2017. február 6., hétfő

Saras futó kirándulás a Jakab-hegy körül

  A januári futó kiránduláson felbuzdulva február első hétvégéjére is meghirdettem egyet. A cél most a Jakab-hegy körbe járása/futása volt. Kiíráskor még nem tudtam milyen körülmények fogadnak, de hét közben kissé aggódtam a jég és a sár miatt! Aztán ...
Csapatkép!
  Annyit előzményt még mielőtt belekezdenék, hogy meglepő módon sokan érdeklődtek a facebook esemény iránt. Először nem tudtam hová tenni a dolgot, aztán a héten egyik ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet, hogy a futonaptar.info oldalra is kikerült a futásunk! Innen is köszönöm a lehetőséget!

Múlt hétvégén még nagy hóban futhattunk, kedd hajnalin már olvadt a hó. A jégpáncélon sikerült is esnem egyet, de ahogy közeledett az időpont egyre jobb lett a helyzet. Pénteken már kevesebb volt a jég és szerencsére vasárnapra alig maradt. Ennek viszont az lett a következménye, hogy nem tudta felszívni a talaj azt a sok hóolvadékot, ezért egyes turistautak sártengerré váltak. Az sem kedvezett nekünk, hogy szombat éjjel megeredt az eső. 

Ezen előjelek után végül egy órával későbbre tettem az indulás, hogy ne kelljen az Éger-völgyben fejlámpázni. Szerencsére a többiek is partnerek voltak ebben, így 7:30-ra beszéltük meg a találkozót Teca mama előtt.
#napitubes
Az előzetes terv alapján kb. 19 km volt kinézve, de kitaláltam, hogy megtoldom egy kicsit és futva megyek Éger-völgybe. Hat után pár perccel indultam és a legrövidebb úton 4,3 km és 350 méter szint után már a Tubesen készítettem a #napitubes fotómat. Hét órára leértem a Remete-rétre, innen aztán hogy biztos ne késsek el a kerékpárutat választottam. 
Darázscsípte katona emlékműve
Odafent tej köd volt, de ahogy lentebb értem javult a helyzet. A Darázscsípte katona emlékművétől visszatekintve már csak a Misina volt felhőben. Pár perccel a 7:30 előtt érkeztem, ekkor már majdnem teljes volt a létszám. Ezúttal Anette, Rebi, Balázs, Peti és Gábor barátom csatlakozott hozzám. 
Felhőben a Tubes-Misina gerinc
Az Éger-völgy eleje még egészen jó volt, majd mikor a kék kereszt jelzés keresztezte a piros sávot, egy mélyútban kezdünk Szuadó-tető felé emelkedni. Itt már egyre többet csúszkáltunk. De mindannyian megúsztuk szárazon. Na jó a futócipőink nem.
Februári tájkép
Hamarosan már a Dél-Dunántúli kéktúra mentén a Patacsi.mezőhöz értünk. köztudott, hogy itt mindig nagy a dagonya. A széles erdei földes utat kijárják az erdészek és vadászok autói és a nyomvályúkból nem tud lefolyni a csapadék. Cuppogtunk, szenvedtünk, de jó tempóban haladtunk. 
Magyarok kunyhója emlékoszlop
 Futásunk látványosabb része a táv második felétől következett, addig viszont el kellett jutnunk. A Fenyves-forrástól már a piros, majd később a piros és a zöld sáv jelzéseket kerestük a fákon. Itt Gábortól elbúcsúztunk, majd kis kitérővel megnéztük a Magyarok kunyhóját. Pontosabban annak alapját és emlékoszlopát. 

Volt Petőcz-aknánál kicsit megkönnyebbültünk. Innen ugyanis pár kilométer aszfalt következett, ahol legalább kipihenhettük a sárban csúszkálás fáradalmait. Közel három kilométeren keresztül a volt IV. légaknáig "élvezhettük" a szilárd burkolatot lábunk alatt. Futás közben jókat beszélgettünk, ismerkedtünk egymással!
Babás-szerkövek felé
Viganvártól a piros négyzet turistaúton fordultunk a Jakab-hegy nyugati oldalára. Itt már kisebb volt a sár és a single track ösvényen jól haladva közeledtünk a Babás-szerkövekhez. A mohás, fenyőerdős rész volt talán egész futásunk legszebb része.
Frissítés a Jubileumi-keresztnél!
Az első hosszabb fotószünetünket a Jubileumi keresztnél tartottuk. Nagyon jól nézett ki, ahogy alattunk Kővágószőlős, Cserkút még látszott, utána nagy köd és felette pedig a Papuk-hegység gerince kandikált ki a fehér felhők felett.
Felhők felett a Papuk!
 Innen már sorakoztak a vörös homokkő alkotta Babás-szerkövek. Természetesen ezek mellett sem futhattunk csak úgy el. Készültek a fényképek, szelfik ... Újabb, de már az utolsó nagyobb kapaszkodó várt ránk. Sas-fészek érintésével ismét a kéktúrán találtuk magunkat.
Babás-szerköveken
Sasfészek feletti kaptató!
Az István-kilátó romjai mellett csak elfutottunk, de a Zsongor-kővet semmi pénzért nem hagytuk volna ki. Egészen lementünk a korlátig, hogy elkészítsük a bejegyzés legelején látható csoportképet. Pálos kolostor romjai után még megmutattam azt a kis pincét, amit már évek óta nem láttam. Szerintem még mindig nagyon hangulatos! :)
Érkezés a Zsongor-kő kilátóhoz

Pince paddal!
Eredetileg a zöld sávon szerettem volna lefutni Éger-tetőre, de végül a zöld körön mentünk. Ami valamivel rövidebb mint a másik, de nem bántam, mert a zöld egy része még nyáron is saras, szerintem most ott bokáig süppedtünk volna. A kelta földsáncnál még volt egy kis összefüggő hó, de nagyjából ennyivel találkoztunk egész futás alatt.
Hóviszonyok a Mecsekben!
Éger-tetőtől jelzetlen számomra ismeretlen csapásokon Nedi vezetésével értünk le a parkolóba kiindulási pontunkhoz. Két és fél óra bruttó idő alatt futottuk le a kört, ami végül 16,8 km lett. Köszönöm a társaságot, remélem ti élveztétek annyira a futást, amennyire én! :) Találkozunk márciusban! Akkor a Tubes (Ultra) Trail útvonalát járjuk be! 1X, 2X talán 3X?
Teljesen kitisztult a Misina-Tubes gerinc!


Ha csatlakoznál a következő futásra akkor iratkozz fel a Facebook oldalamra és elsőként értesülhetsz róla!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...