Majd egy hét nyaralás után már nagyon hiányzott a Mecsek. Bár már Péntek éjjel hazaértünk, de a hétvégén még nem tudtam futni, így nem vártam meg a keddet, már hétfőn felmentem a Mecsekre. Félig aszfaltos, félig terepes útvonalat néztem ki magamnak. Fél ötkor akartam kelni, de nem tudtam ki bújni az ágyból! Visszaaludtam és fél hatkor pattant csak ki a szemem. Ekkor már sietnem kellett, hogy még időben haza is érjek! A Mecsek-kapu felé felmentem a a sárga háromszögön a Roboz Imre pihenőig és onnan a poros sávon a Mandulást vettem célba.
 |
| Mandulásban |
A Biokom emberei épp a hetekben szórják le apró kaviccsal az erdei tornapályát! Egy része már kész van de még sok van vissza. A fehér kavicsok rikítanak az erdőben, de nem sok haszna van, talán csak hogy a koca turisták bakancsai nem lesznek sarasak! Egy helyen fa dőlt az útra, remélem azt is elviszik onnan a munkások mihamarabb. Nagy a szárazság, így virágok terén most semmi újdonságot nem találtam. A pirítógyökér bogyói zöldről pirosra váltottak, a leveleik pedig teljesen elszáradtak a forróságban.
 |
| Fura jelzések az ösvényen |
Mandulás végétől Remete-rétig már nem volt leszórva az ösvény, viszont rózsaszín spray-vel mindenféle jelülés volt! Majd kiderül mik lesznek ott! Remete-réttől a kék sáv turistajelzésen felkocogtam a Vörös-hegy-re és a Farda-keresztnél fordultam délre az Éger-völgy felé.
 |
| Dr. Horváth Adolf Olivér emlékkő |
Dr. Horváth Adolf Olivér emlékkőnél megálltam egy pillanatra, majd egy darabig a zöld háromszögön, aztán jelzetlen erdei úton értem le a piros sáv jelzéshez.
 |
| Japán turistajelzés |
Japán zászlós jelzés vitt a Gégen-kúthoz, itt frissítettem, megtöltöttem palackomat és indultam lefelé a völgybe.
 |
| Kőbabák az Éger-völgyben |
 |
| Déli és az északi oldal |
 |
| Éger-völgy |
A vízesések meg-meg állítottak, ezért lassan értem le Teca mama kisvendéglőjéhez.
 |
| Teca mama kisvendéglője |
Innen aszfalton a Fülemüle utcán, Magyarürögi úton jutottam le az Uránvárosi buszfordulóhoz. Pontosabban addig nem is futottam, mert a Tiborc utcába fordulva mentem végig, így elkerültem azt és a Szigeti út autóinak zaja sem zavart. Kürt utcán fel és aztán végig az Ifjúság útja, Alkotmány utca, Kodály Zoltán utca és végül az Aradi vértanúk útján értem el az Alagúthoz. Innen a Hunyadin, majd a Péter utcán felkapaszkodva értem haza az Ilona utcába. Két és fél óra volt a teljes 18 kilométeres kör.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése