2016. december 31., szombat

2016-ban történt

  Lassan szokásommá válik, hogy év végén összefoglalom az évem, most is megpróbálom pár mondatban, képben és statisztikában összegezni 2016-ot!
Tre Cime di Lavaredo 2016 nyarán

Csepegő-árok felfedezése

  Az idei évre már csak a Mecsek turistája túramozgalom befejezését szerettem volna. Nagyon sokáig húztam, halasztottam az utolsó hely felkeresését végül december 30-án hajnalban útra keltem, hogy felkeressem a vékényi Csepegő-árkot.
Csepegő-árok egyik lefagyott vízesése

2016. december 16., péntek

Ködben az Orfűi tavak körül

  Aki rendszeresen olvas az talán tudja, hogy idén fejembe vettem, hogy megcsinálom a Baranya Megyei Természetbarát Szövetség Mecsek turistája túramozgalmát. Lassan szorít az idő, ezért november végén ismét felkerestem két pontot. 
Hermann Ottó-tó vashídja, gátja

2016. december 15., csütörtök

Őszi Tubes Trail

  Pécsi, mecseki turistáknak ismerősen cseng a Tubes név, de mivel pár évvel ezelőtt sokat szerepelt a hírekben - lokátor állomás terveztek ide - , ezért talán országosan sem ismeretlen eme közép-mecseki magaslat. A környék futóival karöltve én is előszeretettel kocogok ide fel. Most arra vállalkozom, hogy az általam legkedveltebb útvonalat bemutassam nektek. Biztos sokan jártátok már, vagy járjátok ezeket az ösvényeket, de talán tudok pár érdekességgel szolgálni.
János-kilátó, Tubes

2016. december 11., vasárnap

Orchideák 2016-ban

  Az idei évem virágok szempontjából felemásra sikerült, lettek ugyan új fajok, de sok helyre nem tudtam elmenni ahová szerettem volna, illetve rosszkor voltam ott vagy rossz helyen keresgéltem! Azért nem panaszkodom, így is összejött ? orchidea faj! Fogadjátok szeretettel az idei gyűjteményem!
Kedvcsináló orchideák!

2016. november 30., szerda

10 pécsi és környéki futóútvonal

  Összeszedtem pár futós útvonalat a környéken. Van közte aszfalt, terep sőt rekortán is. Biztos sokan ismeritek ezeket, de talán van egy-két újdonság, amik feldobhatják a mindennapi futásaitokat!
Terepfutás a Mecsekben

2016. november 25., péntek

Hajnalban futni jó!

  Hajnalban minden más! Sokszor nehezen kelek fel, de miután már elindulok, akkor már minden percét élvezem annak, amit a természetben tölthetek! Ezt csak az tudja akit ért már napkelte a város feletti kilátok valamelyikén vagy látta, hallotta a vadállatokat megbújni a sötét erdőben.
Egyedül a város felett!


2016. november 16., szerda

Európai terepfutó versenyek 2017-ben

  A teljesség igénye nélkül összeszedtem pár terepfutó versenyt Európán belül. Remélem tudok segíteni a tervezésben, a célversenyek kinézésében ... Ha hibát találtok, vagy esetleg olyan versenyt kihagytam, ami ide kívánkozik akkor kommentben vagy emailcímemre írva jelezzétek és pontosítom a bejegyzést! Előre is köszönöm a segítségeteket.
Forrás: http://www.thenorthfacejournal.com/category/endurance-running/the-north-face-lavaredo-ultra-trail/

2016. november 12., szombat

Mecseki zöldtúra próbálkozás

  Jó ideje készülök ennek a túrának a lefutására, november elején sikerült úgy szerveznem a dolgaimat, hogy megpróbáljam, de sajnos most nem sikerült a történet. Hiába járok sokat futni a Mecsekbe, a környező részeket már hellyel-közzel ismerem, de a kisvaszari rész kifogott rajtam. Tanultam belőle, jövőre megpróbálom újra.
Őszi futás az avarban

2016. október 31., hétfő

Gyors kiruccanás Zengővárkonyba

  Kelet-Mecsekben Zengővárkony és Pécsvárad közötti szelídgesztenyésben jártam, ahol Rockenbauer Pál sírját kerestem fel.
Rockenbauer Pál sírja

2016. október 29., szombat

Dolomitok túra - Sorapiss tó

  A Dolomitokban sok gyönyörű tó van,de mind közül talán kiemelkedik a Lago di Sorapiss. Utunk utolsó napjának délelőttjén még mielőtt haza indultunk volna felkerestük, hogy megnézzük eme türkizkék színű csodát! 
Lago di Sorapiss

2016. október 27., csütörtök

Sugói-rétre és vissza

  Múlt hétvégén végre újra sikerült egy pontot becserkésznem a Mecsek turistája túramozgalomból. Egész közel van Pécshez mégis eddig még sosem jártam a Sugói-réten. Vasárnap hát felkerekedtem és futottam egy hosszabb kört, aminek a legtávolabbi pontja a rét volt.
Sugói-réten

2016. október 23., vasárnap

Dolomitok túra - Nuvolau körtúra

  Klasszikus körtúrát tettünk a Giau hágóból kiindulva. Megkerültük a Ra Gusela és a Nuvolau tömbjét, majd felkapaszkodtunk a Cinque Torri mellé. Itt csódaszép kilátás fogadott minket. Középpontban a Tofana di Rozes-el! Visszafelé felsétáltunk a Nuvolau csúcsra, majd leereszkedtünk és visszatértünk autónkhoz. 
Tofana di Rozes a Cinque Torri-val

2016. október 19., szerda

Kérdőív 2016

  A hetekben próbáltam sok mindent változtatni a blogon, talán sokan észrevettétek, vagy ha nem akkor észre fogjátok venni. Kis segítséget szeretnék kérni a lenti kérdőív kitöltésével. Sokat segítenétek nekem, hogy mi az ami tetszik nektek, illetve, hogy mit is kéne változtatnom a későbbiekben! Előre is köszönök minden választ! Pár perc alatt megvagytok vele!
Ez csak egy előnézeti kép, kattints a Tovább a bejegyzésre és a kép alatt kezdődik a kérdőív!

2016. október 5., szerda

Négy évszak a Tubesen

  Kedvenc kilátóim a tubesi János-kilátó és a Kis-Tubesi kilátó. Közel vannak, könnyen elérem őket és gyönyörű a város mindkét helyről. Hetente többször megfordulok rajtuk. Ebből jött az ötlet, hogy kellene csinálnom egy sorozatot ahol megmutatom őket minden évszakban. Akár olyan is készülhetett volna, hogy minden napszakban. Mert vannak hajnali, délutáni sőt éjszakai képeim is. talán majd legközelebb ilyen aspektusban is készítek egy gyűjteményt.
Négy észak a Tubesen

2016. szeptember 14., szerda

Közép-Mecsekben

  Vasárnap ismét Gáborral futottam, most a Tettyéről indultunk és a Közép-Mecsekben terveztünk egy 25-30 kilométeres kört. Csak az Irma úton felfelé vázoltam neki, hogy mi lenne ha megnéznénk a Sárkány-szakadékot. Tetszett az ötletem, de előtte még a Tubest vettük célba.
Mecsek kilátó
Kis-Tubesi hajnal

2016. szeptember 12., hétfő

Nyugat-Mecsekben

  Gáborral a Gábor-kilátóhoz, adhattam volna ezt a címet is a futásnak vagy a Zselic és a Mecsek határán. De végül inkább a Nyugat-Mecsekbent választottam. 
  Szeptember eleji futásunk során már figyelnünk kellett az erdőlátogatási tilalomra. Azaz nyolcig nem lehet kimenni az erdőbe. Ezért a hét órási indulást választottuk. Kimentem autóval Gáborékhoz, majd elindultunk felfelé a Jakab-hegyre. Éger-tető környékén tértünk rá a zöld sáv jelzésű turistaútra, majd azon érkeztünk fel a hegy tetején található kolostor romokhoz. Útközben egy terepruhás fotóssal fent pedig jó néhány sátrazó fiatallal találkoztunk. Innen a kék sávra váltottunk, lenéztünk a kihagyhatatlan Zsongor-kő kilátóhoz.
Zsongorkő, Mecsek
Zsongor-kő

Kelet-Mecsekben

  Augusztusban három hétvégén is a Kelet-Mecsekben futottam, ezek közül az egyik alkalommal felkerestem a Mecsek turistája túramozgalom részét képező Somosi-kutat. A Zengő alatt raktam le az autót, majd Pap-réten át értem Pusztabányára, hogy aztán onnan az Iharos-kút érintésével kapaszkodtam fel a Németdöglésen át a Somosi-kúthoz.
Forrás, Mecsek
Somosi-kút a Mecsekben

2016. szeptember 3., szombat

Dolomitok túra - Séta a Fanes-völgyben

  Hajnali futásunk után gyors zuhany és pakolás következett. A kemping elhagyása után északra fordultunk, átautóztunk Fiames házai között, majd az egyik kanyarban a S Uberto nevű hely parkolójában leraktuk a lakót. 2,5 méter feletti autó nem tud bentebb menni, ezért közvetlen az útkanyarulatban parkoltunk, több lakóval és kisbusszal egyetemben. 
S Uberto 

2016. augusztus 31., szerda

Dolomitok túra - Futás Fiames-ben

    Előző napi Piana futásunk és Lavaredo túránk után kissé nehezen ment az ébredés, de fűtött a kíváncsiság és az éjszakai csapadék is a múlté volt már. Öt előtt keltünk, elvégeztük reggeli szükségleteinket, majd nekiindultunk. Előzőleg böngésztem a térképet a kemping bejáratánál, mert nálam csak egy fénymásolt lap volt. De bíztam benne, hogy nem lesz gond a tájékozódással. 
  Még félhomályban hagytuk el a kempinget, átmentünk a Boite patak felet, majd kereszteztük a Cortina és Fiames közti országutat. Széles erdei ösvényen fenyvesekkel körülölelve futottunk fejlámpáink fényében. A 211-es jelzést követtük, néhol egész jó volt a jelölést, de volt pár hely ahol elbizonytalanodtunk. Már jó ideje mentünk, amikor megtaláltuk a Punta Fiames irányába kanyarodó 202-es ösvényt. Innentől más jellege volt az útnak, mivel szűk egy nyomtávossá vált. Kétoldalt mohaszőnyeg, rengeteg virággal, felettünk fenyőerdő. Csak a kevés fénynek volt köszönhető, hogy nem álltam le mindenhol fényképezni. Az eleje még úgy ahogy futható, de ahogy egyre fentebb értünk, egyre meredekebb és nehezen járhatóbbá váltott át.

Első pillantás Cortina felé

2016. augusztus 4., csütörtök

Pécsi Zoo 2016

  2013 nyarán voltunk utoljára a Pécsi állatkertben, aztán 2014 májusában bezárt, hogy idén május 20-án felújítva kinyisson. Sokáig vártunk rá, sok hír látott napvilágot közben, de végre két év várakozás után megnyílt. 
Pécsi Zoo

2016. július 29., péntek

Dolomitok túra - Tre Cime di Lavaredo körtúra

  Hajnalban az Ábrissal felfutottunk a Monte Piana-ra, majd próbáltuk összeszedni magunkat a túránk fő látványosságához a Három nővérhez. Nekem könnyebb dolgom volt a lakóban átöltöztem, csináltam egy kis körletrendet, azután elkészítettem a reggeli zabpehely adagomat. Mert csak az ad erőt és mindent legyőző akaratot! 
  Fél tíz fel járt mire teljes készültségben voltunk, becsaptuk az ajtót és megkezdtük a kapaszkodót fel az Auronzo házhoz. 
Lavaerdo tornyok az Antorno tó partjáról

2016. július 22., péntek

Dolomitok túra - Monte Piana Trail

  A hosszú utazás és az előző napi Pragser Wildsee túra után kissé nehezen ébredtünk hajnali fél ötkor. Otthon ilyenkor már világos van, de itt a hegyek között még félhomályban botorkáltam. Lefekvés előtt még este összekészítettem a reggeli cuccokat, hogy azzal se menjen az idő, na meg, hogy a hálótársamat se ébresszem fel. Gondolkoztam a meghiúsult Strudeköpfe-n, de időben az sokkal több lett volna, ezért végül a Monte Piana-ra esett a választásom. Csak egy fénymásolt térképszelvényem volt, de bíztam az olaszokban, hogy jól ki lesz táblázva, jelezve az út.
Hajnal a Lago d' Antorno-nál

2016. július 18., hétfő

Dolomitok túra - Pragser Wildsee

  2005 őszén voltam először a Dolomitokban, azóta vissza vágyok! Szerencsére most úgy alakult, hogy végre újra az Észak Olaszországi sziklák között koptathattam a bakancsaimat. Már jó fél éve elkezdtem szervezni a túrát, ahogy közeledett az időpont úgy jöttek újabb és újabb lehetőségek, végül a fő látnivalók bent maradtak, de egy-két alternatív program is bekerült. Ilyen volt a Pragser Wildsee körtúra. Eredetileg a Strudelköpfe volt kinézve, de néztem és nagyon nehézkes lett volna felmenni a Platzwiese parkolóig, mert 10 és 16 óra közt csak buszokkal lehet. 10 előtt nem tudtunk kiérni, 16 után meg már késő lett volna belevágni a túrába. De nem csüggedtem, mert a neten talált képek, leírások alapján egész jó kis túrának tűnt a Seekofel alatti apró kis tengerszem. Az 1494 méter magasan fekvő tengerszem 31 hektár vízfelületű, átlagban 17 méter mély és a legmélyebb pontján 36 méteres. Itt Dél-Tirolban mindennek két neve van, nincs ezzel másként a tó is olaszul Lago di Braies, németül Pragser Wildsee. Terence Hill-el a főszerepben itt forgatták az Alpesi őrjárat című 12 részes tv-sorozatot. Erről egy táblával meg is emlékeznek a helyiek a kultikus csónakkölcsönző mólón.
Lago di Braies

2016. július 15., péntek

Orfűi éjszakai maraton

  Sok minden történt velem mostanában(kéktúra, Dolomitok), de sajnos a blogra elég kevés időm jut. Ezért gondoltam gyors írok egy bejegyzést a tegnap éjjeli futásunkról. Pár hete amikor futottuk a napnyugtától-napkeltéig-et megbeszéltük, hogy júliusban is fogunk egy hasonló, de rövidebb futást csinálni.  Pontosan egy maratont. Könyök utcai indulással egy Orfűi tókörrel pont 42,195 kilométer jön ki, na jó körülbelül.

2016. június 30., csütörtök

Júniusi növényvilág a Mecsekben

E havi virágok a teljesség igénye nélkül. Most nem volt időm hosszabban írogatni melléjük, ezért csak felsoroltam őket ábécé sorrendben és pár képet mellékeltem.

Ágas homokliliom
Árlevelű len
Baracklevelű harangvirág
Baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia)

2016. június 28., kedd

Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra harmadik szakasza - Simonfa és Pécs között

  Még márciusban futottunk legutoljára a kéktúrán, ezért már időszerű volt a mecseki szakasz folytatása. Arról a futásról itt olvashattok bővebben. Május 22-e vasárnap futottuk ezt a szakaszt, de annyira kevés időm volt mostanában, hogy nem tudtam foglalkozni az írással. Ennek köszönhetően ez most egy sok képes, kevés szöveges összefoglaló lesz a címben említett szakaszról. 
  Hatkor Kaposvár felé induló busznál beszéltük meg a találkozót. A távolsági busz csak Szigetváron és Kaposváron állt meg. Megkérdeztük a sofőrt, ha megvesszük Kaposvárig a jegyet, akkor lassít Simonfán? Természetesen a válasz nem volt! :( Ezért csak Szigetvárig utaztunk, ahol egy másik busszal terveztük a továbbjutást Zselic szívébe. Azt azért megjegyzem, hogy útközben két kollégáját is kirakta a buszvezető. :) Szigetvár határában, ha jól emlékszem a megállóra akkor a Turbéki temetőnél szálltunk le a buszról. Bő fél óránk volt a csatlakozásig, ezért a srácokkal kerestünk egy kocsmát, boltot, ahol tudtak egy kávét inni. Meglepetésünkre Gábor csináltatott egyen Crestyle-os Futunkakéken pólót. Rögtön fel is húztuk Bázzal. Sétáltunk vissza a megállóba és egy hirtelen ötlettől vezérelve megbeszéltük, hogy próbáljunk meg stoppolni, amíg nem jön a busz. Nagy meglepetésünkre a legelső autó megállt. Egy fiatal hölgy a fiával Kaposvárra igyekezett. Szó szerint ugyanis én még az ajtót sem tudtam becsukni és már el is indult. Annyit mondott csak, hogy bocsi, sietünk! Negyed óra, húsz perc múlva lassított a simonfai buszmegállónál és mi gyorsan kiugrottunk! Több mint fél órát nyertünk ezzel a gyors autózással. 
Meteor kulcsosház

2016. június 23., csütörtök

Napnyugtától-napkeltéig futás

  Még tavasszal a Mecseki mátrix előtt jött szóba, hogy mi lenne ha átfutnánk egy éjszakát. Akkor megbeszéltük, hogy jó lenne a legrövidebbek egyikére időzíteni. Azaz június 21-25 közöttre. Ahogy közeledett az időpont egyre kisebb volt a lelkesedés a csapatban, de végül abban maradtunk, hogy futunk egy éjszakai maratont. Közben én agyaltam és nem hagytam annyiban a dolgot. Végül arra jutottam, hogy magam uram ha más nem én folytatom tovább hajnalig.

2016. június 15., szerda

Gyors kiruccanás a Kelet-Mecsekbe

  Vasárnap délután volt három szabad órám. Gyors kocsiba pattantam és kiutaztam Zobákpusztára.
Cigány-forrás
Négyre értem ki, gyors összeszedtem magam és már indultam is neki a Hármas-hegynek. Annyira kapkodtam, hogy a sapkámat az autóban hagytam, de azt is csak már mikor lefelé jöttem a hegyről akkor vettem észre. A kék négyzet jelzésen hagytam a hátam mögött a házakat, majd hamarosan a Gyopár kulcsosház mellett is elfutottam. Ekkor még a fotóstáskában lapult a gépem és ki sem vettem inkább siettem. Eléggé borús volt az idő féltem, hogy ha ismét beázna az már végzetes lenne. Volt is nálam egy nejlonzacsi, ha gond van akkor abba legalább be tudjam csomagolni. Innivalót és frissítést szokás szerint nem hoztam magammal és ahogy összeállt fejemben a leendő útvonalam csak egy-két forrás volt azon. Ezért nem csak fényképezni, hanem inni is megálltam a Cigány-forrásnál. A felázott talajon igencsak csúszkált a már eléggé viseletes cipőm. 3400 km után ez már nem csoda! De még mindig bírja és jó lenne ha a nyarat valahogy kihúznám vele.Szerintem tíz perc sem telt el és elértem a zöld kereszt jelzést, ami a Hármas.hegyre vezet.

2016. május 30., hétfő

Májusi növényvilág a Mecsekben

  Az elmúlt két hétben nem voltam túl aktív a virágok terén, beázott a fényképezőgépem, emiatt nem mentem utánunk, most szombatra kiszáradhatott és újra működőképes! Ezért a hónap utolsó napjaiban ismét többet mentem a Mecsekbe. Így összefoglalnám mi az, ami még pont aktuális és mi az ami hó elején volt az. 
  A medvehagyma hó elején még virágzott mostanra teljesen besárgultak a levelek és elhullajtották fehér szirmaikat. Pár hét és elszáradnak, teljesen eltűnnek az erdők aljáról. 
Az áprilisi meleg, majd a csapadékos május eleje eléggé összezavarta a virágokat. Május közepére szinte teljesen elvirágzott a majomkosbor, a tarka pettyeskosbor és a bíboros kosbor.
Majomkosbor (Orchis simia)

2016. május 26., csütörtök

Mecseki Mátrix 130

  Még 2015 év végén hallottam az akkor még készülődő Mecseki Mátrix teljesítménytúráról. Egyből elhatároztam, hogy ez az amit én akarok. A Kinizsi százas után egy újabb ezúttal 100 km feletti túra,! Novemberben, decemberben is gyűjtögettem a kilométereket, majd januárban is jól ment. Majd januárban egy rossz mozdulat után nagyon megijedtem, hogy ugrik az egész felkészülés. Úgy bevertem a bal térdemet, hogy hetekig tartott míg ismét "tünetmentes" lett. Közben sem álltam le, csak rövidebbeket, lassabbakat futottam, de így is futás végére megfájdult a térdem. Március közepe felé lett egyre jobb, a Szuadó40-en már szinte tökéletes volt. Terveim szerint két 100 km közelit szerettem volna futni a Mátrix előtt, de a sérülés miatt, csak 40-60 km közöttiek fértek bele, és még ezeken a távokon is volt, hogy begörcsölt a lábam. Gondoltam is sokszor magamban, mit akarok én 130 kilométert menni! De aztán eszembe jutott a Kinizsi 100 és a Vérkör, ahol ugyan voltak problémáim, de megcsináltam mindkettőt. Három dologra kellett koncentrálnom. Az egyik a felkészülés, november óta 250-300 km futottam havonta, kivétel volt ez alól a február. Ennél sokkal több időt és energiát már nem tudtam belefektetni. Hétről hétre jobb formában voltam, majd jött a februári visszaesés, de úgy voltam vele, hogy ha nem megy futva akkor majd sétálok. Nem voltak időbeli elvárásaim, fő célom a teljesítés volt. A második fontos tényező, amit legfőképp a Vérkörön tanultam meg, az a táplálkozás. Nem elég a verseny előtt feltankolni, közben is nagyon oda kell figyelni mit és mikor kell inni, enni! Sokat lehetne még ezen finomítani, de utólag belegondolva talán most volt a legkevesebb problémám a frissítésekkel. A harmadik és szerintem legfontosabb dolog, hogy fejben ott legyen az ember és a külső körülményektől függetlenül azt mondja, hogy én meg fogom csinálni. Egy ilyen távnál, főleg ha valaki nem rendszeresen ultrázik, akkor előjönnek a kisebb-nagyobb bajok. Amik egy maratonnál vagy egy 50-es teljesítménytúrán még elvisel az ember, de 20-24 óra alatt ezt már sokkal nehezebb. Idővel előjönnek a vízhólyagok, kiürülnek a tartalékok, megfájdul a térd, boka ... A fáradtságról, dekoncentráltságról nem is beszélek. De nem szaladok ennyire előre, mindezekről majd lentebb még olvashattok.

2016. május 24., kedd

Nyári gyalogtúra Ausztiában

  Gondoltam összerakok egy kis kedvcsinálót a június végi Felső-Ausztriai gyalogtúrához. 
3 nap 2 éjszakás túra során ellátogatunk a méltán népszerű Hochkar régióba. Felsétálunk a csúcsra és a mellette található, tavaly átadott függőhídhoz és kilátóhoz. Akklimatizációs, ismerkedős túra.
Kilátó a hegyek felett

2016. május 15., vasárnap

7x15 km

  Szűk egy hónapja volt a mecseki mátrix (a bejegyzés még mindig készül), azóta is folyamatosan futok, de most a héten ez hatványozottan igaz volt. Pár mondatban összefoglalom a hetem.
  Hétfőnként nem szoktam futni,mert általában vasárnap megyek és akkor a hétfő az pihenőnap. Most kivételesen vasárnap csak egy órácskát tudtam elszabadulni, ezért hétfőn hajnalban elmentem futni. Remete-rét felé mentem, majd onnan fel a Tubesre és vissza a városba. Közben ötlöttem ki, hogy mi lenne ha csinálnék egy hetet, amikor minden nap futok. Mikor a ház előtt leállítottam a telefon 16 kilométert mutatott, ezért azt találtam ki, hogy hétfőtől vasárnapig legalább 15 km-et kocogok. 

2016. május 9., hétfő

Orchideás hétvége

  Úgy alakult a hétvége, hogy a közelben épp nyíló orchideák többségét sikerült felkeresnem a napokban. Nézzük akkor sorban őket. A sápadt kosborok már lassan elhullajtják szirmaikat, nagy részük a hideg és a sok csapadék miatt bebarnultak. Szerencsére azért akadt még egy-két fotózható is.
Sápadt kosbor (Orchis pallens)

2016. május 2., hétfő

Medvehagymás kalandtúra a Mecsekben

  Rendszeresen járok az erdőbe futni, de valahogy a gyerekeket nagyon nehezen tudom kicsábítani egy kis sétára a Mecsekre. Régebben a geoládákkal próbálkoztam, de egy idő után már az sem volt elég vonzó. Most ahogy jött a jó idő, ismét támadásba indultam. Ezúttal egy rövid körtúrát néztem ki, ahol érintetünk egy kéktúrás pecsételőhelyet. Reméltem ha csinálok egy igazolófüzetet a túrára, akkor szívesebben jönnek. Még egy geoláda is ki volt nézve a túrára. Amikor feldobtam az ötletet, akkor a Milda egyből lelkes lett, de Damjánnak ez még nem volt elég. Ekkor jött az ötlet, hogy hívjunk el barátokat is a sétára. De sajnos péntek délután már késő volt mindenkinek volt programja szombatra. Így aztán az indulás kicsit döcögősre sikerült, de végül beadta magát a kisfiam is. Bepakoltunk a hátizsákjainkba és kicsivel dél után megálltunk a remete-réti parkolóban. Mostanában hallani, hogy feltörik az autókat a Mecseken, ettől féltem kissé, de még a csomagtartó belső fedelét is felnyitottam, hogy lássák nincs semmi érték a kocsiban. A réten páran voltak, de mi itt nem időztünk, hanem indultunk is első állomáshelyünkre a Büdös-kúti kulcsosházhoz.
Indulás!

2016. április 26., kedd

Áprilisi növényvilág a Mecsekben

 Idén eddig minden hónapban beszámoltam, hogy épp aktuálisan mi nyílik a Mecsekben. Legutóbb márciusban számoltam be, azóta sok minden változott. Teljesen bezöldültek a fák, záródtak a lombkoronák. Nyílnak a kevesebb napfényt kedvelő virágok, valamint emellett a melegkedvelőek is kezdenek előbújni. Persze vannak növények, amik ellenállnak minden időnek, ilyen az illatos hunyor ami gyakorlatilag november óta virágzik. 
 Medvehagyma (Allium ursinum)

2016. április 21., csütörtök

2016. április 13., szerda

Tenkes retró maraton

  A jól sikerült tavalyi Tenkes maraton után idén is ellátogattunk a túrára, csak most a retró túrán indultunk. Ez nincs minden évben megrendezve, ezért is eset erre a választás. Na meg így legalább eddig ismeretlen területeket is bejárhattunk. Két állandó társam mellé még Ábrist fűztem be erre a futásra. Na jó nem nagyon kellett erősködnöm, jött ő magától! Báz előre szólt, hogy tempósabbat akar menni, így kapóra is jött, hogy velünk tartott Ábris. Mi Gáborral lazább futást terveztünk. Amúgy sem bírtunk volna velük menni! :( A rajt Villányban volt, a cél pedig Máriagyűdön, ezért már jó előre leszerveztük, hogy két autóval megyünk. Ábrissal, Bázzal negyed nyolcra értünk le a célba, ott átültünk a Rav-ba és pillanatok alatt a Villányi vasútállomáson találtuk magunkat. Nyolckor volt a tömegrajt, előtte még a srácok ügyes-bajos dolgaikat elintézték, felvettük az itinert, majd a szervezők felszólítására elindult a csapat.
Villányi rajtban

2016. április 10., vasárnap

Agárkosbor

  Ma reggel felavattam az újdonsült kerékpáromat. Az első hosszabb kerékpártúrám a Villányi-hegységbe vezetett. Már nyílnak az ágárkosborok és nem hagyhattam ki a virágzásukat. Mecsekben is van belőlük, de körülbelül ugyanannyira vannak Pécstől, mint a Villányiak, agy inkább ide mentem. A pókbangókat szerettem volna még megnézni, de az időmbe az már nem fért bele
Agárkosbor vagy agár sisakoskosbor (Anacamptis morio, syn.Orchis morio)

2016. április 8., péntek

Majomkosbor

  Kedden még csak bimbósat láttam, de ma már meg lett az első teljesen pompájában díszlő majomkosbor is. Még nem sok a virágzó, de mér könnyű kiszúrni őket. 
Majomkosbor (Orchis simia)

2016. április 5., kedd

Sápadt kosbor

   Kezdődik, kezdődik ... Tavaly április 17-én sikerült először találkoznom a virággal, most majd két héttel korábban már 5.-én megpillanthattam az első kosborokat. Sőt a majomkosboroknak sem kell már sok idő és kibújnak az apró kis majmocskák a szirmok közül. 
Sápadt kosbor (Orchis pallens)

2016. március 23., szerda

Márciusi növényvilág a Mecsekben

  Februárban már írtam egy hasonló posztot, most itt a márciusi állapot. Egyre több tavaszi növény kezd kibújni a föld alól és egyre-másra borul virágba a tavaszi erdő. 
  Az illatos és a kisvirágú hunyorok még mindig tartják magukat, bár az apró sziromlevelei helyén már inkább termések figyelhetőek meg.
Illatos Hunyor (Helleborus odorus)

2016. március 22., kedd

Szuadó 40

  Hét elején még a Kelet-Mecsekben kéktúráztunk, majd hét közben pihentem, hogy a hétvégén részt vehessek a jubileumi, huszadik Szuadó teljesítménytúra 40-es távján. Tavaly a legrövidebb 17-es távon indultam, most magasabbra tettem a lécet! :) Főleg a hétfő 40 után egy héten belül két maratoni táv teljesítése volt a célom. Csak a teljesítménytúra rövidebb, 37,6 km, de én már előre kiterveltem, hogy hol és merre toldom meg a távot. Most egyedül indultam a társak elutaztak, pihentek ... A Mecsek Maraton Team indulóihoz csatlakozhattam volna, de inkább a külön utakat választottam. 7-8 között lehetett indulni, én fél nyolcra értem ki Teca mamához, ekkor már hosszú sorban álltak a nevezésre várok. Kitöltöttem a regisztrációs papírt, majd beálltam a sor végére. Szép időben jöttek, mentek az ismerősök, mindenkivel beszéltem pár mondatot, majd háromnegyed nyolc körül megkaptam az itinert és én is készülődni kezdtem a rajthoz.

2016. március 18., péntek

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra második szakasza - Pécs és Mecseknádasd között

  Február elején nekivágtunk a kéktúrának, most bő egy hónapra rá hazai terepen a Kelet-Mecsekben folytattuk az utunkat. Most egy rövidebb 35 kilométeres szakaszt néztünk ki magunknak, Fehér-kúti kulcsosháztól az előző napi végpontig. Szerettem volna folytatólagosan keletről nyugatra, de a körülmények most így adták magukat! A távnak megfelelően a készülődést is kisebbre fogtam. Mondván ismerős terepen, kisebb távon m bajom lehet! Nem árulom el előre, de sajnos nem voltam a topon a végére! 6:40-re beszéltük meg a találkát a Tettyére, Gábor hívott, hogy még csak most értek be Pécsre, ezért kicsit késnek. Gondoltam addig megyek egy havihegyi tiszteletkört. Így is lett, majd végül rám kellett várniuk a srácoknak. Az Irma úton felkocogtunk Dömörkapuig, majd onnan végig a piros sávon Rábay-fáig. A piros kereszt jelzésen pedig hamarosan kiértünk a lapisi útra. Ennél a pontnál csatlakoztunk a kéktúrára. A következő szakaszt is innen a Kereszt-kunyhótól indítjuk, vagy zárjuk le?
Indulás a kék sávon a Kereszt-kunyhótól

2016. március 15., kedd

Számvetés 4.0

  Négy éve ezen a napon kezdtem el futni, egy Cooper indítottam. Akkor még nem is sejtettem, hogy ez lesz a vége, de most már életforma a futás. Nem tudok meglenni nélküle. Azóta minden március 15-én összegeztem eddig az adott évet, ezért most is így teszek. A régi évek beszámolói.:
Terepen

2016. március 13., vasárnap

Sikondai túra első felvonás

  2016 első sikondai túrája volt ma. 18 fő jelentkezett a kirándulásra, ami szép létszám, főleg ha az elmúlt napok időjárását vesszük alapul. De szerencsére a sok csapadék nem vette kedvét senkinek. Már az elején mindenkinek a figyelmét felhívtam a nem épp ideális terepi viszonyokra, nem is kellett sokat várnunk, ahogy leértünk a komlói útról máris sártenger fogadott. A földes út szélein sikerült az akadályokon áthaladnunk, majd a kemping mögötti még nyáron is mocsaras rész következett. Pár betondarabot kiraktak ide és így szinte száraz lábbal át tudtunk itt is kelni. A Kőlyuki betérői ismerkedett a csapat és szép libasorban értünk le a 66-os útra. Szusszanásnyi pihenő után már mentünk is a piros sáv jelzés mentén tovább, be a Nagy-mély-völgybe. 
Mai állapot

2016. március 12., szombat

Medvehagyma

  Pécsre kerülésemkor találkoztam először a medvehagymával. Azóta nagy barátságban vagyunk, gondoltam írok pár sort róla.
Medvehagymás erdő

2016. március 3., csütörtök

Éjszakai kalandozás a Tubesen

  Egyre jobb a lábam és egyre bátrabban merek vele futni. Még mindig féltem, de már sokkal jobban odateszem és nem húzom magam után. Ma este, azaz tegnap a fiúkkal már elég jól bírtam a tempót volt  négy kilométer is, amit öt alatti ezrekkel mentünk, de a többi sem sokkal volt öt felett. Lett is belőle PR (5K: 23:23) és a 47:57-es kórházkör is elég jónak mondható. Bár az két perccel elmarad a legjobb időnktől, de a mostani állapotomban nem számítottam ilyen időre. Ágoston téren elbúcsúztam Gáboréktól, de még nem hazafelé indultam, hanem előbb fel a Havihegyre, majd onnan le a Tettye utcán a vissza a városba, hogy aztán a Szőlő utcán kezdjem meg a kapaszkodásomat a Tubesre. Sajnos a Fenyves Hotel előtti brutál emelkedőbe bele kellet sétálnom, de ez sem vette el a kedvemet és folytattam tovább fel. A állatkertnél jól megugattak az őrző-védő kutyák, de ezen kívül eseménytelen volt az utam fel a Misina alá. A Tv-toronyhoz nem mentem fel, hanem inkább egyenest a Tubes gerincnek futottam. Nem tanultam a hétvégéből, most sem hoztam inni és az erős eleje utáni emelkedő megviselte a combomat. A görcsölés határán volt, de pont jókor jött a Kis-Tubesi kilátó, mert ott tudtam egyet szusszanni a folytatáshoz. 
Kis-Tubesen

2016. február 29., hétfő

Mánfa - Vágotpuszta - Tubes Trail

   Napról napra jobb a lábam, ezért a hétvégén már nem tudtam kihagyni, egy hosszabb fotósfutást. Hét közben olvastam egy jó cikket a terepfutas.hu oldalon, amiben leírják, hogy mit vigyél magaddal ha futni indulsz. Természetesen nálam a listából csak a mobil, pézsé és a fejlámpa volt. De vittem fényképezőgépet! Gondoltam források lesznek útközben, majd azokból oltom a szomjamat. Hát nem így lett, visszafelé eléggé rapszodikus volt a helyzet. A Lóri-forrásban és a Kőfejtő-kútban sem volt víz, így a második 15 km-t vagy két órát sikerült megszenvednem. De újból tanultam, vagy ismét! Háromnegyed hatra sikerült összeszednem magam és hiányos felszerelésem, a Tettyéig elkocogtam aszfalton, majd felkapcsoltam fejlámpámat és a sárga sáv jelzésű turistaúton felbaktattam Dömörkapuig. Innen már a piros sávot követve indultam Melegmány felé. Kis-rét előtt az irtásnál vettem ki először a fényképezőgépemet, hogy megörökítsem ahogy a Nap első sugarai rózsaszínre festik a horizontot.
Pirkadat

2016. február 28., vasárnap

Február végi Leánykökörcsin

  Idén a szokásosnál kicsit korábban már február végén elkezdtek nyílni a leánykökörcsinek. Az enyhe tél kedvezett nekik és nagy egyedszámban várják a fotósokat. Csak remélni tudom, hogy mindegyik megússza épségben. 
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

2016. február 21., vasárnap

Tubes - Remete-rét - Tubes Trail

  Egyre jobb a lábam és egyre bátrabb vagyok, ma reggel már azon gondolkoztam, hogy kifutok Vágotpusztára és gyarapítom a Mecsek turistája projekt helyszíneit. Aztán a csepergő eső és a sok sár miatt inkább nem vállaltam be. Helyette inkább egy szokásos Tettye-Dömörkapu-Misina-Tubes-Lapis-Remete-rét oda-visszát futottam.
I love this city!

2016. február 20., szombat

Naturbad Gloggnitz

  Hajnalban a Krumbachstein-en kezdtem, kilencre értem le és utána gyors összekaptam magam, hogy még időben elinduljunk strandolni. Kaiserbrunntúl két strandot néztem ki, az egyik Puchberg-ben volt a másik Gloggnitz-ban. Előző nap egy gombostűt nem lehetett lejteni a Rax felvonónál, most viszont jóval kevesebben voltak. 
Csúszda a felvonó alatt

2016. február 19., péntek

Sérülés utáni próbálkozások

  Egy hete pénteken futottam a szokásos körömet a Mecseken, amikor egy óvatlan pillanatban megbotlottam és egy hatalmasat pereceltem. Előfordul ilyen mindenkivel aki fut, sajnos velem is elég sűrűn, de most ez a szokásosnál is nagyobbra sikerült. Bal lábammal belerúgtam egy sziklába és már nem tudtam korrigálni a jobbal. Lefelé  jöttem a Kis-Tubestől a sárga sávon és olyan tigrisbukfencszerűen estem előre. Jobb oldalamat ütöttem be leginkább (térdem, combom, hátam, könyököm...), de legjobban mégis a bal térdem fájt. 
Tettyhely

2016. február 13., szombat

Krummbachstein trail

  Kedden reggel a Rax-ra futottam fel, aztán napközben bejártuk a Rosslochklamm-ot. Szerda hajnalra a szemközti hegycsoport egy kisebb csúcsát szemeltem ki magamnak. Kaiserbrunn-ból is látszik az 1602 méter magas Krummbachstein csúcs. Nem csatlakozik közvetlen a központi platóhoz, de a Schneeberg csoport délkeleti felének legmagasabb pontja. A kempingtől a Knofeleben ház felé mindössze 7 kilométer, de ezalatt több mint 1000 méter szint várt rám. Most is a már jól bevált hajnali indulás mellett döntöttem, hogy napközben a családdal tudjak ismét lenni. Öt óra előtt pár perccel még sötétben indultam neki a völgynek. A höllental-i út keresztezése után a tábla szerint még két és fél óra az 1250 méteren elterülő turistaház. Reméltem, hogy ennél azért gyorsabban fel fogok érni. Szerencsére így is lett. Az út elejét már tavalyról ismertem, folyamatosan emelkedik, de elég jól futható. Egy-két létránál, drótkötélnél kellett csak lelassítanom.
Knofeleben graben

2016. február 11., csütörtök

Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra első szakasza - Szekszárd és Mecseknádasd között

  Még a 2000-es évek elején, az egyetemi évek alatt fordult meg a fejemben a kéktúra bejárása. Akkor még a gyalogos teljesítés motoszkált a gondolataimban, de aztán hiába szereztem be az igazolófüzetet, kalauzt, valami mindig keresztülhúzta a tervemet.  Később aztán sajnos jó ideig parkolópályára került az elhatározás. Mígnem tavaly két futótársammal ismét fel nem lángolt a történet. Addig-addig beszéltünk róla, mígnem mindhárman belelkesültünk! Közelsége miatt kézenfekvő volt a Dél-dunántúli szakasszal kezdenünk. Klasszikus, a Rockenbauer Pál féle bejárás Írott-kőtől jött Szekszárdig, de mi fordítva Tolna megye székhelyéről indulva vágtunk bele a nagy kalandba. Január közepén kitűztük a február 6.-át és foggal-körömmel ragaszkodtunk az induláshoz. Pedig a körülmények(sár) messze nem tűntek a legideálisabbaknak, de minket ez már cseppet sem zavart! Sőt! Hét közben visszafogtam magam futás terén, pénteken beszereztem a szükséges elemózsiát, majd szombat hajnalban kiterítettem és még egyszer átnéztem, hogy minden fontos dolog meg van-e amire szükségem lehet a hosszabb futás közben. Sajtos pogi, sós mogyoró, csoki ... mellé beraktam pár eddig ki nem próbált gél-t is. Gondoltam valamikor ezeket is ki kell próbáljam!? 
Előkészület

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...