Tőserdőben jártam, sok szép csodát láttam!

  Az utolsó pünkösdi bejegyzés jó sokat váratott magára, de végre elkészült. Hétfőn megint korán keltem, 5 óra körül már Lakitelek Tőserdőben a parkolóban voltam.
Pirkadat Tőserdőben
Az árvíz még levonulóban volt, legelőször átmentem a hídon és a "szigeten"  kezdtem el kocogni, ami valójában csak túlpart. Előbb jobbra tartottam, addig mentem a part mentén az erdőben, amíg lehetett. A rengeteg szúnyog és az egyre kevésbé kitaposott, sáros ösvények miatt nem sokáig tudtam haladni.
Árvíz szintje
A másik irányba már többet tudtam menni, széles földes út vezet a holtág mellett. Ezen is kerülgetnem kellett a pocsolyákat, de itt azért lehetett haladni. A nemrég levonult vizet jól jelzi, hogy a parton egy csónak belseje még színültig volt telve vízzel.
Vízzel telítődött csónak a parton
Egy-két korán kelő horgász a híd mellett még volt, de bentebb már alig volt valaki. Vagy másfél kilométer megtétele után fordultam  vissza.
Szürke gém kémleli a tőserdei holtágat
Kivéve a túloldali szürke gémek és bakcsók, akik száma fordított arányban növekedett az emberekével. 
A hídhoz visszaérve aztán nagy meglepetésemre egy bakcsó egészen közelre merészkedett a csónakokhoz. 10-15 méterről tudtam fényképezni, videózni ezt a nagyon aranyos madárkát.
Halat keres a Bakcsó a tőserdei holtágban
Népies néven vakvarjúnak vagy oláhpapnak is nevezett állat a gémfélék családjába tartozik.Hajnalban vadászik, főként  halakkal, békákkal, vízi rovarokkal és kisemlősökkel táplálkozik. Napközben a nádasban vagy fűzfákon pihen. Hazánkban fokozottan védett, eszmei értéke 100000.- forint.
Még egy képet megosztok veletek mert ez nekem nagyon tetszik. A bakcsó és mögötte az éppen induló pecás.
Bakcsó és a horgász
Visszamentem a hídon és előbb jobbra délkeletre tartottam. Az erdőbe beérve hamarosan a játszótérre értem. Sár és víz borította még.
Tőserdei játszó
Kicsit délre tartva rábukkantam a Kontyvirág tanösvény egyik táblájára, később a híd mellett is felfedeztem. Elindultam rajta, de mikor elkanyarodott a szélesebb útról egy keskeny ösvényre nem sokáig tudtam rajta futni.
Ösvény
Ugyanis egy pár méteres bokáig, esetleg térdig érő pocsolyán kellett volna átgázolnom. Inkább visszafordultam és átmentem a strand melletti kilátóhoz.
Csónakok a parton
Fürdőzök helyett itt is horgászok voltak, korán volt még na meg hideg és sár volt. Nem épp strandidő.
Kilátó, Tőserdő
A kilátó harmadik szintjéről szépen látszott a holtág északi ága, na meg a szemben lévő híd és erdősáv. Messze távolban még feltűnt az imént induló pecás ladikja.
Panoráma a kilátóból
A strand melletti parton nagy irtást végeztek, korábban itt búja növényzet volt, most vastag fák csonkjai látszódtak csak. A Tősfürdő felé tartva két fahídon is átkeltem, majd jobbra furcsa köteleket láttam meg a lombkorona szintjén. A strand kalandparkja ez, a bátrabbak 5-10 méter magasan léceken vagy kötélen egyensúlyozva juthatnak át egyik fáról a másikra.
Tősfürdő kalandparkja
Persze mindezt biztonságosan, beülővel, sisakkal és y kantárral. Visszaszaladtam a hídhoz és megpróbáltam a tanösvény másik ágán elindulni. Tudtam körbe nem tudok jutni, de legalább a pocsolyáig szerettem volna elérni
Kiskunsági Nemzeti Park táblája
Furcsa mód itt nem festik a jelzéseket a fára, hanem felszegelik azokat. Pár száz méter megtétele után a Kontyvirág Erdei Iskolához értem. A modern épületben úgy tűnt most nincsenek vendégek, de az interneten kutakodva sok igazán érdekes és fölöttébb tanulságos programokat találtam, amikkel várják az ide látogató iskolásokat.
Kontyvirág tanösvény jelzése
Az iskola melletti táblánál egy kicsit letértem az ösvényről. Egy csodaszép zöld csapáson mentem be az erdőbe. Nem is volt hiába, mert hamarosan megpillantottam a tanösvény nevét adó növényeket a Kontyvirágokat.
Kontyvirág
Virágzó példányt nem találtam és még mindegyiknek zöld volt a termése. Később ezek pirosak lesznek. Az egész növény mérgező és beporzása is igen különleges. A dögszagot árasztó növények odacsalogatják a legyeket, akik aztán beporozzák a virágot. A porzás közben az állatok nem tudnak szabadulni az olajos felületű növényről, csak mikor már befejezték a munkát és a növény felületén lévő szőrök lesimulnak.
Kontyvirágok
Ezen a területen nagy egyedszámmal találtam a növényből, de furcsa mód odébb egyet sem. Egy kidőlt mohás fatörzs mellett pihentek az árnyas erdő alján.
Mohás fatörzs
Ezen a zöld ösvényen bukkantam rájuk, amit alább láthattok.
Zöld csapás
A Majális rét következett, erre sem jártam még korábban, pedig itt nőttem fel nem messze. A nagy tisztásra kiérve egy kis pihenő fogadott, nem volt túl jó állapotban. A réten átkelve a tőserdei vadászház fogadott.
Majális rét
A vadászházat a neten Tőserdő kastélyként emlegetik, ki lehet bérelni 13 fő alhat meg benne. 26 000 és 32 500 között mozog az ára attól függően, hogy hétköznap vagy hétvégén szeretnénk kibérelni. Csak kompletten lehet kivenni, tehát ha egyedül megyünk akkor is és ha 13-an akkor is ennyit kell fizetni.
Vadászház
A kocsikból ítélve most is ki volt adva. A kastély mellet egy használaton kívüli közkút is található, amelyet még a Megyei Tanács ajándékozott a KISZ-nek.
KISZ-es tábla
Két oldalt érdekes vályú szerű itatók voltak, mintha lovak vagy vadállatok részére hozták volna létre.
Egykori KISZ-es kút
Továbbfutva megint letértem az ösvényről és egy újabb kommunista emlékműhöz értem. Ezt az emlékművet a Magyar Tanácsköztársaság állította annak mártírjainak emlékére. Az erdő már kezdi belepni a szobrot, olyan érzésem volt mintha egy letűnt kor emlékeit fedeztem volna fel.
A Magyar Tanácsköztársaság mártírjainak emlékére
A csapás egy düledező tanyához vezetett, amit még lehet használnak is, de erre csak a nem messze felállított méhkasok miatt gondoltam A tanösvényen pár száz méter után a pocsolyához értem, ahonnan ismét visszafordultam. Közben találkoztam az első turistákkal is, két középkorú hölgy személyében.
A Kiskunsági Nemzeti Park ismertető táblája
A Majális réttől tettem egy kis kitérőt a Tőserdő vasútállomáshoz. Nosztalgiáztam kicsit, a Szeged-Tiszakécske vasútvonalon itt haladtam el rengetegszer még egyetemista éveim során. Akkor sosem szálltam itt le, ezért be kell pótolnom az akkor elmulasztott sok-sok csodát.
Tőserdő vasútállomás
Amikor ezeket a sorokat írom épp Tiszakécskén vagyok, két hónappal a fenti történet után és holnapra újabb túrát tervezek erre a vidékre. De az már egy következő bejegyzés tartalma lesz.  

Megjegyzések

Booking.com