FN1801

  2018-ban szeretnék legalább heti egy bejegyzést írni. Ezért elhatároztam, hogy vezetek egy futónaplót itt a blogon. Próbálom pár mondatban, képben összefoglalni, hogy mi történt velem, merre futottam ...

FN1801

01.01. Hétfő

  Vasárnap futottam, ezért hétfőn pihentem. Pedig az elmúlt években mindig futással indítottam az évet. Délutánra esőt ígértek, ezért még délelőtt lementünk Villányba egy kisebb sétára, játszózásra és virágnézésre. Most virágzik a fokozottan védett Magyar kikerics, ami a régi két forintoson is megtalálható.

Magyar kikerics (Colchicum hungaricum)

01.02. Kedd

  Felhúztam az órát 4:30-ra, de nem bírtam felkelni, átállítottam 5:30-ra, de akkor meg hallottam a tetőablakon, hogy esik az eső és aludtam tovább. Ritkán van ilyen, hogy nem tudok felkelni. De ez a nap ilyen volt. Gyötört is a lelkiismeret furdalás. Az év első futása lehetett volna, én meg lustálkodom. Az első munkanapot sajnos nem tudtam megúszni. :(

01.03. Szerda

 Már kedden lebeszéltük a szerdai futást a Gáborokkal.20:30-kor találkoztunk az Ágoston-téren. Csak öt perccel előtte indultam el. Toltam is lefelé a Szőlő utcán. De pont időben odaértem. Péter is csatlakozott hozzánk, így négyen vágtunk neki a szerdai kórházkörnek. Kényelmes év eleji tempóban, kb 55 perc alatt megcsináltuk a kört. Báz a 400 ágyastól hazafutott, a többiektől az Ágoston Hotel előtt búcsúztam el.

  Már indulás előtt elhatároztam, hogy jó lenne bepótolni a tegnapi terepet, ezért a biztonság kedvéért beraktam a zsebembe a fejlámpát. Még csak 11 km-nél jártam a Semiramisnál, ezért ittam pár kortyot a kulacsomból és elővettem a lámpát. A sárgán felfutottam egészen a Tubesig, majd le a szokásos piros háromszögön Lapis, aztán Mandulás.

A Bányász út végén egy vaddisznó kondát ugrasztottam ki a bokorból, majd az erdei tornapálya mentén is vadak iszkoltak előlem. Közben persze én is kurjongattam, hogy tudják merre vagyok. :) Dömörkapu, majd a Mecsek kapu érintésével értem haza. Kb fele aszfalt, fele terep volt a 23,5 km-nek. A 6 perc körüli átlagtempó meg nem is lett olyan rossz, ahhoz képest, hogy 785 méter szint volt útközben. 

01.04. Csütörtök

Munka és pihenés.

01.05. Péntek

  4:30-kor csörgött a telefon, de most fel tudtam kelni. Esett az eső, de erős voltam és nem hagytam magam. 5-re összeszedtem magam, ekkor már az idő is jobb volt. Hirtelen ötlettől vezérelve nem a Tettye felé indultam, hanem át a Magaslatin és egyenesen fel a hegyre a Szőlő utcán. 1 kilométer után már 115 méter szint volt a lábamban, a pulzusom meg az egekben. Még jó, hogy nincs órám, ami méri. 

Állatkert előtt a zöld kereszten bekanyarodtam az erdőbe. Pár méter után jobbra tőlem 5 méterre a sötétben három őzike figyelte, hogy ki ez a barom, aki ilyen sötétben itt lohol. Csak a fehér popsijukat és a világító szempárjaikat láttam. 

Dömörkaputól a klasszik Tettye 15k-t futottam. Sípálya, Hóvirág-völgy és a Lusta-völgy felé jókora sár fogadott itt-ott. A Hóvirág-völgy keresztezésénél a fakitermelés miatt még mindig nehéz az előrejutás. 6 óra 4 percre értem le a Lapisra. Pont jött a váltás a katonai állomásra. 

Számoltam fejben a kilométereket és az időt. Azt mondtam magamban, hogy 6:45-ig a Mandulásban vagyok, akkor 7-re hazaérek. Végül a Roboz Imre pihenőnél néztem rá a telefonomra. 6:41 volt és 14,1 km. Így még lefutottam a Tettyére és onnan haza. Pont harangoztak mikor bekanyarodtam az Ilona utcába. 

Két futásból összeszedtem 40 km-t, sokszor ha háromból sem jön össze. Fúra mód a fényképezőgépemet ezen a héten nem is vittem magammal. Városira ritkán viszem, most meg még sötétben itthon voltam és esett az eső. :(

01.06. Szombat

Pihenés.

01.07. Vasárnap

  Ismét egy korai keléses nap. 4:30-kor keltem, de csak 5 óra után tudtam kimászni az ágyból. Ezzel el is szúrtam, hogy Gyurival és Csiszivel menjek a Jakab-hegyre. Nem jelentkeztem be hozzájuk, csak szerettem volna menni, de így legalább nem volt gond, hogy nem értem oda időben. Mondjuk a Tettyétől felfelé nem is bántam, hogy nem mentem, mert nagyon nem éreztem az erőt a lábaimban.

Napkelte előtt a János-kilátóban

5:44-kor így is elindultam, 6:25-re értem fel először a Tubesre, majd leereszkedtem a Remete-rétre 6:41-re és újra a Tubesen álltam 7:00-kor. Ekkor előkerült a fényképezőgépem a zsákomból és emiatt belassultam.

Kis-Tubes nem szokványosan

Kis-Tubes, majd a Rotary déli ágán vissza a Lapis és onnan egyenesen Dömörkapuig meg sem álltam. Közben összefutottam Sanyival és együtt szaladtunk vissza a városba. 8 előtt már lent is voltunk a Tettyén, így pont elcsíptük a Vas Misiseket. Csabi szervezett egy közösségi futás a Onedoor Trail Misina távjára.

  Miután hazamentem és kicsit összeszedtem magam még elmentünk kirándulni egy kicsit. Lapis és Mandulás közt sétáltunk egyet a gyerekekkel. Fényképezgettünk, videóztunk és jól éreztük magunkat a januári napsütésben. Már nyílnak az Illatos hunyorok, sőt a májvirág és a szártalan kankalin is, de azokat itt most nem láttunk.

Illatos hunyor (Helleborus odorus)

Kirándultunk

Összegzés

A kirándulással együtt (aminek a felét futottam) 64,8 km lett a hét. 6 óra 45 perc mozgási idő és 2259 szint. Ja és már 4 Tubes. :)