2014. július 29., kedd

Dráva-parton

  Még tavasszal olvastam amikor a kockás liliomok miatt voltam a Dráva partján, hogy van itt kornistárnics. Már vagy két hete látom a facebook-on, hogy sorban rakják fel a képeket a Bükkből. Arra gondoltam ha ott már virágzik, akkor itt délen is biztosan. Na ezek után pontban öt órakor elindultam Pécsről a Drávához. Fent a Mecsekoldalban még tiszta volt az idő, de mikor átmentem az egypúpú felüljárón sűrű ködbe értem. Gondoltam magamban talán a Mecsek és a Villányi-hegység között megülnek a felhők és a mögött tiszta lesz az idő. Túronyig tejköd, aztán a Tenkes csárdánál már kezdett feloszlani felhőzet, de még a Matty után sem láttam a napot.
Keselyősfapuszta és a Három folyó kerékpárútvonal
Keselyősfapusztánál a gát mellett parkoltam, majd bevettettem magam az ártér sűrűjébe. Nem volt semmi információm, hogy merre keressem ezért aztán keresztbe kasul bejártam a partot és az árteret.
Dráva ártér

Rejtőzködő vadles
A Kormorános erdő tanösvényt, a Három folyó kerékpárútvonal közeli szakaszát a gáton és itt-ott a Dráva-partjára is lementem. Sajnos most nem jártam sikerrel, hiába kerestem. Több tisztáson is térdig gázoltam a harmatos fűben, teljesen eláztam, de a tárnicsokat nem találtam.
Homokos Dráva-part
Dráva-parti ladik
Kissé keserű szájízzel és nehezen beletörődve hagytam ott a déli határszélt, de mivel már nem volt több időm ezért hazaindultam.
Pár virág, amik az utamba kerültek
Őzbak a gátoldalban
A Madár emlékparknál egy pillanatra megálltam, annyi változás van a tavaszi állapotokhoz képest, hogy a kopjafákra laminált papírokon egy kis ismertető van a hazánkban már nem fészkelő állatokról. Innen már egyenes út vezetett hazáig, s a köd is feloszlott Pécs felé.
Madár emlékpark, Mattypuszta

2014. július 27., vasárnap

Tiszabögi gátfutás

  A mai reggelt is futással indítottam.  Ezúttal eddig még ismeretlen részekre mentem. Tiszakécskétől északra indultam a Tisza mentén a gáton. Itt.ott persze le kellett róla térnem, például a Peitsik-csatornánál egy rövid részen a Kurázs dűlőn, majd a Rév utcán értem le a Tiszabög és Nagyrév közötti komp átkelőhöz.
1999-es tavaszi árvízszint
Itt egy emlékkő jelzi az 1999-es nagy árvíz szintjét. Sajnos 2010 óta nem közlekedik a komp, pedig már összeállt a fejemben egy kör ahol Nagyrévnél átmentem volna a túlpartra, Tiszainokánál pedig vissza tudtam volna jönni. De azóta az inokai rév sem közlekedik. :-( Még egyetemista koromban bringáztam egy hasonlót, csak akkor Tiszainokánál mentem át, megnéztem a Tiszakürti arborétumot és a tiszaugi hídon tekertem vissza Kécskére.
Tiszabőg-Nagyrév közti egykori kompátkelő
Visszatérve a mai reggelhez, az egykori átkelőnél a gátat követve mentem körülbelül a megyehatárig. Itt-ott a horgászok csapásainál lementem a partra.
Tisza-part
Az első ilyen a  tiszabögi szabad strandnál volt, ami közvetlen a komp mellett van, de a magas vízállás miatt a homokos part teljesen víz alatt volt.
Part és egyben gátszakadás a tiszabögi gátszakaszon
Egy éles kanyarulatnál jól látszott, ahogy a folyó rombol a kanyar külső szélén. Itt a gát két sávos útjából már csak egy maradt, de az is a következő árhullám alakalmával könnyen leszakadhat. Ez egy természetes folyamat, eközben a másik oldalon lerakja a hordalékát.
Napraforgó
A Kincsempartot is útba ejtettem hazafelé, meglepődve láttam, hogy szépen felújították az elmúlt években. a környezetét. Kerékpártárolók, padok és asztalok várják az erre tévedőket.
Felújított tiszabögi Kincsempart
 Szó szerint, mivel kitáblázva nem igazán van és a helyieken kívül csak a geocaching szerelmesei keresik fel a helyet. Az egykori templomot és a mellette elterülő temetőt 1989-ben egy ásatás közben tárták fel, majd tették látogathatóvá a romokat.
Templomrom, Kincsempart

2014. július 25., péntek

Tőserdő-Tiszaalpár túra

  Tegnap megérkezett az orchideás könyvem és ma már meg is lett a második nőszőfüvem. A történet azért nem ennyire egyszerű, de a könyvből sikerült könnyedén behatározni a Tallós-nőszőfüvet. Egy másik könyv is a segítségemre volt, a napokban az Alexandrában belekukkantottam egy meseszép képes albumba a Kiskunsági Nemzeti Parkról. Ebben volt egy fotó a Tallós-nőszőfűről, nem tudtam merre fotózták csak azt, hogy a Szikra és az Alpári-rét  környékén. Ezután elolvastam még tegnap este a nőszőfű kedvelt előfordulási helyeit, jellemzőit, majd ma reggel nagyon könnyen, de hozzáteszem nagy szerencsével is meglettek a növények. 
Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii)

2014. július 20., vasárnap

Az első nőszőfűvem

  Még június közepén kaptam a levelet kedves barátomtól Lukács Róberttől, hogy virágzik a Mecsekben a csőrős nőszőfű. Nem is vártam sokat és a leírása alapján könnyen meg is lett a virág. De futás közben nem hiszem, hogy észrevettem volna. Azóta eltelt egy hónap és nem gyarapodott a megtalált nőszőfüvek száma, de rajta vagyok a témán. Csak vagy korán érkezem (Ausztriában láttam két tő bimbósat) vagy az irodalom alapján nem találom meg! :-( 
  Ha érdekel valakit a téma egy kis segítséget talál Csábi Miklós weboldalán a Magyarországon előforduló orchideákról és azok virágzási idejéről, a galériában  pedig szebbnél szebb felvételekben gyönyörködhet!
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
  Most rendeltem meg a Kossuth kiadó kiadványát, a címe Magyarország orchideáinak atlasza, teljesen be vagyok kattanva!

2014. július 19., szombat

2014-es nyári körút képei

 Pár kép az idei családi nyaralásról. A kilenc nap alatt megfordultunk a Balatonnál, a Fertő-tónál, de kiugrottunk a Hohe Wand és a Schneeberg környékére is. A nyolc éjszakából hetet sátraztunk, csak egyszer húztuk meg magunkat Zalaszántón, egy kis házikóban. Aludtunk Balaton parti kempingekben, határ közeli vadkempingben, na meg a Kaiserbrunn-i free kempingben. Közel 1200 kilométert utaztunk és talán mindenki igényét kielégítettük hellyel közzel. A gyerekeknek a Fertő-tavi vidámpark, a szombathelyi Kalandváros és a Sárvári fürdő volt a favorit, a feleségemnél a városok és a strandok, nálam pedig a hegyek és a Balaton vitte a pálmát. Pár kép a nyaralásról:
Naplemente a Vadvirág kempingben

2014. július 12., szombat

Nagyárpádi gyapjas gyűszűvirágok

  Minél több védett és fokozottan védett növényt szeretnék idén felkeresni, ezért ha megtudok egy élőhelyet, akkor oda többször is visszatérek hátha szerencsém lesz. A gyapjas gyűszűvirágra is így sikerült ráakadnom. Pécs és Kozármisleny között fekszik Nagyárpád, egy békés kis település, tőle délre pedig a lankás baranyai dombság rejti hazánk egyik fokozottan védett gyűszűvirágát, a gyapjas gyűszűvirágot. Szép nagy állományban található itt a virág.
Gyapjas gyűszűvirágok
Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata)
Nem csak a virágok miatt érdemes ide kimenni, hanem jó időben a lábunk előtt hever Pécs, de leginkább a keleti városrészre van innen jó rálátásunk. Nem mellesleg van itt egy geológiai alapszelvény a község egykori, ma már nem működő homokbányájában.
Kelet-Mecseki panoráma
Geológiai alapszelvény, Nagyárpád

2014. július 11., péntek

Janka sallangvirág nyomán a Villányi-hegységben

  Pár hete egyik vasárnap reggel korán, még sötétben indultam ismét délre a Villányi-hegységbe. Nyílt a Janka vagy régi nevén bíbor sallangvirág, ez volt a fő cél, de ha már arra jártam két kilátóra is felmentem. Még sötétben értem ki a Túrony és Harkány közötti Tenkes csárdához. Itt leraktam az autót és a hegység gerincén a kék jelzésen elindultam nyugatnak. A felhagyott mészkőbányák után futottam fel a Kopasz-hegy tetejére, ahol 2008 óta egy szép kis kilátó várja az arra tévedőket!
Mecsek vonulata a Villányi-hegységből

2014. július 10., csütörtök

Visszatérés a Retyezátba - Hazaút

  Gondolkoztam kell-e az az utolsó rész, mert igazán nagy dolgok nem történtek a lefelé ment közben, de aztán úgy gondoltam, hogy így lesz kerek a történet és megírom. 
Pirkadat az Encián alatt
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...