Négykor keltem, este már előkészítettem mindent. Ruha, cipő, fényképezőgép, telefon, energiaszelet, fél liter víz, papírzsepi, kulcs, Fotószünetes zászló és a lépésszámlálóm ez mind, amit magammal vittem. Mindezt egy fotóstáskában a nyakamon átvetve a hátamon. Fél ötre elkészültem, majd stílusosan kifutottam a Budai vámhoz. Kicsit alhattam volna még, mert negyed órával a busz érkezése előtt már a megállóban voltam. A sofőr nagyon mufurc volt az összes apróját oda kellett adnia (két húszas és egy kétszázas volt), de még így is kevesebbet adott vissza mint amennyi járt volna. Ezek után reklamálni már nem volt pofám, hogy Mecseknádasdig kértem a jegyet és ő Bonyhádig állította ki. Fél hat körül értem Nádasdra és mielőtt a kék jelzés felé vettem volna az irányt, felszaladtam a Sloszberg-re.
 |
| Kilátás a mecseknádasdi Várhegy kilátójából |
Készítettem pár képet a várromról, majd felmentem a kilátóba is. Nem jártam még itt előtte, csak mindig nézem a 6-osról mikor erre járunk. Régóta terveztem, hogy megállok itt és felmegyünk, most végre sikerült. Visszafutottam a várhegyről a piros jelzést követve a buszmegállóhoz, kb. egy kilométeres kitérő volt ez mindössze. Innen a kék négyzeten előbb a faluban haladtam, majd azt elhagyva egy völgyet követve értem el a kéktúra útvonalát. Egy vaddisznót is kiugrattam a bokorból.
 |
| Apátvarasd-telepi igazolóhely |
Először visszafelé kezdtem futni, ugyanis a mecseki kéktúra az Apátvarasd-telepi Jagercsárdától indul. A bélyegzőt könnyen megtaláltam, idáig 5 kilométert jelzett a lépésszámláló. Kivettem a matricát, pontosabban papírkát, mert nem ragasztós volt. Pár kép után már indultam is utamra. Visszaértem a kamerás őrházhoz és sorompóhoz, majd egy darabig a Mészkemencei-vadászházhoz vezető aszfaltúton futottam. De nem a vadászház felé, hanem a 6-os főút irányába.
 |
| Akácos út |
A térképem szerint végig az úton megy a jelzés, ennek ellenére egy helyen bevitték azt egy drótkerítés és egy akácos közé. A pláne az volt benne, hogy az egész nyiladék csak fél méteres volt és az akácfa tuskók és tüskék között botorkálva nem volt kellemes az előrejutás. Szerencsére egy rövid szakasz után vissza tudtam menni a műútra. Innen már nem mentem le az útról, hamarosan kereszteztem a főutat és bevetettem magam az erdőbe. Az első csalános átküzdése után egy vadleses tisztásra értem. Egy darabig itt haladtam, majd újra a sűrűbe vezetett a jelzés.
 |
| Skóciai Szent-Margit kereszt |
A hajnali disznó után most egy borz riadt meg előttem pár méterre, mire elővettem a gépet már el is iszkolt. A Kopasz.hegyen oldalazva, majd onnan leereszkedve a Réka-völgy bejáratához a Stein-malomhoz értem le. Terveztem, hogy felmegyek a Réka-várhoz, de inkább későbbre halasztottam. A Skóciai Szen-Margit keresztnél értem ki az Óbányát és Mecseknádasdot összekötő útra.
 |
| Reggeli Óbánya |
Pár perc múlva már bent voltam Óbányán, hét óra előtt ideértem a kocsma még zárva volt, így bélyeget itt nem tudtam szerezni. Előtte a polgármesteri hivatal ajtaja mellől zöld bélyegzős ládikából vettem ki Óbányás-házas matricákat. Még jó, hogy fél éve mikor erre jártam, kértem kéktúrásat a pultos lánytól. A falun gyorsan átszaladtam, de a végén az egykori strandtól nagyon sűrűn meg-meg álltam fényképezni.
 |
| Pisztrángos-tavak az Óbányai-völgyben |
A Pisztrángos-tavak, a Csepegő-szikla és a Ferde-vízesés mind-mind fotószünetre kényszerített. Gyönyörű ez-az Óbányai-völgy. Rajtam kívül két emberrel futottam össze a két és fél kilométeren míg átértem Kisújbányára. A Bodzás-forrásnál megittam a vizemet és teletöltöttem a palackomat.
 |
| Ferde-vízesés az Óbányai-völgyben |
Kisújbányán nem volt semmi gond a bélyegzőhellyel, volt matrica, csináltam fotókat és szaladtam tovább. A Klumpás vendéglő melletti emelkedőbe belesétáltam, majd a falu tábláját és a Szent-Márton szobrot is hamarosan magam mögött tudtam. A Cigány-hegyi kereszteződésnél nem mentem fel a kilátónak, inkább az ellenkező irányba tértem ki egy pillanatra. Egy gabona táblához mentem, ahol az aratás utáni hengerbálák, már régóta vágyott fotótémám volt. Most végre tudtam pár felvételt készíteni
 |
| Bálás kép |
Letértem a Kisújbánya-Zobákpuszta közötti útról és gyorsan vesztettem a szinteket, míg újra a műúthoz nem értem. Közben újabb vadállatot láttam, ezúttal egy magányos őzike szaladt el mellettem. A Hidasi-völgybe kanyarodva újból csalános részekben futottam. Volt hogy fejmagasságúra is megnőttek, a Betyár-forrásnál a jelzést is kitakarták a fán. Kerestem is jó darabig az ösvényt mire megtaláltam, naná hogy megint csalánok között kellett ugrabugrálnom.
 |
| Csalános ösvény |
Újabb kirándulókba botlottam. A völgy forrásai mellett is továbbszaladtam, később bántam is. A Csurgó újbóli megcsodálása után hamarosan egy táblához értem, mely szerint már csak 2,5 kilométer Zobák. Megint egy rövid aszfaltos rész következett, az egregyi út. Majd mikor arról letértem és egy tisztásra értem, a harmatos fűben pillanatok alatt csurom víz lett a cipőm és a persze a zoknim is.
 |
| Zobákpusztán a fotószünetes zászlóval |
Zobákpusztán bementem a boltba és vettem fél liter kólát, meg két sport szeletet. Pillanatok alatt megettem, megittam, csináltam képeket és kivettem a bélyegeket. Mikor elindultam hirtelen leállt a lépésszámláló, 28,9 kilométert mondott rá a fülemre. Elég mérges lettem, mert így nem lesz meg egyben a futás, sebaj elindítottam újra és cammogtam tovább. Aszfalt-terep-aszfalt következett felváltva. A Vasas-forrásnál nem vettem magamhoz vizet, pedig kézenfekvő lett volna. Az elhagyatott Hotel-Kövestető után a Köves-tető oldalában haladva csalánokat kerülgettem. A Volt Bélaaknát után lefelé menet egy pár hölgy tagja ijedt meg nagyon mikor mellé értem. Sűrű bocsánatkérések mellett szaladtam tovább.
 |
| Ritkás erdő a kék mentén |
Itt kezdődtek a gondok, a jelzés nehezen találtam a ritkás erdőben, majd egy nagyfeszültségű vezeték alatt el is vesztettem, szerencsére rövid idő után megtaláltam. A vizem elfogyott, majd kicsit később az energiaszeletet is megettem. Koszonya-tető és Árpádtető közötti újabb aszfaltos részen már minden bajom volt. Ekkor már láttam, hogy hazáig nem fog menni, ezért kértem telefonos segítséget. A Mecsextrém Park volt a végállomásom 43,5 kilométert futottam körülbelül őt és fél óra alatt. Szép volt, jó volt talán majd máskor több is sikerül! Azon leszek!
 |
| Árpádtetői Mókus tanösvény |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése