2015. március 31., kedd

Kedd hajnali fejlámpás futás

  A vasárnap hajnali óraátállítás után ma egy órával többet futhattunk sötétben. Így legalább futottam és nem fotóztam. A gépet azért vittem magammal, de egyszer sem vettem elő. Jó volt most egy kicsit csak a futásra koncentrálni. A Remete-rétig még kellett a lámpa, aztán valahol a Mandulásban már lekapcsoltam. Háztól házig 17 km lett, jól esett a szombati maraton után. Hatan voltunk kényelmes laza tempóban bőven két órán belül hazaértünk. Téma volt bőven, a futócipők mellett a hétvégi Inov8 Vértes terepmaraton és a Tenkes teljesítménytúra is szóba jött. A többiek szépen teljesítettek a Vértesben, én nem nagyon dicsekedhettem a szombati produkciómmal. Majd alakul, igazából a frissítést kell megtanulnom, aztán talán nem lesz gond a hosszabb távokkal sem. Virágok felé most nem néztem el, majd lesz még rá időm bőven, illetve ami épp aktuális azt már vagy megnéztem, vagy messze van és most nem tudok lejutni hozzá. Készítettem egy térképet azokról a bizonyos kedd hajnali futásokról! Ez az útvonalunk.

2015. március 28., szombat

Tenkes maraton

  Dél-Dunántúl legnépszerűbb teljesítménytúrája a Tenkes, április első heteiben szokták megrendezni, most a húsvét miatt március utolsó szombatján gyűlt össze a környék túrázóinak apraja-nagyja. Mi a leghosszabb távot a maratont néztük ki magunknak. Több mint egy héttel a túra előtt megbeszéltük a futást, már csak azért is mert elő kellett nevezni rá. Hatkor találkoztunk Gáborral a Búza-téren, hogy még időben leérjünk Máriagyűdre a rajt helyszínére. Fél héttől lehetett átvenni az itinert, majd hétkor tömegrajttal vette kezdetét a túra. Körülbelül harmincan lehettünk akik nekivágtak a negyven kilométeres távnak.
Kitűzők garmadája a Tenkesen

2015. március 27., péntek

Reggel a Flóra-pihenőnél

  Szerda után még a szombati Tenkes előtt mindenképpen akartam egy rövidet futni, ezért felkeltem hajnalban és mentem egy laza kört. Tényleg laza volt inkább csak kocogtam és fotóztam közben. Hová máshová is mehettem volna mint a Flóra-pihenőhöz.
Leánykökörcsin sokadalom

2015. március 25., szerda

Utó Gábor napi futás

  Semmi extra nem volt ma, csupán mentünk egy szokásos kört a városban. 8:30-kor kellett volna találkoznunk az Ágoston téren a hotel előtt, pár percet késtem, mert általában nincsenek ott a srácok még félkor ezért én is csak félkor indultam otthonról gondoltam akkor talán egyszerre érünk oda. Most megelőztek. Tegnap volt Gábor nap, ezért ma futás végén egy-egy kupica pálinkával ünnepeltük a fiúk neve napját! Jó tempóban kb 50 perc alatt lefutottuk a kórházkörünket. Útközben megbeszéltük az elmúlt hét, hetek eseményeit, valamint a szombati Tenkes maraton részleteit. Na meg persze a futócipőkről is esett szó! Ennyi, lehet pénteken még megyek egy rövidet, de csak óvatosan, hogy aztán szombaton bírjam a negyven kilit a Tenkes körül. Csináltam egy térképet, hogy bemutassam az útvonalunkat, hátha más is kedvet kap hozzá! Ez az a bizonyos kórházkor! A 9 kilométeres körben kb. 140 méter szint van fel és le is. 

Top 10 marokkói úticél

  Az ezerarcú Marokkó, a legnyugatibb Kelet és még sorolhatnám a jelzőket! Marokkót látni kell! Egy hónap alatt sok mindent lát az ember az országból, de ha nincs ennyi időnk akkor az alábbi tíz helyek valamelyikét mindenképpen keressük fel! Van közte kulturális, gasztronómiális és természeti látnivaló is bőven. A kirándulni, túrázni kedvelők és a tengerparton henyélők is megtalálhatják a nekik kedves helyeket.
  1.  Djemaa el Fna: Marrakech főtere, napközben is nagy az élet, de napnyugta után indul csak be igazán. Kígyóbűvölők, hennások este pedig a lacikonyhások lepik el a teret. Minden napszakban, minden évszakban érdemes felkeresni a nyüzsgő királyi várost, Marrakech-t.
    Djemaa el Fna, Marrakech

Medvehagymás, kökörcsines kedd reggel

  Négy húszkor ébresztő, készülődés után irány a Tettye. Hatan gyűltünk össze ötkor a Tettye-téren. Dömörkapu, Kis-rét, Misina és Tubes útvonalon a többiekkel tartottam. Ott elköszöntem tőlük, mentek tovább a Remete-rét felé én meg felmentem a kilátóba.
Tubesen a csapat

2015. március 22., vasárnap

Kakasmandikó túra

  A kislányomék osztálykirándulásra Sasrétre mennek, ezért gondoltuk felderítjük a terepet. Szuadó után még kihasználtuk a napos délutánt és kiautóztunk a Zselic szívébe. Ők busszal és az almamelléki kisvasúttal fognak utazni, de a menetrend szerint csak április végétől közlekedik a kisvasút, ezért mi autóval mentünk be egészen a Kikerics erdei iskoláig. ha már erre jártunk nem hagyhattam ki az éppen virágzó kakasmandikókat sem. 
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

Szuadó 17

  Régóta terveztem a Szuadó teljesítménytúrát. A hosszúra szerettem volna menni, de úgy alakult, hogy csak a rövid fért bele az időmbe. Amúgy is terveztem futást szombatra így adta magát a lehetőség. Hét harminctól lehetett indulni a rövid távon, ezért már hétkor megérkeztem az Éger-völgyi Teca mama kisvendéglőhöz. Szerencsésen találtam parkolóhelyet, később már nehezebb lett volna! A nevezés nagyon gördülékenyen pikk-pakk ment. Rákérdeztem a szervezőknél, hogyan nyitnak a pontok. Hat km/órával számolták, ennél azért gyorsabban tudok menni, nem baj úgyis terveztem, hogy megnézem a Fekete kökörcsineket, így legalább az is belefér. Amíg várakoztam, hogy elindulhassak, folyamatosan jöttek az ismerős arcok. Leginkább a 40-esre mentek, de voltak páran akik mint én megelégedtek a 17-el is. 
  7:25-kor indítottam a lépésszámlálómat, de pont ekkor toppant be András és Kálmán, váltottam még velük pár szót így fél nyolckor csaptam a lovak közé is nekiindultam a távnak. A lendület nem sokáig tartott, mert a nemrég kikotort Éger-völgyi tónál rögtön megálltam fényképezni. Pár kép aztán futás tovább. Az első patak átkelés még megúsztam száraz lábbal, de aztán az amúgy száraz turistaút helyenként mocsárrá változott és ezeket már nem mindenhol tudtam kikerülni. A zöld jelzésen több túratársammal kapaszkodtunk fel a Mohosi-kis-kútig. Itt volt az első ellenőrzőpont, majd két kilométer táv és száztíz méter szintkülönbség után. Pecsét aztán ismét csak meredek felfelé következett. Égertetőnél már lankásabb volt a terep, de annál nagyobb sárfoltokat kellett kerülgetni. Több ízben az erdőbe kellett letérni, mert az ösvényt bokáig érő víz és cuppogós sár fedte. Párszor sikerült is megmerülnöm benne. Szép lassan, de biztosan emelkedtem a zöld jelzésen a Jakab-hegy déli oldalában. A piros háromszög elágazásánál letértem a zöldről és a panoráma-úton futottam tovább. 
Panoráma út mentén

2015. március 19., csütörtök

Csütörtök reggeli terepfutás a Mecsekben

  Szerda esti futás úgy alakult, hogy most kimaradt, ezért inkább a városi sötétben futás helyett hajnali félig sötétben futást választottam. Este a fejlámpám is előkerült, így nem volt akadálya az ötös indulásnak. Hétre kellett hazaérnem ezért két órám volt, hogy menjek egy jót a Mecsekben. Már unom a szokásos kört, ezért variáltam rajta. Tettyétől a Dömörkapuig még nem, de onnan nem felfelé mentem tovább, hanem a piroson a Kis-rét felé. Ezezn a részen nyári hőségben is van egy szakasz ahol mindig áll a víz. Még sötétben kerülgettem a tócsákat, már van egy kijárt csapás a turistaút felett, de most ott is csupa sár volt minden. Megúsztam esés nélkül, két éve itt télen csúsztam egy nagyot, akkor a vizes rész le volt fagyva én meg nagy lendülettel szaladtam neki. A Hideg-völgy felé már eddig is volt egy irtásos rész, de most tavasszal még nagyobb fakitermelést végeztek ezen a részen. Biztos átgondolt és előre tervezett volt, de mégis szomorú látni ekkora erdőségek hogyan tűnnek el egyik napról a másikra. Gondolom most lettek vágásérettek, de remélem az utánpótlás is hamarosan megjelenik. Csak azok míg megnőnek kell pár tíz év és akkor még lehet keveset mondtam. Kis-rét után emelkedő, majd hosszú árkos, gödrös, saras lejtő a piros négyzet Sötét-völgyi elágazásig. Gondolkoztam, hogy felmegyek a Kantavári-romokhoz. De aztán elhessegettem, túl sötét volt még. Igazán jó képeket nem tudtam volna csinálni. A Kantavári-forráshoz viszont már lementem. Sok víz volt a patakban, a forrásból is csak úgy zúdult ki. Van egy másik foglalt forrás kicsit fentebb a patak oldalában egy rövid kis völgyben. Nem tudom a nevét, de nagyon jól mutatott a medvehagymák között zubogó vízzel. Innen a sárga körön, zöld kereszten  a Lapis felé folytattam körömet. Medvehagymák, hóvirágok és rengeteg Szártalan kankalin között egy apró kis építményre bukkantam a fák között. Ezt sem tudom mi lehet, de talán a volt kantavári kőbányához köthető. A zöld kereszt turistaút elment északkeletre, majd a völgyből kiérve a sárga körön délre fordultam. Sűrű vékonyka fák között vezetett az utam. Ezek biztos új telepítések! :) A sárga kereszt jelzéshez érve megszűnik a kör és északkeletre fordulva futottam a Lapis irányába. Ha balra fordulok akkor a Misina alá érek, amerre szoktunk futni keddenként. Az ösvény kiér az erdőből és fejmagasságig érő dzsumbujban halad. Hátrafordulva a Tv-torony magasodik fölém. 
Tv-torony "hátulról"
Hamarosan ismét beértem az erdőbe, egy vadlest és rengeteg dagonyát hátam mögött hagyva értem a műútra. Innen pár száz méter lenne Lapis, de ellenkező irányba indultam az Mecsekháti úton. Kétszáz méter után a zöld kereszten átvágtam a Remete-réti aszfaltútra és azon mentem fel Lapisra. Rövid betonos szakasz után ismét terepen a parkolóba jutottam. Szépen megsütötte a feljövő Nap az Erdész-emlékművet.
Erdész-emlékmű, Lapis
Készítettem is egy képet az 1956-ban lerombolt lapisi erdészház helyén 1996-ban a Honfoglalás 1100. évfordulójára épült emlékműről. Az emlékmű a Mecseket alkotó hét kőzetből áll. Mégpedig a Gránit, Szürke mészkő, Rózsakristályos mészkő, Zöldkristályos mészkő, Vörös homokkő, Andezit, Fonolit. Már szorított az idő, de még felmentem a Tubesre. 
János-kilátó, Tubes
Jó panorámában reménykedtem, de sajna csalódnom kellett. A Villányi-hegység is csak halványan látszott a horizonton. 
Kis-Tubesi panoráma
Átszaladtam a Kis-Tubesre ott is született pár kép, majd még mielőtt haza indultam volna rákukkantottam a csillagvirágokra. Milyen jól tettem, talán most van a legtöbb, pár négyzetkilométeres területen rengeteg virágzik.
Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
"Vadjácint"
Csillagvirágok
A fényképezésbe annyira belemerültem, hogy észre sem vettem hogy elszaladt az idő. Hét óra volt mikor elindultam innen haza, húsz perc alatt lent is voltam a házunk előtt. Még egy percre a madáretetőknél is megálltam, mert négy-öt mókus a madarak eleségét dézsmálta. Mikor megláttak felfutottak a fákra és onnan várták mikor megyek odébb. 
Mókus figyel a fán
Piros háromszögön le a Mandulásba, majd nyílegyenesen át a volt kempingen a Nikéhez és onnan le a Pálosokhoz. Tizenhat kilométer lett a vége, két óra tíz perc menetidő alatt, sok fotóval. 

2015. március 17., kedd

Keddi kalamajka

  Négy húszkor keltem, négy ötvenkor már az ajtóban álltam indulásra készen. Nyúltam a fejlámpámért, de azt sehol. Ekkor ötlőt fel, hogy múlt héten a gyerekek árnyjátékosat játszottak és felvitték az emeletre. Ötre a Tettyére kellett volna érnem, felmentem keresgélni de sehol sem találtam. Közben úgy elment az idő, hogy lekéstem a találkozót. Ezért úgy döntöttem, hogy nem megyek el a Tettyéig, hanem aszfalton felfútok a Tv-toronyhoz. Itt van közvilágítás, illetve az műúton nincs olyan sötét,  nehezebb elhasalni mint az erdőben. Nem mellesleg erre rövidebb és abban bíztam talán utolérem a többieket és tudok csatlakozni hozzájuk. A Szőlő utcát megint sikerült végigfutnom, az Állatkertnél jártam két kilométernél és a Misina-tető alsó parkolójánál négynél. Innentől már az erdőben haladtam azon az ösvényen, amelyen a Balázsék is várhatóak voltak. Fél hat felé lehetett már kezdett világosodni, így nem volt gond a látással sem. Kis-tubesi kilátóban is megálltam, majd a tubesi János-kilátóba is felmentem.
Pirkadat a Tubesen
Vasárnap még hó alól bújtak ki a medvehagymák, mára nyoma sem volt a fehér hótakarónak. A kilátóból hallottam, hogy közelednek a többiek, ezért gyorsan lenyargaltam. Sűrű elnézés kérések után elindultunk lefelé a Lapisra. Onnan nem mentünk le a Remete-rétig, hanem a bányász utat választva közelítettük meg a Mandulást. Nem sokáig futottam Bazsiékkal, mert itt leváltam tőlük. Megnéztem a csillagvirágos helyett a tornapálya mentén. Nem értem pár száz méterrel feljebb, ugyanilyen délies kitettségű területen már virágzanak, itt meg még csak bimbózni sem. A majomkosborok viszont szépen nőnek. Nem időztem sokáig, visszafordultam és a Hotel Kikelet, Ilonka-pihenő felé lementem a Tettyére. Még fél hét sem volt, de a Nap már magasan ragyogott az égen.
Tettye
Gondoltam megnézem a havi-hegyi leánykökörcsineket. A nyugati fekvésű oldalt még nem sütötte meg a Nap. A szőrős virágok szirmai is be voltak még  csukódva emiatt. Elhatároztam még ma visszajövök délután megnézem akkor hogyan mutatnak. Szerencsémre nem dolgoztam ma, ezért kettő után Dalmával visszatértem és sikerült pár közeli makró fényképet készítenem egyik kedvenc kora tavaszi növénykémről.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Leánykökörcsin makró
Leánykökörcsin makró 2.0
Idei első Ujjas keltike és Epergyöngyike is horogra akadt. Késik a tavasz, de szerintem hamarosan utoléri magát és akkor majd nem fogom tudni, hogy hová menjek, melyik virágot fotózzam? Kakasmandikó, Kockás liliom, Fekete kökörcsin, szellőrózsák, hogy csak pár virágot említsek ami mostanában repertoárra kerülhet. De a Sápadt kosborra sem kell már sokat várni. Aztán Agárkosbor, majomkosbor és a többi ...
  A fejlámpa még mindig nem került elő! :-(

2015. március 15., vasárnap

Számvetés 3.0

  Minden év március 15.-e számomra ünnep az évben. 2012-ben ezen a napon kezdtem el futni, azóta eltelt három év és nagyon sok minden köszönhetek ennek a döntésnek. Jó néhány kiló mínuszt, barátságokat, feledhetetlen élményeket és .... Tavaly év eleje még a műtét utáni rehabilitációmról szólt, a nyár sem a futásról szólt, csak egy hónapban mentem 100 kilométer fölé. Aztán szeptembertől beindultak a dolgok, jöttek a Mecsek maratonos hajnali futások és a szerda esti aszfaltos körök. Minden hónapban bőven 100 kilométer felett voltam, de háromszor 200 kilométert is meghaladta a havi teljesítményem. A Montrail cipőt Hokára váltottam és lassan azt is időszerű lesz egy újabbra cserélnem. 
Megtépázott Hoka Rapa nui
  Nem sok időm volt ma, futni sem és írni sem, ezért csak egy másfél órás laza tubesi kört tettem. Pár fénykép a virágok körül és szaladtam haza. Szerda esti hó még odafent tartja magát, de a jövő heti Szuadó40-re remélem elolvad és felszárad a pálya. Tudom nem erre fogunk futni, de a Jakab-hegyen hasonó lehet a helyzet.
Három grácia
Mirelit medvehagyma
Fagyos hunyor
Ködös Flóra
Csillagvirágok

  • össztáv: 1898 km
  • időtartam: 295 óra 9 perc, azaz 12 nap 7 óra 9 perc futással töltött idő.
  • futások száma: 166 alkalom
  • elégetett kalória: 161 126 cal
  • leghosszabb táv: 54,7 km (TranszMecsek)
  • leghosszabb időtartam: 7 óra 20 perc,
  • legtöbb elégetett kalória/futás: 4615 cal
A végére hagytam a hétvége örömhírét! sikerült neveznem a Kinizsi százas teljesítménytúrára. Most már csak a könnyebb része jön! Végig is kell rajta menni! :) Május utolsó hétvégéjén meglátjuk, hogy sikerül, addig szeretnék még több teljesítménytúrát és 40-50 kilométeres futásokat végigcsinálni. 
Kinizsi Százas regisztráció

2015. március 11., szerda

Szeles kör a városban!

  Ha szerda akkor kórházkör, a metsző szél és a szemerkélő eső sem tarthat otthon. Ezúttal K. Gáborral ketten tettük meg a városi körünket. Az erős szélben egymás szavát is alig hallottuk, a Havi-hegyen szembe szélben volt a legjobb. Szerencsére Gábor többet beszél mint én, így jókat hallgattam miközben róttuk a kilométereket. Mindkettőnknek voltak problémái, de azokat inkább most nem részletezem. Elég legyen annyi, hogy én a Kálvária után az István utcánál leváltam, a délutáni lencsefőzelék igencsak dolgozott bennem! :) De még ilyen körülmények között is bőven egy órán belül lefutottuk a közel tíz kilométeres körünket. Még mindig tombol a szél, ilyen időt mondanak csütörtökre, péntekre. Aztán hétvégére újra jön a jó idő! Remélhetőleg igazuk lesz a meteorológusoknak! Kép most nincs!

Havihegyi leánykák

  Reggel volt pár percem, elugrottam megnézni a havi-hegyi leánykökörcsineket. A napokban már láttam képeket róluk. Jó egy héttel előrébb járnak mint a Flóra-pihenős társaik. Nyugatias fekvésű oldalban vannak, ezért ide inkább délután kellene jönni fotózni, de hát akkor dolgozom. A Flóra ilyen szempontból szerencsés. Ennek köszönhetően még nem nyíltak szét a szirmok és a napsugarak sem érték őket.
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
Kis leányka
Nagyon szép innen a város és Tettye. Már csak ezért érdemes feljönni és sétálni a Havi-hegyen. Nekem erre most nem volt időm, tényleg csak pár per és pár fotó erejéig álltam itt meg hazafelé menet.
Nyugatnak nézve
Tettye-tér


2015. március 10., kedd

Csillagvirágok, kökörcsinek

  Ma hajnali fejlámpás futáson csak féltávig mentem a többiekkel. Tubesig együtt mozogtunk, ott én lemaradtam, mert már világos volt és vártak a virágok. Nem tudom későbbiekben, hogy fogom összeegyeztetni ezeket a futásokat. Mert ha világos van akkor én nem tudok velük futni. Akkor mindig meg kell álljak, sötétben bírom a tempót, mert akkor nincs mit fotózni, de világosban nem tudok ellenállni. Amúgy meg jó velük menni, mert egyedül messze nem megyek annyira. Többször belesétálok és nem motivál, nem húz senki! Majd alakul, lehet nyáron egyedül fogok menni! Szóval a Tubesi kilátóba felmentem, sajnos a napkeltét nem vártam meg, de azért készült pár fotó a toronyból.
Tv-torony a Tubesről
A többiek elindultak lefelé én meg mentem a csillagvirágokhoz. Múlt héten pénteken már találtam, de most már tömegesen virágzanak. Kis foltban vannak, de ott nagyon sok! Remélem nem fognak a kirándulók áldozatául esni. Védett növény, de tavaly sajnos találtam egy csokornyit belőle, amit leszedtek aztán ott hagytak az ösvény mellett.
Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
Hat óra húsz perckor hagytam ott a virágokat, mert még hét előtt a másik már nagyon várt virágot a Leánykökörcsint is meg akartam nézni. A sípályánál megtaláltam az idei utolsó hófoltot. Természetesen a hó mellett már nyílik a hóvirág és az Illatos hunyor is.
Utolsó hó
A leánykökörcsinek még mindig nem akarnak virágozni, de szerintem ha ilyen marad az idő akkor a hétvégén már talán tudom őket fotózni. Viszont kibújt az első Sápadt kosbor hajtás. Hamarosan kezdődik az orchidea szezon!
Sápadt kosbor (Orchis pallens) hajtása
Leánykökörcsinek (Pulsatilla grandis)
Nem szaladtam vissza a Dömörkapuhoz, hanem a Rengeteg utca felé mentem le a Tettyére. Meghökkenve láttam, hogy épp kerítést építenek az erdőszélén közvetlen közel a természetvédelmi területhez. A Vándorsport kulcsosház alatt még egy utolsó kép erejéig megálltam. A Havi-hegyre volt jó rálátás.
Havi-hegy
Végül hét előtt pár perccel otthon voltam. Tizenöt kilométer lett a kör, így egy kicsit kevesebb mint ha végig mentem volna a Mecsek maratonosokkal, de bőven elég volt mára.

2015. március 9., hétfő

Pécs-Mánfa-Pécs

  Tegnap reggel mentem egy kört a Mecsekben. Kifutottam Mánfáig meg vissza. Múlt vasárnapi hosszú futás után nem akartam sokat menni, meg nyílnak a tavaszi virágok, azokat is meg szerettem volna lesni. Nem úgy alakult, ahogy előre elterveztem, de ez sokszor van így. 25 kilométer lett a vége a 4 órás fotósfutásnak. Tettye-Dömörkapu-Rábayfa útvonalon még fejlámpával közelítettem meg a Meleg-mányi-völgyet. Kantavár körül a medvehagymákat még nem láttam, de az illatát már éreztem. De egy rövid részen erősebb volt a vadállatok szaga a hagymaillatnál! Hét kilométer volt a Kereszt-kunyhó, majd innen még öt a mánfai Árpád-kori templom. 
Meleg-mányi vízesés
Nagyon sok víz volt a völgyekben, de szerencsére sár alig. éjjel fagyott és még nem engedett fel a föld. Valamint sokat száradt az elmúlt egy hétben. 
Ágnes-vízesés
Az Anyák-kútjából csak úgy zubogott ki a víz, sőt még mellőle is. A mésztufalépcsők nagyon látványos volt, az Ágnes vízesés nem kevésbé! A csípős reggel nem kedvezett a virágoknak. Sok hunyor, hóvirág kókadozott és a fő cél a Tavaszi tőzike is. 
Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
Nincs túl nagy állománya a Mecsekben. Nem olyan, hogy betölti az egész erdőséget. Csak pár tő van egy feltöltődött völgy aljában. Négy virágot számoltam, de abból kettő a földön feküdt, majd pár kép után a harmadik is eldőlt. Remélem még életre kapnak, ha jön a jó idő talán kiegyenesednek! Az éjjeli fagyokat biztos nem szeretik!
Szártalan kankalin (Primula vulgaris)
Odvas keltike (Corydalis cava)
A Szártalan kankalin most éli fénykorát, akkora csokrokat láttam, hogy majd elállt a lélegzetem! Meg lett az idei első Odvas keltike és Bókoló fogasír is, de már sárgállik a Martilapu és virágzik a Vörös acsalapu is. A piros kereszten mentem ki a templomig, még sosem jártam erre, mindig a zöldön elmegyek az Ágnes-vízesés felé. 
Jószerencsét vadászház
A Jószerencsét vadászházat is megnéztem, valamint találtam egy nagyon érdekes fát. Csak alagutas fának neveztem el, mert valahogy a gyökerei a felszín fölé keveredtek és át lehetett közöttük látni! 
Alagutas fa
Kecskehát elejét is megnéztem volna - Bogláros szellőrózsák miatt - de akkora volt a víz a patakban, hogy száraz lábbal nem tudtam volna átkelni rajta. A Nagy-mély-völgyben is kétszer kellett átjutnom a patakon, azokkal is megszenvedtem. De szerencsére megúsztam szárazon. 
Árpád-kori templom Mánfa mellett
Eredetileg a Kánya-forrás felé mentem volna, de látva a völgyet inkább visszamentem a Meleg-mányiba. Az Ágnes-vízesés miatt igyis-úgyis arra mentem volna egy darabig! 
Petnyák-völgy és a Nagy-mély-völgy találkozása
Fél kilencre értem vissza a Meleg-mányi mésztufalépcsőkhöz ezért kapkodni kellett a lábam, hogy a tervezet kilencre otthon legyek. Negyed tíz lett belőle. 
Égig érő fák
Fénykép már csak kevés készült és a TranszMecsekes utolsó emelkedőt is végig tudtam futni. Bár akkor amikor poroszkáltam felfelé 50 km volt a lábamban, most meg csak 20. A Kis-réten összefutottam Andrással s Ábrissal! Kérésükre megörökítettem őket, most közre is adom, hogy ne csak virágok és tájképek szerepeljenek a blogon!
Mecseki terepfutók

2015. március 7., szombat

Indul a medvehagyma szezon

  Úgy alakult a hetem, hogy csak egyszer kedden tudtam kimenni futni, ezért már nagyon vártam a pénteket amikor is hajnalban ismét mehettem egy kis kört az erdőben. Változtattam a megszokott útvonalon és most elindultam felfelé a Szőlő utcán. Fejembe vettem, hogy most megállás nélkül felfutok a tetejére. Ha nagyon lassan is, de sikerült. Még sötét volt, de nyugaton a telihold fénye teljesen bevilágította a várost. Sajnos mire olyan helyre értem ahonnan fényképezhetem volna már bebújt egy felhő mögé. A Kikelettől a Manduláson át a piros háromszögön mentem fel a Misina alá és onnan tovább a Tubesekre. A Kis-Tubesi kilátóhoz érve megint csak elbújt a hold, de most már véglegesen egy a Jakab-hegy feletti felhő mögé. Napkeltében reménykedtem, de a másik oldalon is felhők takarták el a horizontot. Már világos volt, de a Nap még nem látszott. A sárga jelzés visz fel a Tubesre, egy hete voltam erre akkor még nem volt itt medvehagyma, mostanra már zöld az aljnövényzet. Még nem tömeges, de már vannak részek ahol bőven akad. Szerintem most indul csak igazán a szezon. A piacokon már biztosan sokan árulják a friss, zsenge medvehagyma leveleket.
Medvehagyma
A János-kilátóba csak egy percre tudtam felmenni. Olyan erős volt a szél, hogy ennyi idő alatt teljesen lefagyott a kezem. A hétvégén elhagytam fél pár kesztyűmet, ezért csak a jobbos volt rajtam, a bal kezem nagyon fázott. A Tubes alatt rengeteg a hóvirág és a medvehagyma, de hazafelé futva az idei első csillagvirágom is meg lett. Másfél hete keresem, kutatom, de leginkább várom, hogy előbújjanak. A leveleit már megtaláltam korábban csak virág még nem volt rajta. Mostanra kettő kivirágzott.
Duna-völgyi csillagvirág (Scilla vindobonensis)
Pár kép majd rohanás haza. Szélvédett részeken sikerült még pár hóvirágos képet készítenem. Egyet kiválasztottam közülük.
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
A múltkor talált téltemető mellett illír sáfrányok is megjelentek. Ezek is ültettek lehetnek, de szépek ezért megálltam egy pillanatra itt is. Túl korán voltam erre és még nem nyíltak szét a szirmok, ezért nem annyira látványos a kép!
Illír sáfrány (Crocus tommasinianus)
Tizenegy kilométer lett a vége, hétvégén még megyek egy hosszabbat és akkor elég lesz a hétre!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...