2015. január 31., szombat

Szombat reggel a Mecseken

 Ma reggel fél hétre a Tettye-térre beszéltük meg a találkozót Gáborral, hogy egy másfél-két órás kört fussunk a Mecsekben. Annak rendje és módja szerint jó korán felkeltem, ezért nem a legrövidebb úton, hanem egy kis kerülővel mentem a térre. De még így is hamar odaértem. Amíg várakoztam előbb egy magányos futó tett egy kört a Tettyén, majd visszaindult a Magaslati úton, kicsit később pedig egy két fős társaság jött a Havihegy felől és az Irma úton elindultak felfelé a Mecsekre. Nem sokára megérkezett a futótársam és nekiindultunk mi is. A nyomokat a Dömörkapuig követtük, onnan ők elindultak más irányba, mi pedig felfelé a toronynak. A Tettye-Dömörkapu viszonylatban is gondot okozott a tegnap délután-éjjel leesett hó, de a későbbiekben ez még hatványozottabban igaz volt. Nem a hó vastagságával volt a gondunk, mint inkább a turistaútra a hósúlya miatt belógó faágakkal.Folyamatos hajlongás, guggolás, néhol hasalás!
Akadálypálya

2015. január 28., szerda

Éjjel a Tettyén

 A keddi hajnali futást a héten kihagytam, de a ma esti szokásos városi kört nem. Gáborral ezúttal ketten mentünk egy jó tempós, szokásos kört. Egyedül a havihegyi emelkedő ment hat perc fölé, aztán végig öt negyven körüli kilométereket mentünk. Olyan jót beszélgettünk, hogy pillanatok alatt körbeértünk. Az Ágoston téren elköszöntünk és én miközben hazafelé kocogtam megálltam egy rövid fotószünetre a Tettye téren. Egy ideje tervezem, hogy készítek pár képet a romok éjszakai kivilágításáról, csak ezekre a rövid futásokra nem szoktam vinni a gépemet. Most viszont előre gondolkoztam és hátamra vettem a fotóstáskámat. Lehet máskor is elviszem! :-)
Éjszakai panoráma a Tettyétől

Tettye-téri romok éjjel

Tettye díszkivilágitásban

2015. január 26., hétfő

Télies Mecsek

  Múlt héten volt a Télies Mecsek teljesítménytúra, sajnos szombaton dolgoztam, így nem tudtam részt venni. De kedves futótársaktól megkaptam a tavalyi itinert, aminek nem mellesleg az egyik fotóm van a címlapján! Mindig öröm ilyeneket látni! Múlt hét szombaton még tavaszias időben volt a Télies Mecsek, így adta magát, hogy tegnap nekivágjak! Péntek délután újra beköszöntött a tél. Hiába indultam korán, aztán menet közben módosítanom kellett az útvonalon. A táv (35) meg lett (37) lett, de csak a felét csináltam meg a Télies Mecsek 35-nek. Ötkor indultam otthonról, a Tettyénél felkapcsoltam a fejlámpámat és elindultam felfelé a Dömörkapuhoz. Eredetileg Teca mamától indul a túra, de mivel érinti a Dömörkaput, ezért gondoltam én innen kezdem és ide érek vissza. Fél hat előtt öt perccel értem ki a körforgalomhoz, a városban minimális volt még a hó, de itt fent már 10 centi biztosan volt. Sőt ahogy folytattam a sárgán a Misina-tető felé, a szél néhol 20-30 centis torlaszokat épített, néhol viszont teljesen elfújta a havat. Egy kisegér is átfutott előttem a hóban, nagyon megijedhetett a fejlámpám fényétől, mert az első kis lyukban, ahogy jött olyan gyorsan el is tűnt. Tíz perc alatt a Tv-torony alatt voltam, de nem fagyoskodtam sokáig, már mentem is tovább a Tubes felé. Újabb tíz perc és már a Kis-Tubesi kilátóban próbáltam fotózni.
Hajnalban a Kis-Tubesen

2015. január 25., vasárnap

Yours Truly 2015

  Idén 25. alkalommal rendezték meg a Yours Truly Nemzetközi futást. Finn kezdeményezésű közösségi futás lényege, hogy abban az időszakban, amikor nincsenek versenyek, összemérjék eredményeiket a futók. Nincs nevezési díj, nem azonosak a feltételek, de mégis egy jó buli, szerte a világban hóesésben, szélviharban felkerekednek a sportolók, hogy teljesítsék a 25 vagy 50 km-es távot. Egyetlen kritérium, hogy január utolsó vasárnapján, 0-24 óráig lehet futni. Van egy másik időpont is február utolsó vasárnapja!  Most vasárnap is korán keltem, ötkor már indultam, hogy még időben hazaérjek. Tettye-Misina-Tubes-Lapis-Teca mama-Zsongorkő-Remete-rét, majd újra a Lapis-Tubes-Misina és aztán le a városba. 37 km lett a vége, Jakab-hegyről lefelé találkoztam a Nediékkel, ők az 50-esre mentek, majd a Kis-Tubes alatt a másik Mecsek Maraton Team-es csapattal, a 25-ősökkel. Fél 11-re értem haza és egész nap az motoszkált a fejemben, hogy be kellene fejezni a maradék 13 km-t. A versenyszabályzat engedi, hogy két részletben fusd le a távot, bár ekkor az időeredmény nem túl biztató! De úgy éreztem nekem első körben a teljesítés is szép eredmény ezért este a városban lefutottam azt a fennmaradó 13 km-t. Ha valaki kedvet kapott volna itt tud utánanézni a versenynek: http://www.futas.net/yourstruly/
Yours Truly oklevelem

2015. január 24., szombat

Balázs Dénes első afrikai útjának könyvei

  Az elmúlt hónapokban a család, a munka és a futás melletti kevés szabadidőmben olvasgattam. Két könyvet is sikerült kiolvasnom, így már csak négy útikönyve maradt Balázs Dénesnek, amit nem olvastam. A két könyv egy folytatásos teleregény, az első afrikai utazásáról. 14 hónapos útjuk során autóval átkeltek a Szaharán, valamint földön, vízen, levegőben bejárták az Egyenlítő afrikai országait. De ne szaladjunk ennyire előre! Két magyar és egy lengyel társával 1967-ben Tuniszből Tunézia fővárosából indították a Magyar-Lengyel Afrika-expedíciót! A Kölcsönautóval a Szaharában című könyv taglalja az expedíciót. Úgynevezett piszteken lehet átkelni a Szaharán, ezek valójában sivatagi ösvények, karavánutak. Ők a legkeletebbit választották, Tunézia, Líbia, Csád érintésével érkeztek meg Bangui-ba, a Közép Afrikai Köztársaság fővárosába. Kölcsönautójuk a lengyel "starachowicei autógyár Star 66 típusú, hat kerék meghajtású, ágyú vontatására tervezett terepjáró kamion" volt. Aszfalton negyven, de terepen akár 80 liter benzin volt a fogyasztása a lengyel autógyártás csodájának! De cserébe gond nélkül keltek át a sivatagon. Közel 4000 kilométeres útra elképzelhetjük, hogy hány liter üzemanyagra volt szükségük. Pláne ha belekalkuláljuk azt is, hogy a Szaharában nincs minden településen benzinkút. Emellett az expedíció költségvetése sem volt túlságosan eleresztve, főleg miután kiderült, hogy a Földközi-tengeren való átkompozás elvitte az egész útra tervezett kiadások felét?! De Balázs Dénes és társai minden helyzetben feltalálták magukat! Pedig volt gondjuk bőven, kezdve a vízumoktól az időjáráson át a betegségekig. Folytonos pénzszűke miatt állandóan az autóban aludtak, valamint mindenhol magyar vagy lengyel hazánkfiait kerestek. Képesek voltak órákig a telefonkönyvet bújni, hogy egy magyar vagy lengyel névre leljenek. Akik aztán készségesen kisegítették a kalandos vándorokat. De a helyi lakosok is sokszor segítő kezet nyújtottak, persze voltak ellenséges alakok is. Volt olyan is hogy pár hétig börtönbe kerültek, mert kémeknek hitték őket. 
A könyvek
Bangui-ban 180 fokos fordulatot vett az utazásuk, eredeti terveik szerint Kongón át Kelet-Afrika országainak bejárása volt. De a polgárháborús viszonyok és az útonállók miatt, valamint a vízum hiánya miatt nyugatra Kamerun felé vették az irányt. Douala kameruni kikötővárosban aztán két társuk és az autójuk visszaindult Európába. Míg Csekő Árpi barátjával Gabon, Kamerun és Nigéria őserdeivel, vulkánjaival ismerkedtek meg, de a WODECO olajfúrótornyokon is vendégeskedtek. Itt kezdődik a Cikkcakkban az egyenlítőn. A könyv első fejezeteiben a fent említett három országgal ismerkedhetünk meg. Megfordultak a fangóknál, itt majdnem egy végzetes m'biri szertartás részesei lettek. Végül nem rajta végezték el a szelleműzést, csak szemlélője volt a ceremóniának. Pedig nem sokon múlt, de a szakáll levágásába nem ment bele a szerző. Gabonban eltűntek a csomagjaik (később előkerültek), majd nagy szerencse révén pénzhez jutottak és repülővel áttették székhelyüket Kampala-ba, Uganda fővárosába. Maradék pénzükből vásároltak egy kiszuperált Volkswagen kisbuszt, amivel bejárták Tanzánia és Kenya nemzeti parkjait.Voltak Gorilla lesen, de látták Afrika mind az öt nagy vadját! Teleki Sámuel nyomában felsétáltak a Kenya-vulkánra. Majd 5000 méter magasra kapaszkodtak fel, hófedte csúcsok és jeges gleccserek között vezetett utuk. A könyv végére Szomáliát érték el, az akkor sem túl barátságos ország volt közös utazásuk végpontja. Mivel nem kaptak szárazföldi vízumot Etiópiába, eladták autójukat és hazafelé indultak. Árpi Jemenen és Etiópián át, míg Balázs Dénes Etiópiában és Szudánban megszakítva repülőútját tért haza. 
Az útvonaluk (Forrás: Balázs Dénes: Életem - utazásaim c. könyve)
  Mai szemmel, internet, Google térkép... nézve is igen kalandos utazás kivitelezése most sem lenne könnyebb! Sajnos Afrika ezen országai ötven év távlatában sem változtak sokat. Felkészülni talán könnyebb, de a helyi viszonyok mindig módosítják a terveket! Betegségek, törzsi harcok miatt mind a mai napig nem ajánlott úti célok ezek. Persze vannak kivételek az országok között, de a teljes út bejárása során ma is sok akadályba ütköznénk! 

2015. január 23., péntek

"Tavaszváró" körút a Mecseken

  Pár napja tudom, hogy pénteken nem dolgozom, terveztem is egy jó kis futást délelőttre. Amikor megláttam az időjárás előrejelzést, akkor kicsit megijedtem, de aztán úgy voltam vele, hogy egy kis eső nem állíthat meg! Most legalább volt egy kis időm szétnézni, mert az elmúlt hetekben jobbára éjjel, vagy hajnalban, de mindig sötétben voltam fent az erdőben. A bejegyzés címe lehet pont nem a legaktuálisabb, mert a hétvégére visszatér a tél, de egyre több virág bújik elő és gondoltam megnézem, hogy mi a helyzet a Mecsekben!
Illatos hunyor (Helleborus odorus)

2015. január 21., szerda

10 kihagyhatatlan pécsi látnivaló

  Nem vagyok tűke pécsi, de már több mint tíz éve élek a városban és büszkén állíthatom, hogy Magyarország egyik, hanem a legszebb városa Pécs! Összeszedtem tíz általam leginkább ajánlott úti célt a városban. Ha valaki erre jár Dél-Dunántúlon és csak rövid ideje van, akkor ezeket a helyeket mindenképpen keresse fel! A pécsi látnivalók nagy része közvetlen a belvárosban található, ezek gyalogosan is könnyen megközelíthetőek. A Tettye, Havihegy, Zsolnay-negyed hármas még a városhatáron belül van, míg a Tv-toronyhoz egészen a Misina-tetőig kell autóznunk. Sokan sokféleképpen nevezik a várost, "Balkán kapuja", "Mediterrán város" ..., ami biztos, hogy sokféle nép él vagy élt a városban és mind-mind itt hagyta számunkra az emlékeit. Kezdve a rómaiaktól, a törökökön át a horvátokig. 1800-as évek közepe óta itt készülnek a világhírű Zsolnay porcelánok, 2000-ben az UNESCO beválogatta a belváros alatti ókeresztény sírkamrákat a világörökségek listájára. Sorolhatnám még a nevezetességek és látnivalók tömkelegét, de nézzük mi az a tíz, ami bekerült a listába:
  1. Széchenyi-tér és a Gázi Kászim pasa dzsámija: A város főtere és annak központi látványossága a török korból ránk maradt dzsámi. 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (továbbiakban EKF) programsorozatra teljesen átépített tér belváros szíve, innen indulhatunk az alábbi nevezetességek felkeresésére!
    Zsolnay-kút oroszlánjától a Széchenyi-tér

2015. január 20., kedd

Keddi ködös hajnali fejlámpás futás

  Ismét kedd, ismét fejlámpás futás a Mecsekben! Ma reggel hatan gyűltünk össze, hogy tegyünk egy szokásos kört a hajnali erdőben. Ötkor találkoztunk a Tettye étterem előtt a parkolóban, már ekkor kissé ködös volt a város, de hamarosan, ahogy feljebb értünk, az orrunkig is alig láttunk. Hónak már nyoma sincs, viszont sár az van dögivel. Az enyhe és csapadékos időjárásnak köszönhetően a turistautak nagy része csúszós, saras. A Dömörkaputól felfelé az ösvényt is nehéz volt követni a sűrű ködben, arra meg hogy hová lép az ember a legkevésbé tudott odafigyelni. Ennek köszönhetően a legnagyobb pocsolyákba is sikerült belelépdelnem. A sípálya körül volt talán a legnagyobb dagonya. Most hogy megrendeltem az Eneloop aksikat, (de még nem érkeztek meg) a régi elemek is jól bírták a kiképzést, nem baj legalább lesz tartalék is. Ködben sokszor csak zavart a szétszóródó fény, de anélkül meg nem lehetett volna haladni. Most sokat mentem elől, meg is látszódik a tempón, 6-os, 6:20-as kilométerekkel mentünk fel a Tubesre, lefelé már előrementek a többiek és 5:20-as, 5:40-es km-el értünk le a Remete.rétre. A sűrű ködben a Tubes-Lapis közti részen én nem mertem döngetni a sziklák között, de a Lapistól már jobb volt ott már jobban is haladtam. A Mandulás felé jobbak lettek a látási viszonyok és kényelmes beszélgetős tempóval leértünk a városba. Útközben még Ábris is becsatlakozott, aki lekéste az ötös indulás és hatkor indult el velünk szembe a Tettyéről. Valamint még egy srác jött egyedül szembe velünk fejlámpával futva a Mandulásban. Háromnegyed hatkor értem haza, zuhany, öltözködés, reggeli, majd irány az iskola, óvoda! Kép most sincs, majd ha már kitavaszodik és hamarabb világosodik, akkor leszek gondban! Futás és a fotózás közül kell dönteni! Ezekbe a hajnaliakba nem fér bele, hogy megálljak virágokat, vagy napfelkeltét fotózgatni. Nehéz döntés lesz!

2015. január 18., vasárnap

Magyar kikerics túra

  Egész heti jónak mondható idő után mára beborult az ég és szakadt az eső reggel mikor kikeltem az ágyból. Törtem a fejem, néztem az időjárás előrejelzéseket, de végül arra az elhatározásra jutottam, hogy elindulok, megnézem milyen az idő odalent délen. A Magyar kikerics virágzása már javában elkezdődött, ezért biztos voltam benne, hogy találok, csak hát az idő nem épp a legideálisabb volt egy fotóstúrára. Egész végig esett az eső míg leértem a Szársomlyóig, de felkészültem, beöltöztem egyedül a fényképezőgépet feltettem az esőtől. Annak ugyanis nincs semmilyen védőöltözete. Tavaly is ugyanilyen időben fotóztam a virágot, úgy látszik ez már hagyomány lesz, pedig milyen jó is lett volna ragyogó napsütésben is látni őket. A borongós, egyfolytában szemerkélő idő miatt csak rövid túrát tettem, de azt hiszem megérte kijönnöm! Talán legközelebb (jövőre) szerencsésebb leszek!
Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

2015. január 16., péntek

Hoka Rapa Nui teszt

  Nyolc hónapja vásároltam a címben említett cipőt, azóta beletettem majd 1400 kilométert, ezalatt körülbelül 200 órát volt a lábamon. Sokak szerint nem túl szép cipő, de szerintem nem vészes és különben is nem a külső számít! Nekem előtte két pár Montrail cipőm volt, azokkal sem volt gondom, de a Hoka azért más kategória! :-)
Hoka Rapa Nui gyári állapotban (forrás: www.nomadsport.eu)

2015. január 15., csütörtök

Szerda esti 20 kilométer

  Szerda esténként  Gáborékkal szoktunk futni egy városi kört. Egy kör tíz kilométer, általában ennyi elég is szokott lenni, de ma rádupláztunk! Érzem magamon, hogy egyre jobban bírom, egyre gyorsabb vagyok. Emlékszem még a legelső futásunknál a második kör felénél úgy begörcsölt a combom, hogy percekig kellett nyújtanom a buszmegállóban, mire újra el tudtunk indulni. Aszfalton kevés szinttel már bőven hat alatt tudok menni, most például a húsz kilométeren öt és feles kilométer átlag jött ki! Pedig volt benne pár száz méter színt is. 
  Az útvonalunkat elneveztük kórházkörnek. Ágoston téren találkozunk, Losonc, azt követően pedig a Zerge utcán futunk fel a Havi-hegyre, itt teszünk egy tiszteletkört a templom körüli sétányon, majd a kereszt alatt a fapallókon érünk le a Tettye-térre. Innen a város felett a Magaslati, Surányi és az Angster úton szaladunk egészen a Bálicsi útig. Azon lemegyünk a Sörgyárig, ott nyugatra fordulunk és még kimegyünk az Ifjúság útja és a Kürt utca keresztezésénél található buszfordulóig. Itt teszünk egy tiszteletkört a buszmegállóban és visszafordulunk, a Sörgyárnál viszont tovább megyünk az Alkotmány, Kodály Zoltán, Aradi vértanúk és Kálvária úton, míg vissza nem jutunk az Ágoston térre. 

2015. január 14., szerda

Temetjük a telet?

  A hétvégi havazás után, ami a városban inkább eső volt - vagy legalábbis semmi nem maradt meg belőle hétfőre - egész hétre jó időket mondanak, csak egy kevés csapadék várható a hétvégén :-( Lehet vége a télnek? A hosszútávú előrejelzések még mondanak hűvösebb, csapadékosabb időket! De egyre több jele mutatkozik annak, hogy ha lassan is de közeledik a tavasz!
Téltemető (Eranthis hyemalis)
A napokban már láttam a növényhatározós csoportban margitszigeti téltemetős képeket, volt pár percem reggel gondoltam kinézek a botanikus kertbe. Nem is csalódtam, bár még nem annyira tömeges, de pár hét és teljesen beszínezi sárgára az aljnövényzetet.
Téltemető
Azért jó pár bimbós virágot találtam. Ami viszont egy kissé aggaszt, hogy a terület egy része munka terület, remélem nagy odafigyeléssel dolgoznak és nem sínyli meg egy virág sem a munkákat. Pár hét múlva majd ellenőrzöm.
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Egy-két Szártalan kankalin és Illatos hunyor után megláttam idén az első hóvirágomat is. A híres magyar botanikus Kitaibel Pál szobra alatt.
Kitaibel Pál szobra
   A másik amiről még írni akartam, hogy már napok óta milyen jó a panoráma. Minden reggel mikor jövök dolgozni a Péter utca tetejéről élesen látszik a 90 kilométerre lévő Papuk hegység. Kár hogy ilyenkor nem tudok normális időben felmenni a Tubesre, a Badacsony miatt!
Papuk gerinc a távolban
Végére egy kép a megszépült pécsi Gázi Kászim pasa dzsámijáról, a Szentháromságszoborról és a Tv-toronyról! Naponta legalább kétszer megyek itt el, sokszor meg meg állok egy-egy fotószünetre!
Pécsi Széchenyi-tér

2015. január 13., kedd

Kedd hajnali fejlámpás futás

  Ha kedd akkor fejlámpás futás a Mecsekben. Amikor tehetem részt veszek ezeken a közösségi futásokon, mindig jó hangulatúak, jó tempósak. Köszönet érte a Mecsek Maraton Team-nek és Balázsnak! Kellenek az ilyenek ahhoz, hogy az ember ne csak a saját maga kissé lassúcska tempójával menjen minden alkalommal. Ilyenkor a fényképezőgép is otthon pihen, minimál cuccal indultam ma hajnalban is. A fejlámpám aksija is jó bírta most, az utolsó töltés óta már második bevetését abszolválta. Fél ötkor ébresztett a telefon, öt előtt tíz perccel egy kis nyújtás után elindultam a Tettyére. A Szőlő utca elején találkoztam a Balázzsal, Cili már a Tettyén várt minket. Majd szép lassan mindenki befutott, végül heten plusz a Banán elindultunk felfelé. A szokásos kört mentük, az Irma úton Banán a kutyus egy rövid időre eltűnt, de szerencsére gyorsan meg lett. A Dömörkaputól felfelé a sárgán, majd a sárga kereszten futottunk, egészen a sípályáig semmi hó nem volt az erdőben. Pedig tegnap a sípálya facebook oldalán írták, hogy 5 centi friss hó esett vasárnap délután és éjjel. Kissé kétkedtem is, de aztán mikor odaértünk, összefüggő hó fogadott a nyiladékban. Előtte és még utána is az erdőben szinte semmi jele nem volt! Felfelé az eleje jó tempósan futott mi a Cilivel hátul kicsit lemaradva követtük őket. A Kis-rét után nem sokkal a sárga keresztről áttértünk a sárga háromszögre, ami felvezetett a Misina-tető alsó parkolójához. Innen a sárgán fel a Tubesre. Pénteken jártam utoljára erre, akkor tükörjég volt az ösvény, most viszont az erdőben megmaradt a hó és a turistautat csak magasabban takarta be. De ott is jól tapadt és egyáltalán nem csúszott. A Tubesen bevártak a többiek, onnan a piros háromszögre térve ereszkedtünk le előbb a Lapishoz, majd onnan tovább a zöld kereszten a Remete-rétre. Lapison még volt egy kevés hó, de a Remete-rét felé már eltűnt. A réten egy kevés azért még akadt. Sár annak ellenére, hogy tegnap milyen jó idő volt, alig akadt. Talán pont itt a Mandulás felé kellett kerülgetni pár pocsolyát, dagonyát. Innen már laza, de jó tempós futással leértünk a városba. Ilyen közös futások állandó témája a futócipő, az órák, ruhák ... alig-alig jönnek szóba, de a cipő az minden alkalommal. Kinek milyen van, mennyit bír, milyen lesz a következő, mit írtak róla és még sorolhatnám a kérdések és válaszok tömkelegét! Alább a futás grafikonját láthatjátok, beleírtam pár állomást, megállóhelyet! A csütörtöki szerintem kimarad, de jövő hét kedden újra hajnali fejlámpás futás!
Kedd hajnali fejlámpás futás

2015. január 11., vasárnap

Őszies, tavaszias, téli kör a Mecsekben!

  A vasárnapi szokásos hosszabb futásomra ezúttal nem egyedül mentem. Gábor barátommal tettünk egy nagy kört a Mecsekben. A bejegyzés címe némi magyarázatra szorul. Azért őszies, mert a fákról ugyan már lepotyogtak a levelek, de az erdő sárgás-barnás színekben pompázott, azért tavaszias mert pár kora tavaszi virág már bontja szirmait és végül azért tél mert január 11-e van ma! Hétkor még félhomályban találkoztunk a Tettyén, majd az Irma úton felkapaszkodtunk a Dömörkapuhoz. A hó teljesen elolvadt, de nem csak itt hanem egész utunk során alig-alig maradt az erdőben. A sípálya is teljesen zöld volt már. Kis-rét, Kantavár és a Rábay-fa érintésével értünk a Nagy-Mély-völgy bejáratához. Útközben csak egy-két rövid fotószünetet tartottunk.
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)

2015. január 10., szombat

Éjszaka a Tubesre

  Minden úgy kezdődött mint egy átlagos péntek este. Hatkor végeztem a boltban, hazasétáltam, megvacsoráztunk, játszottunk, megfürödtünk, majd két Anna, Peti és Gergő mese után elmentek aludni a gyerekek. Ezután megnéztem a kézilabda meccset, közben beöltöztem és tíz után pár perccel elindultam a hegynek. Na ez már nem a szokványos péntek esti program volt. De ma mindenképpen akartam menni egy kört és máskor nem tudtam. Hogy hová azt csak este döntöttem el, de nem szeretek a városban aszfalton futni, éjjel egyedül meg pláne. Akkor inkább az erdőbe megyek, ott csak a rókák szemei világítanak miközben a fák között megbújnak. Szőlő utca tetején a Francia emlékművet fotózgattam mikor oltári nagy szerencsémre pont jött lefelé egy autó. Nekem tetszik a kép, már ekkor éreztem, hogy ha több képet nem is sikerül csinálnom, akkor is megérte elindulnom ilyen késő este! 
Száguldó autó és a francia emlékmű

2015. január 8., csütörtök

Helyzetjelentés a Mecsekről (2014.01.08)

  Ma hajnali Mecsek Maratonos futás során voltam idén először fent a Tubesen.  Tavalyi 35 után idén még többször szeretnék felfutni. Szombaton voltam legutóbb terepen, kedden aszfalton futottunk egy órát. Szombat reggeli csúszkálás után kissé féltem, de sokkal jobb most a hó állapota odafent. Akkor csak a Mandulás-Dömörkapuig jutottam, most a szokásos körön felmentünk a Misina-Tubes gerincre is. A városban már keresgélni kell a havat, a Dömörkaputól felfelé még összefüggő hó van. A turistautak le vannak ugyan taposva, de meglepően jól tartottak, még az eléggé kopott talpú Hokámban sem csúsztam el. A pécsi sípályán is van még hó bőven, bár nem síelek, ezért nem tudom, hogy mennyi a minimális hóvastagság, ami még használható. De ahol mi kereszteztük ott még volt bőven. Az aktuális helyzetről a sípálya webkamerájának képéből tájékozódhattok.Főleg az alsó részén van nagyobb hó, fent elhordhatta a szél.
Ma dél előtti állapot (forrás: http://www.idokep.hu/webkamera/sihazpecs)

2015. január 7., szerda

Forgotten Beauty az elfeledett szépség!

  Egy hosszú történet végére értem ma! Nagy öröm ez számomra! Annyira bejött a terület, hogy mindenáron vissza akartam menni, illetve szeretnék mind a mai napig! 2012-ben pünkösdi túránk után hazaérve megrendeltem a Forgotten Beauty című könyvet! Bosznia-Hercegovina 2000 méter feletti hegyeinek angol nyelvű mászókalauza. A rendelés után egyből ki is fizettem a könyvet, majd jött az email, hogy nincs a készletükön. Ezután két hölggyel is leveleztem a hogyan továbbról, sokáig semmi eredménnyel! Már abban is benne lettem volna, hogy bosnyák nyelven küldjék el. Tavaly tavasszal kaptam egy biztató levelet, terveik között szerepelt, hogy nyáron újra kinyomják a könyvet! Aztán semmi hír, egészen 2014 december 24.-ig, Ekkor jött a levél, hogy bár nem sikerült nekik kiadni újra a könyvet, de valahonnan beszereztek egyet nekem és ha újra megadom a címem, akkor elküldik nekem! Nem is kaphattam volna ennél szebb karácsonyi ajándékot! Gyorsan válaszoltam az e-mailre és ma kézhez kaptam a hőn áhított könyvemet! Elöljáróban nagyon jó a könyv! 25 000-es térképmellékletekkel, képekkel, 30 túraleírással teletűzdelt, még az adott terület aknaveszélyes részei is szerepelnek a fejezetekben. Sőt van egy rész a végén, ami csak az aknákkal foglalkozik! Öt tájegységgel kiemelten foglalkozik a könyv (Vranica, Cvrsnica, Prenj, Sutjeska Nemzeti Park, Zelengora és Lelija) és még két fejezetben taglalja a Bjelasnica, Ljubisnja, Cincar és Treskavica környék hegyeit.
Az elfeledett szépség végre megérkezett
2015-re nem terveztem boszniai kirándulást, de a könyv hatására lehet jó lenne újra délre látogatni! 

2015. január 3., szombat

Jeges Flóra és Balázs pihenő

  Mai futásra a Jakab-hegye terveztem, de a tegnapi ónos eső közbeszólt. A Mandulásig jutottam, már addig is nagyon csúszkáltam a kitaposott és tükörjéggé fagyott turistautakon, de ott újraterveztem a reggeli kocogást, nem akartam kockáztatni a nagyobb bajt. Az aszfalt le volt takarítva a Mandulás és a Dömörkapu között. Ez a táv kb. egy kilométer, amíg kivilágosodott itt köröztem. Hét után pedig lementem a Flóra-pihenőhöz.
Hajnal a flóra pihenőnél

2015. január 2., péntek

Fagyos újévi móka

  Szilveszteri buli helyett idén is az újévi futást választottam. Tavaly megkerültem a Szársomlyót és megtaláltam a Magyar kikericset, idén nem utaztam ilyen messzire, csak a Közép-Mecsek két látványos völgyét kerestem fel. Virágok miatt most hiába mentem volna, viszont az elmúlt napok időjárása  miatt abban reménykedtem, hogy igazi téli, fagyos arcát mutatja majd a Meleg-mányi- és a Nagy-mély-völgy. Mínusz 15 fokot jósoltak reggelre, ennek megfelelően rétegesen öltözködtem. Két zoknit, a futónadrágot és aláöltözőt, felülre pedig már három réteget is húztam. A csősál ezúttal a nyakamba került és a fejemen vastagabb polársapkát viseltem. Ezen kívül kesztyű, Hoka cipő és az elmaradhatatlan fotóstáska volt nálam. Hat után pár perccel már az utcán álltam startra készen. Egyáltalán nem fáztam, lehet jól voltam öltözve, de nem tűnt extrém hidegnek a hajnal. Nem a Tettye felé kanyarodtam, hanem a Szőlő utcán sétáltam fel a Kikeletig és onnan a zöld kereszten közelítettem meg a Dömörkaput. Addig még a fejlámpát is alig kellett használnom, sőt a Kis-rét felé is lekapcsoltam jó sokáig. Az első fotót a sípályánál készítettem még sötétben, a Tv-torony mögött vagy a felkelő Nap vagy a város fényei narancssárgára festették az eget. A kép persze nem adta vissza a látványt, ezért be se raktam ide. Kantavár, Rábay-fáig sima liba volt az út, ki  volt taposva, nem csúszott... Onnan viszont a piros kereszten már nekem kellett taposnom az ösvényt. Még hét előtt elértem a keresztkunyhót és elkezdtem az ereszkedést a Meleg-mányi-völgybe. Ekkor már végleg lekapcsoltam a fejlámpámat, elég fény szűrődött be a lombkorona nélküli fák között. Az Anyák kútja előtti meredek lejtőt is megúsztam esés nélkül, innen már csak pár lépés a mésztufalépcsők.
Meleg-mányi mésztufalépcsők
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...