2013. szeptember 11., szerda

Schneeberg túra - kiutazás

  Augusztus közepén egy hirtelen ötlet után a sokat tervezett Retyezátból Schneeberg lett. Már nagyon szerettem volna valahová menni, aztán pont kapóra jött, hogy a Galló fivérek is pont erre a részre készülődtek. Gyorsan megbeszéltük a részleteket és szerda reggel útra is keltünk.
Fábián Tamás emlékszóba Vasvár

Terveink kicsit eltértek, de alkalmazkodtunk egymáshoz. Így sikerült őket rávennem, hogy vegyük útba Vasvárt. A 74-esen mentünk Nagykanizsáról, Egervár után Vasvár előtt Győrvárban is megálltunk. Egy gyors geoláda keresés után nem sokkal Vasváron voltunk, ahol a helyi könyvtárba siettünk. Fábián Tamás barátom emlékkiállítását kerestük fel. Részletesen a társoldalon olvashattok a kiállításról www.fotoszunet.blogspot.hu.
Múlt, jelen és számunkra valamikori jövő a Payerbach-i vasútállomáson
Innen Sopron érintésével Bécsújhelyig közösen utaztunk, majd itt elváltak útjaink. Megbeszéltük, hogy másnap este a Kaiserbrunn-i kempingben várjuk egymást.Ők mentek Bécsbe én meg a Schneeberg lábához. A pályaudvarra betérve kerestem a jegyárusító ablakokat, de csak automatákat találtam. Először kicsit féltem tőle, de mikor megláttam, hogy a német és az angol nyelv mellett még vagy tízféle köztük a magyar nyelv is választható, akkor megnyugodtam. Pár pillanat alatt kikerestem úti célomat és már dobálhattam is be az eurókat a dobozba. 6 euró 80 cent volt a jegy, tudtam, hogy kb. óránként járnak a vonatok, de még szerencsém is volt, mert alig 10 percet kellett várnom az indulásig.
Payerbach-i kiállítás
Hatalmas parkolókban pihentek az autók, rengetegen ingáznak innen és a környező településekről vonattal Bécsbe munkába, iskolába. Emeletes hiper-szuper vonat állt a síneken, mielőtt felszálltam volna rá, megkérdeztem a kalauzt biztosan jó helyen járok-e. Bólintott, majd felszálltam, ekkor találkoztam utoljára vele, ugyanis ellenőrizni nem jött. Talán négy-öt megállónyit utaztam és a vonat befutott a Payerbach-i végállomásra. A pályaudvar mellett régi Rax-seilbahn azaz kötélpálya kabinok voltak kiállítva. Emellett egy gőzmozdony, valamint egy nem túl fiatal autóbusz.
Höllentalbahn Payerbach-i végállomása
Három óra után lehettem pár perccel mikor átsétáltam a Höllentalbahn végállomására. Pár perce ment el a vonat Hirschwang felé. Csak azért szomorkodtam, hogy nem tudom lefotózni, mert mindenképpen gyalogolni szerettem volna Kaiserbrunn-ig. Gloggnitz és a szállásom között vezet a 1. Wiener Wasserleitungsweg, az első bécsi vízvezetékút.
1. Wiener Wasserleitungweg
 Több mint 125 éve szolgálja Bécs ivóvíz ellátását a Kaiserbrunn-i kút. Ennek a tiszteletére építették ki ezt a turistautat. Még ma is forrásvíz csordogál a bécsi polgárok poharába, bár ami elég volt a századelőn, az most már biztosan kevés lenne, de tudtommal ma is hasznosítják a kút vizét.
Ösvény
Az út legeleje a vasúti töltés és a payerbachi házak közötti szűk ösvényen vezetett egészen a Schwarza-viadukt-ig. A világörökség részét képező semmeringi vasút része ez a viadukt. A semmeringi viaduktok közül a leghosszabb, 228 méter hosszához, 25 méter magasság is párosul. 1849 és 1851 között Andreas Theuer építette, emiatt köznyelven Theierbruck-nak is nevezik.
Schwarza-viadukt
Kis pihenő mellett ismertető táblák szolgálják a megpihenő és egyben érdeklődő vándort. A viadukt alatt elhalad a 27-es főút, majd azon átkelve egy falépcsőn kapaszkodik fel a turistaút a hídra. Pontosabban az oldalába, így keresztezzük a sebes folyású Schwarza-t. A fából ácsolt fahíd egyik oldala a viadukthoz van rögzítve. Átérve az első osztrák turistával is összefutottam, aki épp kutyáját sétáltatta az árnyas folyóparton.
Schwarza és viaduktja
A Schwarza jobb partján vezetett tovább az utam, de nem sokáig, mert Reichenauba beérve újabb híd következett. Egy épület oldalában már hatalmas hirdetés reklámozta a Rax kötélpályát, ami ide még 4 kilométer közúton. Ugyan én nem azon mentem, de szinte azzal párhuzamosan,, valamint azt is tudtam, hogy Kaiserbrunn onnan még majd egyszer annyi. Azaz még 8-9 kilométer várt rám.
Edelweiss sör és Rax kötélpálya
A hídon való átkelés újabb fotótémát szolgáltatott számomra. A háttérben már feltűnt másnapi kirándulásom célpontja a Schneeberg is.
Schneeberg és a Schwarza
Az első turistaút leágazással is itt találkoztam, amely szerint a sárga jelzést követve két óra alatt érhető el a Speckbacherhütte. Hamarosan egy gáthoz érkeztem, amely kisebb tóvá duzzasztotta vissza a folyó vizét. A gát egyben hídként is szolgált, a túlparton árnyas kis park és játszótér várta az arra tévedőket.
Schwarza
Továbbhaladva a Schwarza és a Höllentalbahn között, néhol a síneket keresztezve hamarosan ismét beértem Reichenauba. De még előtte egy kép a keskeny nyomtávú sínről, mely az erdőben kanyarog tova.
Höllentalbahn
Egy parkba értem be Reichenauba, ahonnan három kerékpáros túraút is indul, az egyik a Raxblick-Strecke, a Thalhof-Strecke és a Kreuzberg-Strecke. De én nem erre mentem, hanem megnéztem az 1200-as évek elején épült Schloss Reichenau-t.
Schloss Reichenau
A kastély azóta több ráncfelvarráson ment át, a legutóbbi az 1800-as évek közepén volt. 2003 óta kiállításoknak ad otthont, valamint kulturális központként is funkcionál. A kastély oldalában egy torony még a régi időket idézi.
Templom és az a bizonyos torony
Ezután a kis városi séta után újra a Schwarza partján folytattam utamat. Gátak, kis pihenők mellett haladtam egyre közelebb a höllentali végállomásomhoz. A Haaberg-i megálló után még Hirschwang előtt egy nagy tisztásra értem ki. Itt volt a Höllentalbahn végállomása. Tehenek legelésztek a réten miközben osztrák gyerekek szaladgáltak körülöttük.
Klosterwappen Hirschwangból
A településre beérve először pillantottam meg a Schneeberg legmagasabb csúcsát a Klosterwappent, másnapi túrám célpontját. A Rax platóra felvivő kötélpálya állomásáig már nem mentem el, mert itt jobbra kanyarodott a turistautam és a Windbrücke híd melletti gáton keresztül folytattam utamat.
A Windbrücke melletti gát
Újabb ezúttal még nagyobb tó mellet vitt az utam csodaszép fenyőerdőn át. Egyre több strandpapucsos fiatal jött velem szemben, később az is kiderült honnan jöttek.
Fenyves
Ahogy az ösvényen haladtam tovább és alattam kanyargott a Schwarza egyszer csak napozó, fürdőző emberek tűntek fel egy kavicspadon. A folyó belső ívén, ahol nem túl mély a víz, rengetegen mártóztak meg a jéghideg hegyi patakban. A külső sebesebb folyású és mélyebb részekre csak a bátrabbak merészkedtek be, illetve egy két kajakos száguldott lefelé.
Schwarza beach
A turistaúton feljebb kapaszkodtam, majd egy kilátóponthoz értem, ahol letettem a hátizsákom, sátram és egy kis fotószünetet tartottam. Levettem a csurom vizes pólómat, kicsit megpihentem a padon miközben a Höllental meredek sziklafalaiban gyönyörködtem.
Fotószünetes pihenő Höllentalban
A völgy keleti oldalában mentem tovább előbb drótkötelekkel biztosított részt hagytam el majd a szikla oldalában épített fémlépcsőkön és hidakon jutottam egyre közelebb a kaiserbrunn-i végcélomhoz.
Höllentali turistaút
A kicsit izgalmasabb rész után megint a Schwarza partján találtam magam, egy rövid részen még a 27-es útra is rátereltek. Csak ámultam, bámultan, nagyon tetszett a Schwarza szurdokvölgye, hol meredek sziklafalak, hol lankásabb részek váltogatták egymást.
Höllental
Egy nagyobb fürdőzőhelyhez értem, ahol az alábbi felirat fogadott, ha valaki érti segítsen, a google fordító szerint "Amikor a jégmadár merül, zümmög a második!"
Wenn der eisvogel taucht sirrt die sekunde
Fél hat felé járhatott az idő a strand szinte üres volt, mégsem álltam meg fürdőzni, mert már csak pár kilométer várt rám. Újabb ezúttal fából ácsolt gyalogoshídon keltem át, ki tudja már hányadikon! De talán mind közül ez volt a legszebb!
Gyaloghíd a Schwarza felett
Tetszettek ezek a kövekből kirakott formák, amik a híd alatt voltak.
Kőkörök
Az interneten és baráti beszámolókból már tájékozódtam a Kaiserbrunn-i ingyen kempingről, ezért mikor megláttam a táblát és a parkolót már tudtam végre megérkeztem. Már jó sok sátor állt a kempingben, autók is voltak bőven, főleg magyar, de helyet azért könnyen találtam. Közel voltam a mosdókhoz és a Schwarza-hoz is.
Kaiserbrunn-i kemping
Felállítottam a sátramat, felfújtam a matracomat, majd megvacsoráztam. Még mielőtt lement volna a nap sétáltam egyet a környéken. Körbejártam a kis kápolnát, mely a kemping túloldalán volt, majd felsétáltam a fölötte elterülő rétre.
Kaiserbrunn-i kápolna
Lefekvés előtt még megnéztem a kutat, amiről a hely a nevét kapta, valamint az a melletti Wasserleitungs múzeum udvarát, épületét. Május 1.-től november kezdetéig nyitva van, de hétköznap csak előre egyeztetve látogatható, hétvégén és ünnepnapokon 10-től 17 óráig várja látogatóit.
Kaiserbrunnen
Még kilenc előtt befeküdtem sátramba, kényelmesen elfértem a három személyes sátorban, volt hely a cuccaimnak is bőven.
 Hamarosan folytatom a Schneeberg-i és a Schneealpe-i túrával.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...