2015. május 28., csütörtök

Nagyárpádi tekergés

  Múlt hét keddi csalódás után ma reggel ismét kimentem Nagyárpádra. Most már nagy reményekkel közelítettem meg a helyet! Mondván tudom hol kell keresni a hússzínű ujjaskosbort! De hiába fáradoztam és hiába a sok csapadék még mindig ugyanúgy néznek ki a virágok. Sok a hajtás, de egyetlen egy sem virágzik, pedig átkutattam a területet. Nem tudom, talán napfény kell nekik most már hogy előjöjjenek?! Jövő héten újra próbálkozom! 
Nagyárpádi réten
Volt még egy kis időm és ide-oda futkároztam a környéken. Átmentem a Villány-Pécs közti vasúti sínek alatt, majd kifutottam egészen az M60-as autópályáig. 
M60-as autópálya alatt
Hatalmas hídon mentek felettem az autók, és nem csak a völgy felett ível a sztráda, hanem egyben a síneket is itt keresztezi. Visszafelé már a vasúti talpfákon kocogtam. Bíztam benne, hogy nem jön éppen vonat. Egy kilométer után inkább lejöttem róla és egy búzamező szélén visszatértem a már ismert útra. 
Síneken
Egy kis erdőfoltban medvehagymát találtam. Az őzek pedig jobbról, balról ugattak, majd mikor megláttak ugrálva menekültek előlem. Csak a kisebbik dombra mentem fel, aztán indultam haza. Útközben egy fotós ismerőssel is összefutottam. Nem virág miatt jött, hanem madarakat akart itt fotózni. Gumicsizmában, terepmintás ruhában beöltözve ment a búvóhelye felé. Ekkor az én cipőm már teljesen át volt ázva, gondoltam is milyen jó lenne nekem is egy ilyen csizma! Bár abban kicsit nehézkes lenne futni!
Mecseki tájkép

Kórházkör felturbózva

    Mostanában sokat szenvedtem a lépésszámlálómmal. Mindig meg-meg állok fényképezni, ekkor szünetelteti a mérést és sokszor le is állítja. Ilyenkor mindig újra indítom, de zavar, hogy egy futás, három-négy részből áll össze! A másik meg. hogy kb. 7-8 órát bír az aksija, márpedig ennyi idő alatt nem fogunk beérni szombaton Tatára. Ezek miatt a kölcsönkértem a kislányom telefonját és felraktam rá a Nike+ android-os változatát. Az első benyomások nagyon jók, simkártya nélküli a készülék, ha a wi-fi-t is kikapcsolom akkor minimális a fogyasztása! Az esti kórházkörünk meg sem kottyant neki és elég pontosan is mért. Egyedül amit sajnálok, hogy a teljes szintemelkedést nem írja ki, illetve sehol sem találom?! Ha szombaton nyolc-tíz órát bírna, akkor a teljes táv meg lenne a Nike+-ban, mert a maradékra ott lesz az Ipod Nano! 
Kórházkör
Laza futást terveztünk szerda estére, de az első kilométert leszámítva (eleje séta aztán emelkedő a Havi-hegyre) végig öt perc/km körül futottunk, néha még alá is sikerült menni. Ma reggel még mentem egy rövidet, de most már jöhet a pihenő a hétvégi Kinizsi100-ra!

2015. május 25., hétfő

Jakab-hegyre és vissza

  Szombati Kinizsi 100 előtt még szerettem volna egy hosszabbat menni, ki is néztem magamnak egy kb 30 kilométeres kört, hétfőre már rossz időt mondtak, ezért vasárnap kora reggelre esett a választásom. Megtöltöttem az ivópalackomat, beraktam a zsákba mindent amire szükségem lehet és ötkor elindultam. A Pécsi-sík volt az első úti célom. Tanakodtam, hogy vigyek két cipőt, mert az első 10 km aszfalt és aztán váltsak terepesre, de mivel alig fért be a zsákba a fényképezőgépem a cipő mellé, ezért itthon maradt a váltó cipő. Próbáltam óvatosan futni, vigyázni a talpára, hogy ne kopjon el. A belváros felett még illuminált fiatalok jöttek velem szemben, aztán, ahogy haladtam Szigeti város felé már egyre kevesebb emberrel találkoztam. Patacs után kimentem a hatosra és az utolsó másfél kilométert amellett haladtam. Itt sem volt nagy a forgalom és az út mellett van egy jó nagy sáv, ahol már nincs leaszfaltozva, így a cipőmre is tudtam vigyázni. Pompás sisakoskosbor miatt mentem és nem is kellett sokáig keresnem gyorsan meg lett.
Pompás sisakoskosbor (Anacamptis palustris subsp. elegans)

2015. május 21., csütörtök

Ziller-völgyi Alpok: 6. Leereszkedés és hazaút

  Régóta húzódik a  történet, ezért gondoltam összegyűjtöm az előzményeket ide mielőtt még az utolsó nap eseményeire térnénk:
  1. Megérkezés
  2. Dél-tiroli kalamajka
  3. Gigalitz
  4. Greizer hüttéből az Olpererhüttébe
  5. Friesenbergsee és a Petersköpfl
  Hakival felkeltünk hajnalban napkeltés képeket készíteni a Friesenberghaus teraszáról. Hüvös volt odakint, sapkában, kesztyűben majd odafagytunk. Jó korán kimentünk, ezért sokat vártunk míg kivilágosodott. a felhők jöttek-mentek de szerencsére a szemközti hegyek (Hochfeiler, ) jól látszottak. Amikor már teljesen átfagytunk bementünk melegedni a házba.
Friesenberghausi panoráma

2015. május 20., szerda

Kórházkör

  Semmi különös nem történt ma, csupán futottam Gáborékkal egy kórházkört. Háztól házig 1 óra 8 perc volt. A 12 kilométeres táv pedig azt jelenti, hogy bőven 6 perc/km alatt mentünk! Jó volt végre csak futni és nem mással foglalkozni. Az elmúlt napok nem igazán a mozgásról szóltak, sokkal inkább a keresgélésről. Végig lógott az eső lába, de csak villámlott, megúsztuk az esőt. Még most sem ért ide! A napokban sok csapadék lesz, ezért nem tudom hogy merre fogok tudni menni, de ha lesz egy kis ablak akkor még a héten jó lenne egy hosszabbat menni, hogy aztán jövő héten rápihenjek a Kinizsi 100-ra. Egyre többször jön szóba, mit vigyünk? Hogyan menjünk? ... Most ennyi hamarosan újra jelentkezem!

Schneeberg és a Hohe Wand

  Ausztriai nyaralásunk egyik napján kerestük fel a Schneeberg lábánál elterülő Puchberg am Schneeberget. Kaiserbrunn-i sátrunktól egy óra autóútra van a hangulatos kis település. A Schneebergbahn innen indul és az 1800 méter magas Hochschneeberg a végállomása. A 42 perc alatt felzakatoló Szalamandra vasutat még Ferenc József avatta fel. Sajnos a szűkös költségvetésünk nem engedte meg, hogy kipróbáljuk a fogaskerekűt, de a település központjában azért tettünk egy kis sétát. A pályaudvar melletti szabadidőparkban sétálva gyönyörködtünk a felettünk magasodó 2000 méter feletti Klosterwappen és Kaiserstein csúcsaiban. 
Szalamandrás játszótér Puchberg am Schneeberg-ben

2015. május 19., kedd

Nagyárpádi keresgélés

  Tegnapi kudarc után nem adtam fel és egy másik terület átfésülésére vállalkoztam ma reggel. Erre is látták korábban ujjaskosborokat, ezért bíztam benne, hogy ma reggel szerencsével járok. De sajnos csak fél sikerrel jártam. A leveleket már megtaláltam, de virágzásig még várni kell pár hetet! Legalábbis ebben reménykedem! 
Harmatos reggel
Miután derékig áztam a lápban. felmentem a Nagyárpád alatti dombokra és megcsodáltam Pécsett és a Mecseket. Lentről még csak a Misina a Tubes és Kelet-Mecsek magaslatai látszódtak, de ahogy feljebb kapaszkodtam előtűnt a Belváros, Tettye, Gyárváros a hőerőmű tornyaival és nyugaton a Jakab-hegy, előtte pedig kertváros panelrengetege is. 
Pécsi panoráma
Két éve járok erre a területre, mindig nagyon szeretek ide kijönni, de öröm nézni, hogy azóta turistatáblák terén, hogy fejlődik a környék. Akkor még csak a Magyar zarándok út festései voltak imitt-amott fellelhetőek, mára a Baranya zöldút és a határokon átnyúló úgynevezett Cross-border kerékpáros út is erre vezet. A tábla szerint Eszék kerékpáron innen 88 km.
Cross-border bike route
  Másfél óra alatt 5 kilométert "futottam" és sétáltam a lápban. Sok szép virággal találkoztam, de igazán egyik sem olyan különleges, ezért most róluk nem rakok fel képet!

2015. május 18., hétfő

Malomvölgyi futás

  Ma reggel egy újabb orchidea faj reményében keltem útra. Hasonló érdeklődésű, szellemiségű blog írójával, a https://turanaplo.wordpress.com/-al beszéltem meg egy találkozót a Malomvölgyi-tó péterpusztai parkolójában. Gondolkoztam, hogy futva vagy kocsival menjek ki, de aztán az szűkös időkeret miatt a kényelmesebb autós verziót választottam. Oda-vissza 18 kilométeres távba hétig nem fértem volna bele!
Malomvölgyi-tó
Korábban érkeztem, ezért még a futás előtt lementem a tó partjára, még napkelte előtt fotóztam párat, nagyon jól nézet ki ahogy a pára szál a tó felett. Majd még egy épülő útszakaszt is megnéztem, ami lehet az M60-as autópálya lesz, de erről nem találtam semmilyen információt a neten. 
Épülő út a Malomvölgyi-tó felett
Meg jött Szabolcs, megbeszéltük, hogy előbb futunk aztán jöhet a virág. Nem mentünk sokat csak egy kis kört, közben beszélgettünk erről-arról, kb. három és fél kilométer volt.
Malomvölgyi kis kör
  Ezután szerettük volna megkeresni a hússzínű ujjaskosbort, de sajnos ott ahol pár éve még volt most egy darabot sem találtunk. A területet teljesen ellepte a nád és méteres gazon átgázolva próbáltunk a nyomukra bukkanni. Sajnos mindhiába!

2015. május 17., vasárnap

Vasárnapi orchideás kör

  Ma reggel a hét zárásaként egy hosszabb futást terveztem, de aztán annyira rabul ejtettek az orchideák, hogy csak 15 km lett belőle. Felmentem a Kis-Tubesig aztán vissza, semmi extra mostanában sokat járom ezt az utat. Bár mindig kicsit variálok, hogy ne legyen unalmas. Most is több helyen letértem a jelzett utakról, hátha az utamba akad egy kétlevelű sarkvirág. Sajnos az nem sikerült, de ma is találtam egy új fajt, pontosabban hibridet!
  Legelőször a vitézvirágokhoz mentem, útközben pár fehér madársisakot is láttam, de az elmúlt napok esőzései miatt nem voltak jó állapotban. A vitézek is megsínylették, soknak letörött a szára és csak egy két nagyobbat találtam ami jól fotózható volt. A többinek csak az alján voltak kinyílva a virágok a teteje piramisszerűen összeszűkült. Három halvány rózsaszínűt is találtam.
Tornyos sisakoskosbor (Anacamptis pyramidalis)

2015. május 16., szombat

Síkondáról Pécsre

  Nem ma történt, de eddig nem volt időm rá és most volt egy szabad órám, ezért hát befejezem, hogy kerek legyen a történet. A Kovács Béla emlék és teljesítménytúra után Síkondáról még várt rám a hazaút. Az előzményekről a linkben olvashattok. 
Síkondai utcakép
Mielőtt azonban még Pécs felé fordultam volna körülnéztem a kis üdülőfaluban. 1928-ban kőszén kutatás közben bukkantak a 39 fokos vízre. Több mint 400 méter mélyről feltörő víz aztán megalapozta a település jövőjét. Strand, 4 csillagos szálloda, szanatórium és kemping is épült köré. 
Ökoturisztikai centrum
Mindezt megnéztem, sőt még az ifjúsági tábor utcájában az ökoturisztikai centrumhoz is kifutottam. A tanösvény táblái megegyeznek a pécsi kis-rétivel. Szép környezetben lehet itt piknikezni, gyerekeknek játszótér foci és kosárlabda pályát is kialakítottak. 
Síkondai halastó
a völgyben két horgásztó is várja a pecázás szerelmeseit. Mellette pedig egy sétányon tudtam elkocogni a 66-os út felé. A sorrendben második tó bal partján a vízből kiálló facsonkok az erdélyi Gyilkos-tóra emlékeztettek. 
Horgásztó
Erdélyi gyilkos-tóra hasonlító facsonkok
A főúton átkelve a Szent Márton zarándokúton haladtam Vágotpuszta felé. Aszfaltozott kerékárút elment Magyarszék felé, innen egy jól járt földes úton a Carmelita kolostor mellett mentem fel Alsó-Kis-ligetre. 
Alsó-Kis-liget utcája
Pár hétvégi házból álló települést elhagyva bementem az erdőbe és ott folytattam a kalandom haza felé. 
Szent Márton zarándokút
Vágotpuszta előtt balra bent az erdőben megtaláltam a település temetőjét. Pár házból álló kis település pár évtizede kihalt, most úgy tudom egy két család lakik itt fent, de ők sem életvitelszerűen, csak időszakonként!
Vágotpusztai temető
A településre beérve készítettem pár képet a haranglábról, majd a zöld sáv jelzésen folytattam a kocogást Lóri felé. 
Harangláb, Vágotpuszta
Van egy fotel az erdőben a sárga sáv és a zöld sáv elválásánál, itt mindig megállok, na nem ülők bele, de mindig rácsodálkozok és nem tudom megállni, hogy ne fényképezzem le. 
Erdei pihenő
Innen végig lejt a turistaút egészen a Lóri kulcsosházig. Vágottig kipihentem magam, így a lefelét újra tudtam futni. Nem is tartott sokáig, pikk-pakk odaértem a kis házikóhoz.
Lóri kulcsosház
Lóri elágazó felé tartva egy négy fős családdal találkoztam, akik Orfűről indultak a Meleg-mányi-völgybe. De fogalmuk sem volt merre vannak! Nem volt térképük, ezért elővettem az enyémet és segítettem nekik. Végül abban maradtak, hogy nem mennek el addig inkább a kulcsosháztól visszamennek Orfűre. Remélem nem tévedtek el útközben! 
Medvehagymák közt
Az elágazónál a sárga négyzet felé fordultam. Medvehagymák között bukkantam ki a Száraz-tó kis erdei tisztására. 
Erdei-kereszt
A sárga sáv pedig előbb erdei, majd aszfaltos úton elvezetett Lapisig. Ha már erre jártam nem hagyhattam ki a virágzó sápadt kosborokat.
Sápadt kosbor (Orchis pallens)
Csörgey Titusz-emlékkő
Lapistól a Manduláson át pedig már jól ismert erdei utakon jutottam le a városba. A teljesítménytúrával együtt közel 39 kilométert mentem, az idővel inkább nem büszkélkedem! Nem is az számít, csak hogy jól érezzem magam!
Kőbánya Pécs felett

2015. május 15., péntek

Gyöngyvirágtól majomkosborig

  Tegnap esti eső (jégeső) után még mára is ígértek nem is kevés csapadékot, de mikor ötkor felkeltem épp nem esett. Ezért nem vártam sokáig nekiindultam a hegynek. Szőlő utcán fel, majd a Kikelet mögött elfutottam és a Kardos-úti kulcsosháztól felmentem a Roboz Imre pihenőig. Innen "egyenesen" a Misina-tető következett. Ráfordultam a sárga jelzésre és a Kis-Tubesen át felkapaszkodtam a Tubesre. Mindkét kilátónál a tűzrakóhelyeken kikészített tűzifa várja a szabad tűzön sütögetőket. Sőt a Kis-Tubesen az elöregedett fákat is kicserélték a padokon! Felmentem a János-kilátóba, ekkor még nem esett az eső, de mire leértem a Lapisra már elkezdett szállingózni. Gyorsan vissza is fordultam és a Bányász úton lementem a Mandulásba, majd onnan a Niké felé le a városba. Mire hazaértem már teljesen eláztam, a harmatos fűben már eső előtt beázott a cipőm, de utána minden másom is teljesen elázott. 13 km, sok fotószünettel 2 óra 50 perc. 
János-kilátó a Tubesen

2015. május 13., szerda

Szerda esti kör

  Szerda esti kórházkörünk után most írom a bejegyzés és közben szakad az eső, dörög az ég és villámlik! De jó, hogy nem két órával korábban ért ide ez a vihar! A futáson már a két és fél hét múlva rajtoló Kinizsi százas volt a téma. Eléggé rá vagyunk már cuppanva a túrára. Hogyan menjünk, mennyi idő alatt lenne jó teljesíteni, mennyi képet fogok csinálni és még sorolhatnám a futás közben kibeszélteket. A 10 kilométeres körön végig hat perc/km alatt mentünk. még a felfeléken is. A reggeli futással együtt ma is mentem egy húszast. Ha még péntek vasárnap ki tudok menni akkor ismét jó hetet zárok! 

Fehér majmok a Mecsekben

  Ma reggel felmentem futni a Mecsekbe, de gyakorlatilag csak virágokat fotóztam, futni alig futottam. Találtam egy fehér majomkosbort, amitől teljesen el voltam ájulva, aztán tőle pár méterre pedig tarka pettyeskosborokba ütköztem. Eddig a Mecsekben még nem találkoztam velük. Gemencben, Villányi-hegységben már láttam, de itt még nem. Tele van az erdő fehér madársisakokkal, de olyan helyeken nőnek, hogy eddig nem is tudom miért nem fedeztem fel, tavaly vagy tavaly előtt. Magyar repcsény és a pázsitos nőszirom volt ma még az újdonság! A szarvas bangó és a vitézvirág már egy ideje virágzik. 
Fehér majmok

2015. május 12., kedd

Gérbicsek közt

  Reggel nem mentem futni, de miután a gyerekeket elvittem iskolába, óvodába volt egy szabad fél órám. Ennyi pont elég volt, hogy szétnézzek a gérbicsek körül. Szépen jönnek sorban a virágok, sőt több helyen is találtam. Viszont a majomkosborok nagy része már levirágzott! Lehet még találni párat, de már sok a barna összeesett majmocska. A nagyezerjófüvek mellett már virágzik a borzas szulák és elkezdett fehérleni a domboldal az orlay muroktól is. A sziklák között pedig apró kis sárga virágaival megjelent a mecseki varjúháj.  Újdonság még a hasznos tisztesfű és a szakállas csormolya, valamint a pongyola harangvirág.
Ibolyás gérbics virágzata

2015. május 11., hétfő

Viráglesen a Pécsi-síkon

  Idén eddig hadilábon álltam a nőszirmokkal. Hiába kerestem a tarka és a pázsitos nőszirmokat a Mecsekben. Ezért gondoltam ha őket nem is de a szibériai nőszirmokat megnézem a Pécsi-síkon. Szokásos reggeli futásom így nem a hegyre vezetett, hanem a városon át le a rétre. A futás része nem tetszett, mivel büdös és hangos autók között kellett mennem. Sokkal jobb az erdőben hallgatni a madarakat és szívni magamba friss levegőt. de most ha meg akartam nézni a virágokat, nem volt választásom. Nyolc és fél kilométert kellett megtennem a házunktól míg odaértem. Jó tempóban tudtam haladni, kb 40 perc alatt odaértem. Fél hat volt ekkor és elhatároztam, hogy hatkor elindulok vissza, hogy még időben hazaérjek. Visszafelé úgy is fáradtabb leszek, illetve felfelé kell majd mennem. 
Szibériai nőszirom (Iris sibirica)

Szekszárd környékén jártam

  Szekszárdi borvidék félmaratonon volt jelenésem szombaton. Nem futóként, hanem a Hoka standnál kellett segítenem. Gondoltam összekötöm a kellemeset a hasznossal és még a verseny előtt lemegyek Gemencre egy kicsit orchideázni. Keselyűsig kocsikáztam, volt egy kis időm és elkezdtem keresgélni a virágokat.
Vitézkosbor (Orchis militaris)

2015. május 10., vasárnap

Püspökszentlászlói körtúra

  Szombat reggel korán keltem, mert Szekszárdra kellett mennem és még előtte szerettem volna egyet futni. Hosszúhetény felé letértem a hatosról és bementem egészen Püspökszentlászlóig. A falu táblájánál leraktam az autót és már indultam is. Nem volt sok időm ezért kapkodtam a lábam. A Zengőre nem volt időm, inkább elfutottam a Pusztabánya felé és vissza. Püspökszentlászló főutcáján végigfutva egy kutyasétáltató hölgyön kívül senkivel sem találkoztam. Fél hat előtt még alszanak az emberek! A kastély felújítása gőzerővel folyik, körbe van állványozva és sok helyen már a cserép is le van cserélve. a platánfákat visszametszették, bizarr látvány, de plakát szerint hamarosan visszazöldülnek!
Bánáti bazsarózsa vagy bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) 

2015. május 8., péntek

Kosbor, bangó és gérbics a Mecsekből

  Azt szeretem ezekben a reggeli futásokban, hogy rövid idő alatt annyi csodás dolgok látok, amit más egy egész napos túra során sem. Most is csak két órám volt, de ezalatt négyféle orchidea fajt is begyűjtöttem. Sokszor megyek ugyanazon az útvonalon, de mégis mindig találok valami újdonságot. Ma épp a már hetek óta figyelt ibolyás gérbics kezdett el virágozni. Nagyon megörültem mikor megláttam.
Ibolyás gérbics (Limodorum abortivum)

2015. május 7., csütörtök

Mecsek 50

  Az első Mecsek 50 teljesítménytúrám nagyon kalandosra sikerült. Éjjel elkezdett szakadni az eső, ami még délig kitartott, de nem csak ezzel volt gondunk, hanem a felázott, saras talaj is igencsak megnehezítette az előrehaladásunkat.
Mecsek 50 fénypontja

Kihagyhatatlan szerda este!

  Vihar, dörgés és villámlás sem tántoríthat el bennünket a szerda esti futástól! Hétkor érkeztek meg a zivatarfelhők, rövid ideig dörgött, villámlott, esett pár csepp, de mikor fél kilenckor indultunk már csak a szél fújt, de az nagyon erősen! A szokásos kórházkor során többször majd levitte a fejemről a sapkámat.  Jó tempós tíz kilométert mentünk, közben megbeszéltük a hétvégi Mecsek 50 történéseit, valamint a következő nagyobb projektről is szó esett! Egyenlőre még ezt nem akarom itt részletezni.

2015. május 5., kedd

Kis-réttől a Mandulásig

  Nagyon későn feküdtem le, ezért reggel mikor fél ötkor csörgött az óra nem tudtam felkelni. Visszabóbiskoltam, de nem sokáig, mert ötkor már felébresztettek a csiripelő madarak és a beszűrődő fények! Negyed óra alatt összeszedelőzködtem és már indultam is fel a hegyre. Nem terveztem sokat menni, inkább csak a közeli részekre akartam menni, megnézni pár orchidea félét, hogy vajon mi változott a napokban. A nagyon várt gérbics még mindig nem akar virágozni, meg lett az első fehér madársisak, de virágja még nincs. 
Napkelte

2015. május 4., hétfő

Első Bangóm

  Tegnap reggel nagy meglepetésemre meg lett az idei első bangóm. A Pókbangó már hetek óta virágzik, de a szarvas csak most kezd! Tavaly május 1-én láttam meg őket először, idén két nappal később 3.-án vasárnap. Kettő virágzó példányt leltem, de nagyon sok bimbós volt még mellette. Soknak sárgult a levele, kellene még nekik egy kis csapadék! Remélem azért kibírják a hétvégéig, mert csak vasárnapra várható eső! 
Szarvas bangó (Ophrys scolopax)

2015. május 3., vasárnap

Kosborlesen a Villányi-hegységben

  Május 1-ét strandozással töltöttük. Ahogy a gyerekek mondják Vízisiklóson voltunk! Tízkor nyitott a fürdő, ezért kapva kaptam az alkalmon és még a lubickolás előtt megnéztük mi a helyzet kosbor fronton a Villányi-hegységben. Tavaly voltam először itt és azt kell mondjam, hogy idén jobb és nagyobb a felhozatal! De persze az is igaz, hogy egy év alatt sokat tanultam az orchideákról, most ha lehet ilyet mondani, még jobban megszállott vagyok mint egy éve! Rengeteg majomkosbort, egy-két fehér, színhiányos fehér változatot is láttunk. Az agár sisakoskosborok már leáldozóban vannak, de még mindig tömegesek! Belőlük is akadtak fehérek! Vitézkosbor is akad bőven, a bíboros kosborból már kevesebb található, de amiket láttunk azok fantasztikusan szépek voltak. Egy kis csokorban, három tő enyhén színhiányos tarka kosbort is felfedeztünk.
Fehér majomkosbor Orchis simia)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...