2017. március 17., péntek

Miért futok?

  Minden évben március 15-e ünnep a számomra! Nem csak az 1848-as forradalom miatt! De ez az év abban tér el a többitől, hogy jubilálok! Ugyanis pont öt évvel ezelőtt húztam először futócipőt. Mai napig áldom azt a napot! Gondoltam összefoglalom, hogyan jutottam el a nulláról a mai állapotra! Ha érdekel a történetem, akkor lentebb próbáltam nagy vonalakban összefoglalni.
Szabadban szabadon!
  Nem mondom, hogy nem sportoltam 2012 előtt, mert 18 éves koromig aktívan fociztam, heti 4-5 edzés és hétvégenként meccs. De miután Szegedre kerültem egyetemre, ez teljesen megszűnt. Maradt a kis pálya az is csak heti 1-2 alkalom. Majd 2004 után már az sem volt. Lekerültem Pécsre, új közeg, új élethelyzet, ami miatt a sport hátrább szorult az életemben. Viszont itt volt a Mecsek, de ekkor még "csak" túrázgattam, azt is csak hébe-hóba.

  2012 tavaszán lejárt a személyigazolványom. Majd mikor az újat kézhez kaptam és megláttam rajta a képemet, nagyon elszörnyedtem! :) Ezt kell nézzem tíz éven keresztül? Nekem ez volt az egyik ok, amiért március 15-én lementem futni! Változtatni akartam, korábban is többször lefogytam, de aztán mindig visszakúszott a mérleg mutatója 100 kg fölé!

Ekkor nem csak a futást kezdtem el, hanem visszaszorítottam a búzaféléket és cukorból is csak minimális mennyiséget ettem. Próbáltam minél több zöldséget, gyümölcsöt enni és ami nekem nagyon bejött az a zabpehely! Tejjel, joghurttal mindenféle gyümölccsel reggelire és vacsorára is tudtam enni. Ha nassolni volt kedvem akkor mazsolát és mindenféle magvakat ettem. 

Május végére már több mint tíz kilót ledobtam. Pedig csak 2-3-4 km-es, 20-25 perces kocogásokkal kezdtem. Minden második nap futottam, egyik héten háromszor, a következőn négyszer. Április végére sikerült először 10 km-t egyben lefutni. Aztán ez annyit lendített rajtam, hogy májusban már alig volt az alatti futásom. Napról-napra, hétről hétre egyre jobban éreztem magam, egyre jobban vártam mikor lehet újra kocogni.
Még az elején!
Egyedül futottam mindig, de egyszer sem maradt ki egy futás sem. Általában hajnalban még mielőtt felkelt a család akkor indultam. Májusi bükfürdői hosszú hétvégén is mentem. Május 9-én merészkedtem először terepre. Gyűkésből a Dömörkapuig és vissza Tettyére. Május 19-én már a Mandulásig is elfutottam! :) Június 8-án pedig megvalósult egy álom! Lentről a Vadász utcából egészen a Tv-toronyig mentem! Három hónappal előtte ezt még elképzelni sem mertem.

Ez a futás ugyan még nem volt 20 km, de nagyon kevés hiányzott hozzá. De ami késik nem műlik, még ebben a hónapban meg is lett a 20 km feletti első! Tiszakécskén az Alföldön volt az első nem hitelesített félmaratonom. Hiteles azóta sincs. Júniusban egyre jobban ismerkedtem a Mecsekkel. 24-én már kimerészkedtem egészen a Remete-rétig. Emlékszem mennyire elfáradtam visszafelé a Szigeti úton már nagyon szenvedtem.

Június 30. az első futásom a Tubesre! Júliusban már egyre több volt a terep és kevesebb az aszfalt. Szombat-vasárnap már csak a Mecsekbe jártam, hétköznap az idő rövidsége miatt még maradt a város. Balatoni nyaralás közben a Badacsony is meg volt! Egyre-egyre bátrabb lettem! Egyre szaporodtak a 20 km felettiek!Az étkezésre ekkor már sajnos nem figyeltem oda, de a heti 50-60 km-nek hála nem is volt gond a súlyommal. 85 körül ingadozott, de 90 fölé sosem ment azóta.
Hóban is!
Szeptemberben meg volt az első magashegyi futásom is a Bajor Elő-Alpokban. Ősszel volt egy kis visszaesés, de egy-két kimaradt futás után novemberben, decemberben már teljes erőbedobással futottam tovább. Aztán jött a tél és az első havas futások. Bár a cipőm ekkora már egészen elhasználódott, de nagyon tetszett a hóban futás. Csúszkáltam, de nem számított, ha menni kellett akkor mentem! Az első fejlámpás futások is megkezdődtek. Nem volt mit tenni későn kelt fel a nap és korán sötétedett.

Lecseréltem a régi fényképezőgépemet és az újabb Panasonic-al, ekkor kezdtem el fotóstáskával futni. Ami azóta a "védjegyem" lett! :) 2013 február környékén volt talán az első komolyabb hullámvölgyem. Térdfájás miatt ki kellett hagynom pár alkalmat, de szerencsére márciusban már jobb volt. Plusz költözés miatt is nehéz heteket éltünk meg.

Az első évem így is parádésra sikerült! 1878 km lett az össz kilométer! Itt olvashattok róla még bővebben. Ekkor 26 km és 2 óra 39 perc volt a leghosszabb futásom. Az összeset egyedül csináltam, csak a magam szórakoztatására! Teljesen megfertőződtem. Legelején a testmozgás miatt kezdtem, majd ez folyamatosan átalakult egy fajta felfedezéssé. Olyan helyekre tudtam eljutni, ahová gyalogosan csak ritkán vagy egyáltalán nem is voltam előtte. Egyre jobban kezdtem megismerni a Mecseket és egyre jobban vágytam arra, hogy minél több turistaútra, kilátóba, forráshoz eljussak.

A következő évben már új cipőben egyre jobban bővült a kognitív térképem, főleg a Mecsekről, de egyre többször merészkedtem ismeretlen helyekre. Jöttek sorban a virágok, ebben az évben lettem a hazai orchideák megszállottja.
Zobákpusztán az első maraton közben.
A távok nem nagyon változtak 10-20-30 km közöttieket futottam. Majd egyszer csak fejembe vettem, hogy megy ez már nekem és kitaláltam, hogy lefutom az első maratonomat. Kinéztem magamnak a kéktúrát. Mecseknádasd és Pécs közti szakasza pont jó terepnek ígérkezett! Végül csak Árpádtetőig jutottam, de amit lehet azt elrontottam a frissítésben! De nem vette el a kedvemet, hanem inkább még jobban akartam, hogy a következő már jobban menjen.

Hét közben rövidebbeket és hétvégén mindig hosszabbakra mentem. Aztán a visszeres lábaim miatt sajnos vissza kellett fognom magam egy kicsit. Végül nem kerülhettem el és januárban megműttettem mind a két lábam. Hat hét pihi következett január közepétől február végéig semmi aktív testmozgás. Nehéz volt, de nem tudtam mit tenni!

Márciusban aztán újra el kezdtem szép fokozatosan. Ha nem is mindent előről, de újra fel kellett építenem magam. Közben elköltöztünk a Magaslati út környékére, aminek a Mecsek közelsége miatt nagyon örültem. Öt percen belül kint voltam/vagyok az erdőben!

A második futóévem már nem sikerült olyan jól, de ez köszönhető volt a műtétemnek is. Csupán 1400 km lett, de rengeteg új élményt adott a futás! A következő évben már javuló tendenciát mutattam, váltottam cipőt. Kipróbáltam a Hokát és azóta abban futok. A távok ekkor sem voltak még nagyon hosszúak általában 10-15 és néha 25-30. De még mindig csak egyedül futottam. Voltak nyári hónapok amikor ki is maradt egy pár alkalom, akár egy hét is.


Aztán szeptember 10-én futottam először Gáborékkal. Jól bele is húztam két kórházkört mentünk és a második felénél már görcsölt a lábam. De nem adtam fel következő hét szerdán ismét mentem és hétről hétre egyre jobban ment. Aztán szeptember 23-án vettem a bátorságot és elmentem az első hajnali fejlámpás futásra. Ott is jól kezdtem! :) Ábrissal és Nedivel! Természetes volt, hogy nem bírtam a tempójukat. A Dömörkapu utáni kitérőt levágtam és így értem fel kicsit hamarabb a Tubesre mint ők.

De ez sem vette el a kedvem és ezután már velük is egyre sűrűbben elmentem. Októberben már ismét egyre rendszeresebben futottam és egyre többet. Ekkor már meg lett a 200 km-es hónap. 9 hónappal a visszérműtétem után.
Mecsek 1000-en a Cigány-hegyi kilátóban
Novemberben elmentem az első teljesítménytúrára, amit futottam. Gáborékkal a Mecsek 1000-et csináltuk meg. Nem mondom, hogy végig jól ment, de különösebb megerőltetés nélkül megcsináltam. A szép őszi idő és a jó szervezés pedig annyira megtetszett, hogy elhatároztam fogok én még ilyen túrákra járni.
Dombay-tó maratonon
Decemberben még jobban mentek a futások, volt hogy kétszer voltam a Tubesen! Majd év végén ismét maratont futottam. Mégpedig nem is akármilyent és nem is akármilyen körülmények közt. Karácsony után szakadó hóesésben, szélviharban kocogtuk le a Dombay-tó maratont. Amit sajnos azóta nem rendeznek már! :(
Bonyhádon!
2015 év elején még többet futottam és ekkor sikerült, majd három év futás után az első ultrámat teljesítenem. Ugyancsak Gáborékkal futottam haza Bonyhádról! A TranszMecsekre keresztelt futáson estem-keltem, görcsölt a lábam minden bajom volt. De nagyon tetszett a dolog!

Pécsen
Ez az évem ugyan csak kicsit, de meghaladta a legelsőt és egyre bíztatóbban alakultak a dolgok. Bár még nem úgy mentek a futások, ahogy szerettem volna, de sok jel mutatott arra, hogy én ezt szeretném csinálni. Leginkább az erővel és a frissítéssel voltak gondjaim. Amit edzéssel és egyre több hosszabb futással lehet fejleszteni. Fejben mindig "jó" voltam.

Ekkor már két hosszabb túra meg volt beszélve 2015-re  Gáborékkal ezért kellettek a hosszú futások. Március végén Tenkes maraton, majd május elején Mecsek 50. Mindkettő szenvedősre sikerült, de ekkor már nem volt visszaút. A Kinizsi százas következett! Ekkor már minden hónapban sokat futottam szaporodtak a 40 km körüli hétvégi futások, de mégis kevés volt még a százas teljes lefutásához. Megcsináltuk, de azért nem úgy ahogy szerettem volna.


Ezután futottam hajnalban,,reggel, este sőt még néha éjjel is. Mentem terepre, aszfaltra ahol épp voltam. Kécskén a gáton, nyaraláson a Rám-szakadékba, mindig ahol csak voltam futottam. Nem mintha előtte ez máshogy lett volna, de 2015-ben kezdtem érezni magamban az erőt.

Osztrák kiránduláskor is reggelente felderítő futásra menten Steyr-be, majd a Dambergre. Nyáron 30-nál hosszabb futásom nem igen volt, de azok már lazán mentek. Egyre jobb erőben voltam. A Mecsek éjszakai már könnyebben nem, kár hogy eltévedtünk. Majd következett a Vérkör. A másik hosszú futás 2015-ben.
Vérkörön
Nem mondom, hogy minden úgy ment, ahogy elterveztem, mert itt erővel bírtam, de gyomorral kevésbé. Legalábbis az első felét, utána már jó volt. Végül szintidő kihasználosan, de sikerült a Vérkör
Mecsek Maraton team-el!
Aztán jöttek a dolgos téli hetek. Szinte minden héten négyszer futottam és a heti 70 átlagban mindig meg volt. Aztán jöttek a 2016-os tervek. Az egyik egy még hosszabb teljesítménytúra a másik pedig Gáborékkal a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli kéktúra végig futása. Sajnos nem egyben, hanem szakaszokban.


Az első szakaszra már február elején elmentünk, Szekszárdtól egészen Mecseknádasdig haladtunk. Hármunknak nehéz összehozni, hogy jó legyen, de annyira belelkesedtünk, hogy a március 14-én ismét a kék jelzéseket követtük Kelet-Mecsek erdeiben.

Ez rövidebb, csak 44 kili lett, de előtte februárban estem egy nagyot, ezért ott volt pár hetem amíg csak kocoráztam. De akkor is az motoszkált a fejemben, hogy ha most teljesen kihagyok heteket, akkor oda az egész téli felkészülés.

A negyedik futó évem messze felülmúlta az előzőeket. Távban, időben ... mindenben. Egyre jobban éreztem magamban az erőt. Egyre több tapasztalatot gyűjtöttem és lassan ráéreztem, hogy mi az amire szüksége van a testemnek egy-egy futáshoz. Hazudnék ha azt mondanám, hogy azóta minden megy könnyedén, de legalább már jobban tudom mire kell figyelnem.
Zsongorkőnél
Versenyek az elejétől kezdve nem motiváltak, sokszor azért elgondolkozom, hogy mi lenne ha... De aztán mindig arra jutok, hogy mennyivel jobb egyedül az erdőben hallgatni a madarak énekét, keresgetni a virágokat, mint sokad magammal zihálva futni mások után. Aztán ki tudja lehet egyszer benevezek egyre és elmegyek. A Kinizsi százas és egy-két másik teljesítménytúrán is sokan voltak, ott sem "zavart" a tömeg! Soha ne mondd, hogy soha!
Flóránál!
2016 tavaszán a Mecseki Mátrix felkészülése gyanánt előbb elmentem egyedül a Szuadó 40-re, majd a Tenkes Retro maraton-ra Gáborékkal. Mindkettő jól ment, aztán jöhetett április közepén a Mátrix!
Hárman a sárban!
Végig volt velem valaki (András, Gábor), de én mentem egyben végig. 70-ig nagyon jól ment, 100-ig futottam, onnan annyira fájt a lábhajlítóm, hogy csak sétálni tudtam. Gyomorgondok és lábgörcs nélkül csináltam végig, de azt nagyon sajnálom, hogy a futás a végén már nem ment.

Ez volt az év fő futása, ezután a lelkesedés megmaradt, de "csak" kékfutások és pár mecseki hosszabb fért bele. Nyáron volt egy napnyugtától napkeltéig 60, majd ősszel egy mecseki zöldtúra próba, amit idén szeretnék megcsinálni egyben!
Tubesen
Azóta folyamatos futok és várom az alkalmat, hogy ismét egy-egy hosszabb 100 vagy afelettit tudjak menni. Idénre is természetesen meg vannak a tervek, de ezeket inkább meg tartom magamnak, majd ha sikerülnek akkor úgy is beszámolok nektek itt a blogon. Egyet azért elárulok! Április 2-án a Tubes (Ultra) Trail-en leszek és remélem sokat fogok tudni futni! Ha van kedved gyere te is!
Futunkakéken csapat!
Végül a szokásos elmaradhatatlan statisztika
  • össztáv: 3835,8 km
  • időtartam: 311 óra 31 perc, azaz 12 nap 23 óra 31 perc futással töltött idő.
  • elégetett kalória: passz, nem méri a strava
  • leghosszabb táv: 134,5 km ( Mecseki Mátrix )
  • leghosszabb időtartam: 19 óra 31 perc,
  • legtöbb elégetett kalória/futás: 15 194 cal
Zengőn

Öt év termése
  • 12144,8 km megtett táv
  • 1392 óra 16 perc futással töltött idő
  • Megszámlálhatatlan élmény és barátság!


  Végül nem is írtam arról miért futok! Mert szeretek, mert függő vagyok és mert már nem tudnám elképzelni az életem nélküle. Ha kimarad egy-két nap, egy hét, már érzem, hogy valami nincs rendjén, valami hiányzik, valami kell! Ekkor kimegyek 1-2 órára a Mecsekbe és teljesen kiürül a fejem! Csak én vagyok és a természet! Sokszor csak céltalanul elindulok és hol erre, hol arra kanyarodok! Meg-meg állok megcsodálok egy virágot, megnézem a napkeltét ...



Ha érdekel merre futok a Strava-n megtalálsz!


Vagy a Facebookon!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...