2022/11

Novembert még a tengerparton kezdtem, de aztán leginkább a Mecsekben jártam az erdőt. Ködös napfelkelték, sárguló természet és az első illatos hunyorok, ezek amikről a havi bejegyzésemben olvashattok vagy inkább nézegethettek.

A hónap első felében sikerült teljesítenem a vállalt teljesítésemet a 2022-es Swimathon-on. Egy 2023-as naptárt is készítettem nektek, innen le is tudjátok tölteni. Köszönöm mindenkinek a támogatást innen is. Az októberi posztot Horvátországban hagytam abba, mert a november elsejei hosszú hétvégére leugrottunk pár napra a Kvarner-öbölbe.

A hónap első napfelkeltéjét a Pecnik-ről csodáltam. Előző nap kinéztem a helyet és megterveztem, hogy mikor kell még sötétben elindulnom, hogy jó időben jó helyen legyek. Azt kell mondjam nagyon jó hely, a lenti látványban órákig el tudtam volna gyönyörködni. De csak kb negyed órára volt időm.

Haza indulás előtt még kirándultunk egyet a családdal Poklon könyékén. Felmentünk egy kilátópontra, ahonnan nem a tenger, hanem az Isztriai-félsziget felé volt rálátásunk. Amikor ereszkedtünk vissza Rijeka felé még megálltunk Verpinac-nál és megmutattam a templomot a családnak, ahonnan látni az egész Kvarner-öbölt. Késő estére értünk haza, Verőce előtt sikerült jó kalandosan átkelnünk a Bilo-hegységen.

Szerdán pihentem, hogy aztán csütörtökön hajnalban és este is fussak egy hosszabbat. Reggeli 21 km után még este futottam egy 27-es kört a Gáborokkal illetve részben velük, mert Patacsról már egyedül kaptattam fel a Remete-rétre, majd onnan a Tubesre és haza.

Pénteken így már nem kellett futnom, mert meg lett a heti 100 km a Swimathon-hoz. Szombaton nem értem rá, de vasárnap már újra a ködös erdőben róttam a kilométereket és gyűjtöttem a szinteket.

Kedden megint dupláztam hajnalban a hegyen szaladtam egy félmaratont, aztán este aszfalton ugyancsak 21 km-ig jutottam. Közben azért meg-meg álltam fotózgatni.

Csütörtökön és pénteken is kora hajnalban sikerült a Mecseken futnom. Mindkétszer a Tubes volt a cél. Pénteken a napkelte miatt a Kis-Tubesnél köröztem miközben timelapse videóval próbálkoztam.

Miután az első két hétben letudtam a heti 100 kilométereket, a harmadikban már visszafogtam magam. Ez csupán azt jelenti, hogy kihagytam pár napot és visszafogtam magam a távolságokban. Ködös, esős időben a fotózásra is kevesebb időt szántam.

November közepén botlottam az első illatos hunyorokba. Kicsit korai ez, de nem különleges. Volt már máskor is, hogy enyhébb novemberekben láttam pár virágzó hunyort. Sötétben meg próbálkoztam hosszú záridős futós képekkel.

A ködös napkelték elég gyakoriak voltak a hó második felében. Többször volt, hogy a város nem látszott a ködpaplan alatt. Miközben én "sütkéreztem" odafent a napon.

November utolsó vasárnapján Báz-al futottunk egy kört a Közép-Mecsekben. Tubesen kezdtünk, aztán leereszkedtünk a jól futható Zsidó-völgybe. :) Visszafelé megnéztük a vízeséseket a Melegmányi-völgyben.