Kedd este megbeszéltük a Gáborokkal, hogy szombat reggel megyünk egy kört a Mecsekben. A péntek napközben lehullott hó megbénította a várost, de minket nem tudott eltántorítani. Péntek este körtelefon, szombat hétkor a Tettyén!
 |
| Ébredezik a város |
Már hat előtt kikelek az ágyból, fél hétkor már az utcán állok indulásra készen. Az Ilona utca szokásosan csupa hó és jég, ide nem járnak havat takarítani. Érdekes a város talán legmeredekebb utcája a Szőlő utca már tiszta, sőt a Fenyves Hotelnél még egy hókotróval is találkozok. Pedig már le volt tolva az útról a hó. Biztosra mentek! A Francia-emlékműnél kezdek fotózgatni, az Ilonka-pihenőnél is meg-meg állok, de a képek sötétek és bemozdultak, ezért csak a Balázs-pihenőnél készültek az első használható felvételek.
 |
| "Lépcsősoron" lefelé |
Reggel még nem járt itt senki, de a tegnap esti nyomokat még nem takarta be a hó. Már majdnem hét volt mikor csörög a telefonom, kicsit késnek a többiek, nem baj így legalább még nekem is lesz időm leérni. A lépcsőfokok nem látszottak ki a hó alól, csak sejteni lehetett hol vannak, de szerencsésen leértem és még arra is voltidőm, hogy felmenjek a Tettye rozsdás kilátójába.
 |
| Tettye |
Fentről a kilátóból látom, hogy érkeznek a többiek, leszaladok, kezelünk és már indulunk is mert késésben vagyunk. A Dömörkapu felé semmi gond a nyomokban könnyedén haladunk, az ágak szárazak, nem lógnak be elénk. A körforgalomban áll a Tüke busz, ezek szerint már fel tudnak jönni. A Mandulás felé fordulunk, egy darabig az aszfalton, majd mikor utolér a helyi járat akkor bemegyünk a piros turistaútra. Innen már a 20 centis hóban törjük az utat.
 |
| Állatkert előtt |
Az Állatkert építkezése ha lassan is de beindulni látszik, legalábbis egy nagy toronydarut már felállítottak, de a havazás gondolom nem segíti a gyors munkát. Azt olvastam a héten, hogy csak nyár végére lezsnek kész! :-( A Mandulásig le van tisztítva az aszfalt, viszont a Lapis felé már nem járnak a hókotrók, mint ahogy a Tv-torony felé sem. A Bányász út kezdetéig hárman mentünk, onnan már csak ketten maradtunk.
 |
| Lapisi út és a Bányász út eleje |
R. Gábor visszafordult, K. Gábort meggyőztem, hogy menjünk fel a Tubesre. A piros háromszögön futottunk felfelé a Lapisnak. Erre nem járt előttünk senki emberfia, a vádli középig érő hóból a cipőm, akkor sem látszódott ki amikor felemeltem a lábam.
 |
| Lapis felé |
Embert próbáló küzdelem volt ez a hóban. A vadállatok nyomait láttuk csak és egy két kis madárka keresett élelmet mindhiába a fák között. A vaddisznók egészen mély sávban eltolták maguk után a havat, az őzeknek, szarvasoknak csak a nyomai látszottak.
 |
| Vaddisznó csapás a hóban |
Félútig én mentem előtt azután a Gábor taposta az utat. Hazudnék ha azt írnám, hogy végig nyomattuk felfelé, sokszor bele-bele sétáltunk. Lapisnál sem időztünk sokat, a sárgán már előttünk felment valaki, így inkább azt az utat választottuk fel a Tubesre. A hóátfúvások miatt a dózerúton hol fél méteres volt a hó, hol pedig nem is volt. Ezen a pár száz méteres szakaszon pikkpakk fel is értünk a János-kilátóhoz.
 |
| Havas Tubes |
A kilátóba is elsők voltunk, a lépcsőn még nem voltak nyomok. A lefagyott, jeges, havas lépcsőfokokon elkélt a kapaszkodás, különben könnyen hanyatt eshettünk volna. A Badacsonyra esély sem volt, de a mecseki magaslatok jól látszottak és alattunk a város is szép volt. Szép havas! A Tv-torony alatt a sípálya épülete és a pálya felső része is látszott.
 |
| Misina-tető |
A kilátó előtt még pár fotószünetes kép, aztán a sárgán nyargaltunk lefelé a néhol térdig érő hóban. A Kis-Tubest nem hagyhattuk ki, ha már erre járunk, újabb pár fotó és indulás át a Misinára.
 |
| Havas Pécs |
A madáretetőnél nagy forgalom volt, szegény cinegék ilyenkor igazán rászorulnak az emberek eleségére. A Misinára vezető aszfaltúton már feljöttek páran, a parkolóban is készülődtek kirándulni, de két ismerősömmel is összefutottunk. Ők a síelni indultak a Tv-torony alól csúsztak le a turistaúton a sípályáig. A pályán igazán remek feltételek várták a sízés szerelmeseit. Pont akkor indították be a felvonót.
 |
| Sárga jelzésen a Misina alatt |
A sípályától lefelé a sárgán voltak részek, ahol a térdünk sem látszott ki a hóból. ez volt a legélvezetesebb része a napnak. A mély hóban nehéz volt ugyan a futás, de legalább nem kellett a lábunk elé nézni. Ha elestünk volna akkor sem ütöttük volna be magunkat. Az s kanyar után már kevesebb volt a hó, a Mecsek maratonosok nyomait is láttuk, a szokásos kört mehették a sárga keresztnél lefordultak! innen már pillanatok alatt a Dömörkapunál voltunk, ott meg sem álltunk hanem egyben lefutottunk a Tettyéig. Még fényképezni sem álltam meg sehol! :-) Fél tízre értem haza, három órát voltam a a hóban! Remek volt!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése