FN1811

Két hosszabb saras és egy rövidebb száraz futás volt a hét terítéke sok vízesés fotózással.

FN1811

03.12. Hétfő

Munka és pihenés

03.13. Kedd

Felszaladtam a Tubesre, majd onnan szép lassan sok fotószünettel vissza. Tubesről látszott a Badacsony és a Papuk, előző nap még jobb lehetett a panoráma, de aznap nem tudtam felmenni. Vissza kellett adnom a GoProt, ezért még kihasználtam és készítettem pár felvételt.

#NapiTubes

Badacsony a Tubesről

Érkezés a Kis-Tubesre

Kis-Tubes kilátó

Távozás a Kis-Tubesről

Illatos hunyorok

03.14. Szerda

Elindult a regisztráció a Tubes (Ultra) Trailre.

03.15. Csütörtök

Bázzal beszéltem meg egy hosszabb futást a Melegmányi-völgy felé. Meg akartam még nézni a Kőlyuk-i vízesést.5:30-kor találkoztunk a Tettyén, majd a legrövidebb úton elindultunk a völgyekbe, sárga sáv, majd piros sáv és végül a piros kereszt. Már a sípályánál majdnem elestem, annyira csúszott a felázott talaj.

Melegmányi-vízesés

Sok víz volt most is a patakmedrekben, de egyértelműen látszott, hogy már lényegesen kevesebb, mint vasárnap mikor utoljára erre jártam. Kőlyuknál már nem is volt meg a vízesés. Csordogált még egy kevés víz, meg bokáig érő víz állt a barlang előtt, de más semmi.

Ágnes-vízesés medvehagymákkal

Kőlyuk

Nagy-mély-völgyön át jöttünk vissza a városba. Szinte száraz lábbal végig lehetett "futni" a patak mellett a turistaúton. Itt a sok fotószünet miatt, jócskán lemaradtam Gábortól, de a Kánya-forrásnál megvárt.

Nagy-mély-völgyi vízesések

Kánya-forrás

Mikor kiértünk az árpádtetői műútra, akkor ránéztünk az óránkra és megbeszéltük, hogy nem egyenesen vissza futunk, hanem útba ejtjük még a Tubeseket. Lapisig aszfalton, hogy jobban haladjunk, majd onnan újra terepen nyargaltunk.

Gyuri és Zoli a Jakab Ultra Trail után

Negyed kilencre értünk le a Tettyére. Pont előttünk ért be Gyuri és Zoli, akik a Jakab Ultra Trail-t futották végig. Szerda éjjel 22:30 körül indultak, készülnek az 100 mérföldes Isztria 100 km-es távjára. Ott is éjjel lesz a rajt, ezért gondolták kipróbálják magukat a Mecsekben. Nem volt egyszerű menet, a nagy sár és a megáradt patakok, na meg a sötétség miatt eléggé extrém körülmények között teljesítették az 50 kilométert.

03.16. Péntek

Pihenés, mozizás.

03.17. Szombat

Nem dolgoztam szombaton, bár rossz időt jósoltak, de ez nem tarthatott otthon. Régen voltam a Kelet-Mecsekben, ezért gondoltam megnézem mi a helyzet arra a völgyekben. Tudtam, hogy sár, eső ... vár rám, de nem túlságosan érdekelt.

Kiautóztam egészen a Cigány.hegy alatti parkolóig. Két célom volt, az egyik az Óbányai-völgy, a másik a Zengő. Előbb a vízesésekhez siettem, mert még csak szemerkélt az eső. A Zengőt meg tudtam, hogy nem úszom meg szárazon.

Ferde-vízesés

Lefutottam Kisújbányára,majd át a falun és pár perc múlva már a Ferde-vízesés előtt állva keresgéltem, hogy honnan tudnám legjobban lefotózni. Próbáltam a babzsákomat úgy elhelyezni, hogy minél kevesebb ág, szikla és falevél lógjon bele a képbe. Állvánnyal ez sokkal könnyebb, de azt meg cipelni nehezebb futás közben.

Csepegő-szikla

Sok víz volt itt is a mederben, a Csepegő-sziklánál már a patakban egyensúlyozva fotózgattam. De még Óbányáig rengeteg helyen meg-megálltam, hogy fotózzak, videózzak. Egy emberrel sem találkoztam a völgyben, csak miután beértem a faluba, akkor jött velem szembe egy futó.

Döngölt-árok

Óbányán gyors átszaladtam, majd a templom után jobbra a Döngölt-ároknak kanyarodtam. A falu végi villanypásztornál lassítottam, aztán a focipályát elhagyva ismét az erdőben dagonyáztam. Újabb "elszánt" ezúttal túrázók jöttek lefelé az ötös-úti kunyhótól.

Féltem ettől a résztől, de meglepően jól lehetett rajta haladni. Lefelé aztán kicsit rosszabb volt, főleg mert az eddig csak szemerkélő eső elkezdett egyre intenzívebben esni. A gerincen akartam fotózni, szép volt az erdő a ködös háttérrel. De az eső miatt megmakacsolta magát a gépem és jobbnak láttam berakni egy nejlonzacskóba és úgy a fotóstáskába.

A Réka-völgyben ötször kellett átmennem a patakon a Réka-kunyhóig. Az elsőnél még próbáltam nem belelépni a vízbe, utána már nem érdekelt, úgy futottam át rajta, mintha ott sem lett volna. Ekkorra már teljesen eláztam. Nem sok értelme lett volna szórakoznom. Inkább arra figyeltem, hogy nehogy elcsússzak.

Vadászház a Komlós-kanyarba

A Mecsek Trail utolsó emelkedőjét, a Réka-kunyhótól a Pécsváradra vezető sárga sávig bandukolva, hol futva, hol sétálva gyűrtem le. Sikerült PR-t futnom a Strava szerint, valószínű ez annak köszönhető, hogy csak egyszer álltam le a Komlós-kanyarban. Akkor sem sokáig, mert ki sem vettem a fényképezőgépet a zacsiból, csak nyomkodtam a gombot, de nem láttam, hogy mit fényképezek. :)

Zengő-lak?

Lebontották a Zengő-lakot, csak a beton alap van meg. remélem hamarosan elkezdik újra felépíteni a véd kunyhót. A csúcson bementem a kilátóba, megnéztem az időt és konstatáltam, hogy már majdnem 2 órája futok.

Zengőn

Lefelé a meredek sárgát választottam, az ösvény szélén óvatosan, lassan ereszkedtem, amikor a ködben egy 4 fős szarvascsorda vágtatott el előttem. Le akartam futni a sárga sávon Püspökszentlászlóra és onnan vissza a kocsiig.

Végső állapot

Végül inkább kikerültem és az aszfalton levágva a Diós-kút felé mentem. Innen már csak másfél kilométer volt hátra és bezárult a kör. A Miske-tetőn még jól eláztam, de ekkor már úgyis mindegy volt. A kocsiba levettem a felsőm, de az alatta lévő hosszú ujjú pólóm is ugyanolyan vizes volt. Pusztabánya felé még két futóval és egy kutyával találkoztam, azaz velem együtt hatan választották ebben a szép időben a természetet. :)

03.18. Vasárnap

Pihenés, főzés és blogolás.

Összegzés

Felemás hét volt ez a mostani. Hét elején jó idő, csütörtökön már tele volt az erdő medvehagymával és sorra nyíltak a virágok. Szombatra megjött a rossz idő, egyenlőre özönvíz szerű eső formájában, de még havazást is várható a napokban.