2014. szeptember 27., szombat

Ziller-völgyi Alpok: 3. Gigalitz

 Az időjárás előrejelzés miatt teljesen átszerveztük a túránkat! Kedd volt, mára még csak kevesebb csapadékot jósoltak, de szerdára és csütörtökre már többet. Péntekre pedig megint jobb időt ígértek a meteorológusok, ezért arra a napra terveztük a Hoher Rifflert. Eldöntöttük, hogy még egy éjszakát alszunk a Greizer Hüttében, délelőtt megmásszuk a Gigalitz-et, délután pedig megyünk még egyet a környéken. Reggelizés közben már láttuk, hogy jönnek felfelé a felhők a völgyből, de reméltük, hogy a még mielőtt felérünk a csúcsra nem ér utol a hidegfront.
Felhősödő Floitental
Szemben a Gigalitz
A Greizer Hütténél 2 óra menetidőt írtak a Gigalizt-ra és 1-es nehézségű mászós szakaszok is vannak az útban. A házigazda szerint egyáltalán nem vészes jó időben, viszont esőben veszélyes is lehet. Jó félórát a Berliner Höhenwegen mentünk, majd kettévált az út, a Höhenweg ment felfelé a 2701 méteres Lapenscharte felé, mi pedig nekiindultunk a Gigalitz-nak.
Fotószünet
Lapenscharte a Gigalitz oldalából
A hegycsoportot leginkább metamorf kőzetek alkotják, azok közül is a gránit és különböző palák. Ezek között bandukoltunk egy éles gerinc felé, majd azt megkerülve annak oldalában és néha azon vezetett az ösvény. Végig jól jelzett, könnyen követhető volt az út, voltak benne valóban kézzel kapaszkodós mászós részek, de tényleg könnyen két óra alatt fent voltunk a tetején. Egy idős, magányos mászó jött velünk szembe lefelé, rajta és rajtunk kívül senki sem volt a hegyen.
A felhők lassan felérnek a Greizer Hüttéhez
Pár képet készítettem  a 3001, néhol 3002 méteres csúcson. Jól kirajzolódott a két völgy közti csipkézett gerinc, valamint a túloldalra is átláttunk a Stillup völgyébe. A 2006-ban felállított csúcskereszt alatti csúcskönyv teljesen el volt ázva, ki sem tudtam szedni a dobozából. Sajnos a panorámánk nem volt az igazi, pedig szép időben többek között az Olperert és a Hoher Rifflert is lehet innen látni. A felhők szépen lassan araszoltak felfelé, ezért nem sok időt töltöttünk a Gigalitz-en.
Északi gerinc
Gigalitz keresztje
Gigalitz csúcskönyv
Szép időben őket lehetne látni a Gigalitz-ről
Lefelé menet
Zillertal-i ösvény
A már ismert úton gyorsan lejöttünk a hegyről, útközben láttunk egy mormotát, valamint több szép virágot is. Ilyen volt például a tavaszi tárnics, vagy a hegyi árnika is, de az utolsó virágzó rododendronokat is lekaptam.
Mormota fotózás
Havasi bérclapu (Adenostyles alliariae)
Hegyi árnika (Arnica montana)
Tavaszi tárnics (Gentiana verna)
Arany pimpó (Potentilla aurea)
Borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum)
Állattartás 2200 méteren
Wunterraum Greizer Hütte
Még ebédidő előtt vissza is értünk a szállásunkra. Kaja, majd egy rövid szieszta után délután a Grosser Löffler felé vezető ösvényt néztük ki magunknak. Rövid két órás túránk során a 2500 méter felett található kis tengerszemig mentünk. A név nélküli kis tavacskát a gleccser olvadékvize táplálja.
Kőbaba
Apró kis tengerszem a Grosser Löffler alatt
Greizer Hütte vízvezetéke
Könnyed délutáni sétánk során még egy érdekes virágra akadtam, a gyapjúsásra. A Greizer Hütte feletti részeken tömegesen fordul elő, a fehér kis pamacsok nagyon jól mutattak a zöld háttérrel.
Útban "hazafelé"
Gyapjúsások a ház felett
Valamelyik gyapjúsás
Greizer Hütte és völgy
Estére egy magyar csapat is befutott, a Berliner Hütte felől jöttek, a Zsigmondy-Spitze volt a tervük, de az időjárás megtréfálta őket. Az esti szokásos perudo és hegymászó szakirodalom böngészése közben a házigazdák még egy kis currys csirkével is kedveskedtek nekünk. Innen is köszönöm a finom vacsorát!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...