Túránk kiindulópontja a Tettye-tér, mivel nagyon közel lakom ide, ezért nekem is ez a legkézenfekvőbb starthely. Általában kora reggel vagy hajnalban járok futni, de most kivételesen előbb elvittem a gyerekeket iskolába, majd még volt másfél órám a munkába indulás előtt. Ezért kihasználtam az időt egy gyors Tubes futásra. Tettye városrész méltán népszerű étterme mellett leparkoltam kocsimmal, majd pár perc szedelőzködés után nekiindultam a hegynek. A vendéglőtől pár lépésnyire öt nagy vadgesztenye fa alatt kanyarodom északra a sárga sáv jelzés irányába. Ezt a jelzést kell követnem egészen a 612 méter magas Tubesig. Az út első szakasza az úgynevezett Irma út. Ezt az ösvény még az előző évszázad elején, pontosabban 1905-ben építette ki a Mecsek Egyesület. Nevét az egyesület lelkes tagjának Hamedli Gyulának a feleségéről kapta. Belegondolni is nehéz, hogy az elmúlt 111 évben hányan koptathatták ezen a turistaúton a bakancsaikat, futócipőiket. A út eleje sziklás, köves, itt-ott betonozott, majd mikor beértem az erdőbe könnyebb felszín fogadott, itt már jobban tudtam haladni. Égig érő fák közt pár perc után elágazáshoz értem, balra mehettem volna a zöld négyzet jelzésű ösvényen az Ilonka pihenő felé, de én jobbra fordultam és két-három lépés után a Lenkei-pihenő előtt találtam magam. Futásom során ez az első pihenő, de nem az utolsó. A Mecsekben összesen 11 ilyen kiépített
pihenőhely várja a megfáradt vándorokat.
 |
| Lenkei-pihenő |
Lenkei Lajos a pécsi Napló újságírójának, a Mecsek Egyesület örökös tagjának állít emléket 1934 óta. Rövid fotószünet után ismét balra tartottam, ugyanis a zöld négyzeten jobbra az egykori Vándorsport kulcsosházhoz juthattam volna. Egy-két lépés után egy mókus ugrott fel a fára mellettem. Megálltam hátha be tudom cserkészni egy fénykép erejéig, de olyan ügyesen mászott és figyelt, hogy nem volt rá esélyem. Mindig bebújt a fa törzsének a velem átellenes oldalára, így hiába mentem utána ő követte a mozgásomat és csak úgy nyargalt fel a biztonságot adó magasabb részekre. Gyorsan letettem, hogy értékelhető képet csináljak róla, helyette inkább a Hamedli Gyula pihenőt fotóztam le. Ez sokkal könnyebben ment.
 |
| Hamedli-pihenő |
Az előbb említett fényképész hagyatékából 1910-ben húzta fel az emlékhelyet a Mecsek Egyesület. Ezután a hosszú emelkedő után végre egy rövid lazább szakasz következett. majd áttértem a völgy túloldalára és ismét mehettem felfelé. Az Irma út közel másfél kilométer hosszú és ezalatt 150 méter szintkülönbséget kellett leküzdenem mire felértem Dömörkapuhoz. A volt vidámpark mellett értem ki az erdőből a városból idáig felkanyargó műútra.
 |
| Ptacek-pihenő, Dömörkapu |
Az egykor szebb napokat megélt helyen csak egy autó volt a parkolóban. Régebben mikor még működött a park és a büfé sokan jártak ide fel hétköznap is. Mostanság inkább csak hétvégén vagy nyáron jó időben vannak sokan errefelé. Az ország legrövidebb - 800 méter - kisvasútja még működik, de ilyen korán és hétköznap itt sem várakozott senki. Kedvelt turista kiindulási pont a Közép-Mecsekbe indulóknak. Könnyen elérhető innen a Flóra-pihenő vagy a Kis-rét, esetleg Kantavár, de az állatkert és a Mandulás is csak pár perc ide. Én most nem ezek felé indultam hanem tovább a sárga sávon a felettem tornyosuló tv-torony felé. A kisvasút állomása mellett található a Ptacek Viktor-pihenő előtte pedig a körforgalomba táblák jelzik a helyes irányt a kirándulók részére. Ha valaki megszomjazna akkor itt a Dömörkapunál tud frissíteni a klasszikus kék nyomos kútból. Innen még bő egy kilométer a Misina-tető. Sokan a Tv-torony miatt azt gondolják, hogy ez legmagasabb hely a környéken, de a Tubes 78 méterrel megelőzi. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Ahogy futottam felfelé előbb a zöld kereszt, majd a sárga kereszt jelzésű turistaút keresztezte az utamat. Egyikre sem tértem le, hanem ahogy erőmből tellett gyűrtem a szinteket tovább.
 |
| Misina sípálya |
S kanyart ír le az ösvény mielőtt a sípálya házához érne. Itt vigyáznom kellett, mert a sziklás köves részen könnyen kifordulhatott volna a bokám. Érdemes lenézni a Misina északi oldalában 1958-ban kialakított sípályához. Így tettem én is, bár hó még nincs, de szép kilátás van innen a környék erdeire és a Kelet-Mecsek óriásaira. A kis kitérő után a szánkópálya felső szakaszán értem fel a Misina-tetőre. Az első sporttárssal itt futottam össze, ő már lefelé tartott mikor nekem még volt vissza közel 100 méter emelkedőm. De már túl voltam 300-on. 534 méter magasan az 1973-ban épített Tv-torony alatt megálltam egy percre.
 |
| Tv-torony, Misina-tető |
198 méteres magasságával országunk második legmagasabb épülete a város jelképe és az egyik legismertebb épülete. 1908 szeptember 13-tól a adóvevő torony megépítéséig a Kiss József-kilátó magasodott itt, majd a tv-torony elkészülte után lebontották. A boldog békeidőkben étterem, diszkó ... működött itt, mára a lifttel megközelíthető kávézó maradt. A kényelmesebbek autóval vagy busszal is megközelíthetik a remek adottságú kilátót. Engem viszont várt a Tubes, így nem időztem soká.
 |
| Misina-tető alsó parkoló |
A műúttal párhuzamosan az erdőben futottam, majd rövidesen kereszteztem azt és leértem a Misina-Tubes gerinc legalacsonyabb pontjához. Itt egy parkolót alakítottak ki a kirándulók számára. Az ösvényt apró szemű kaviccsal kiszórták a városi parkerdő üzemeltetői. Olyan szempontból jó, hogy kevésbé van sár, de kissé illúzió romboló is egyben. Padok itt-ott asztal is várja a kirándulókat, de természetesen én most ezek mellett én most csak elfutottam.
 |
| Rotary körsétány tájékoztató tábla |
550 méter magasan jártam amikor a Rotary körsétányhoz értem. Ezt az utat még 1930 hozta létre a pécsi Rotary Club. Az előbb említett magasságban kerüli meg a Tubes illetve a Kis-Tubest 3,3 kilométer hosszan.
 |
| Kis-Tubesi kilátó |
Pár perc múlva pedig már a Kis-Tubes déli oldalában 577 méter magasan kialakított teraszos kilátóból gyönyörködtem a lábam alatt elterülő Pécsben. 1957-ben Kiss Tibor tervei alapján felépített panorámateraszról szép időben a horvát határ túloldalán légvonalban innen közel 80 kilométer távolságra magasodó Papuk hegység is látszik. Most viszont ehhez nem volt szerencsém, csak a Villányi-hegység két csúcsát a Tenkest és a Szársomlyót figyelhettem meg.
 |
| Kilátás Kis-Tubesről |
A déli kitettségű napos tisztáson padok sőt még tűzrakóhely is várja a sütkérezni vágyó turistákat. A következő megálló, ami egyben a célom is volt az a tubesi János-kilátó. Mielőtt azonban odaértem volna még egy rövid lendületes futás következett kevés szintvesztéssel. Aztán rövid visszakapaszkodás után ott álltam a 612 egyes térképeken 611 méter magas Tubesen.
 |
| János-kilátó a Tubesen |
Nevét a tuba, azaz vadgalamb szóból származtatják. Már 1910-ben kilátó állt itt, sajnos 1981-ben rossz állapota miatt lebontották, szerencsére sokan kedvelték a helyet és 20 évre rá 2001-ben felépült a mai formájában. 22 méter magas két szintes teljes körpanorámás építmény várja az erre járó kirándulókat. Heti két-három alkalommal futok ide fel és mondhatom minden évszakban gyönyörű. Tiszta, szép időben nem csak a Papuk, de a Balaton-felvidéki tanúhegyek, leginkább a Badacsony is kirajzolódik a távolban. Szerencsémre a nagy számok törvénye miatt sokszor volt már részem ebben a nem mindennapi látványban.
 |
| Őszi tájkép |
Most elmaradt a Badacsony, de gyönyörű volt az őszbe forduló erdő, sárguló-barnuló lombkoronáival és az Orfűi-tóval a háttérben. De mivel szorított az idő pár perc után indulnom kellett le a hegyről. Majd 5 kilométeren keresztül követtem a sárga sáv jelzést, de itt letértem róla és a sokkal szebb vonalvezetésű de ugyanoda vezető piros háromszögön kezdtem el lefelé szerpentinezni. A sárga sáv mentén egyébként Orfű érintésével egészen Abaligetig el lehet jutni a teljes táv 21,8 kilométer. Ismételten kereszteztem a Rotary körsétányt, majd pillanatok alatt leértem a lapisi kereszteződéshez. Ha valaki a Tubesre készül innen vezet rá a legrövidebb út. 530 méteren voltam, az út túloldalán velem szemben az Erdész-emlékmű állt, de nem volt ez mindig így. 1956-ig a Lapisi vadászház várta a környékbelieket, de ekkor az orosz katonák lerombolták az épületet.
 |
| Erdész-emlékmű |
Az emlékművet a honfoglalás 1100-ik évfordulójára emelték és a Mecsekben megtalálható hét kőzetből - gránit, szürke mészkő, zöld kristályos mészkő, rózsakristályos mészkő, vörös homokkő, andezit, és fonolít - áll. Csak pár perc választott el 9 órától és 10-re kellett mennem dolgozni, ezért kapkodtam a lábam és megiramodtam visszafelé a Bányász-úton. A Tubica oldalban vezető hosszú, de nem meredek lejtésű turistaút nagyon jól futható, főleg lefelé! Arra azért oda kellett figyelnem, hogy az egy-két kiálló gyökérbe vagy sziklába nem rúgjak bele, mert nagy lendület miatt annak csúnya esés lett volna vége. Körülbelül 10 perc múlva értem ki a Lapis és Mandulás közötti aszfaltútra.
 |
| Mandulás erdei tornapálya |
Majd onnan már az apró kaviccsal kiszórt erdei tornapályán a piros sáv turistaúton száguldoztam tova. Sokan járnak ide futni, sétálni, nordic-walkingozni. A kis kör közel 1,5 kilométer, a nagy pedig több mint 3, közben pedig mindenféle tornagyakorlatokkal lehet megmozgatni a testünket. Rövidesen a Mandulás játszótéren voltam, régi nevén Cingolány-réten.
 |
| Mandulás játszótér |
Kora délelőtt csak pár kutyasétáltatóval futottam össze, délután és hétvégén azonban nagy gyerekzsivajtól hangos a rét. Forrással nincs túlságosan jól ellátva ez az útvonal, itt viszont van egy csap a játszótér keleti végében. Télre azonban azt is elzárják, hogy ne fagyjon szét a hidegben. Az állatkert előtti Roboz Imre-pihenőig követtem a Dél-Dunántúli piros túra jelzéseit.
 |
| Roboz Imre-pihenő |
Itt délre azaz jobbra fordultam és a Mecsek legelső turistaútján a Kardos úton kocogtam a város felé. 1891-ben építette ki a Mecsek Egyesület, 1026 méter hosszú a Mecsek-kaputól vezet ide fel a Roboz-pihenőig. A Kardos úti kulcsosházig nyílegyenes, majd onnan lefelé már szerpentinesre vált. A kulcsosház is az első ilyen jellegű épület volt a Mecsekben, akár a turistaút.
 |
| Kardos úti kulcsosház |
A kiindulási pontba való visszaérkezésem miatt a sárga keresztről letértem itt és a zöld négyzeten, a Fellbach sétaúton már csak két kilométerem volt hátra a Tettye-térig. A Hotel Kikeletnél értem ki az erdőből, sajnos egy ideje már nem üzemel, pedig a város legjobb fekvésű szállodája többet érdemelne. Aztán kis kitérővel megnéztem a Francia-emlékműtől a várost.
 |
| Francia-emlékmű |
Szép kilátás van innen a város nyugati felére, tiszta időben még a Papuk gerincében is gyönyörködhetünk. Rövid aszfaltfutás után újra bevettem magam az erdőbe. A Mecsek talán legszebb, oszlopos építésű pihenője az Ilonka-pihenő, ahol az elmúlt időszakban kivágtak pár fenyőt, így a Havi-hegy is látszódik a padokról.
 |
| Ilonka-pihenő |
A zöld négyzet visszavezet az Irma-útra, de én lerövidítettem a Szaniszló úton. Ez egy jelzetlen út, ami a Tettye-tértől meglepő módon a Szaniszló-pihenőig kalauzolja a nem csak a jelzett utakat kedvelő kirándulókat. Természetesen itt még nem ért véget a pihenők sora, ugyanis a Tettye fölött még meglátogattam a Balázs-pihenőt is.
 |
| Balázs-pihenő |
Ami valójában egy esőbeálló kilátó. Valamint abban különbözik még a többi ilyen jellegű építménytől, hogy még csak 13 éves. 2003-ban készült Szatyor Győző tervei alapján és Balázs József erdészről nevezték el. Most már csak 122 lépcsőfok várt rám, amin szép óvatosan lekocogtam. Csak ekkor vettem észre, hogy már fél tíz van, így nem maradt sok időm, hogy beérjek a melóba.
 |
| Tettye |
Közel 1,5 óra testmozgás alatt 11 kilométert futottam, közben pedig rengeteg olyan dolgot láttam tapasztaltam, amit csak az vesz észre aki felkel a kanapéról és kimozdul a természetbe. Nem kell messzire menni, ahhoz hogy szépet lássunk. Pár percre a várostól is bőven akadnak olyan helyek, amiket érdemes felkeresni, akár csak egy rövid séta vagy futás során.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése