2015. július 17., péntek

"Vad" Mecsek

  Ma reggel csupán két órát futottam az erdőben, de ezalatt láttam egy rókát, egy lábatlan gyíkot, egy őzet, vaddisznókat és egy borzot. A végén még egy nőstény szarvasbogár is elém került. Virágok terén most nagy a csönd, illetve a szárazság. Újdonság mostanában az ágas homokliliom, a mezei iringó és a sárga hagyma. Ezek jól viselik a forróságot. Kezdenek megnyúlni a sárga kövirózsák, de a virágzásra még várni kell. A baranyai peremizs, harangvirágok és a mezei katáng itt-ott még tartja magát, de ezen kívül, alig találni egy-két virágot az erdőben. 
Ágas homokliliom (Anthericum ramosum)
Sárga kövirózsa (Jovibarba hirta)
Mezei iringó (Eryngium campestre)
  Tetttyétől felmentem a Flóra-pihenőhöz, már majdnem ott voltam mikor tőlem öt méterre a fűből kiugrott egy róka. Hátrafordult megnézett magának, majd mire bekapcsoltam volna a fényképezőgépet már bent is volt a közeli erdőben.
Kelet felé ilyen volt a táj
Csináltam pár képet a Kelet-Mecsekről, napkeltéről és a Bertalan-sziklák felé menet a földön egy látszólag elpusztult lábatlan gyíkot vettem észre. Hiányzott a farkincája és hangyák lakmároztak a felpüffedt testéből, amikor megmozdult a feje. Mozogni már nem tudott szegény állat! Gondolkoztam mi tévő legyek, de jobbnak láttam otthagyni és nem beavatkozni a természet rendjébe! Képet csináltam róla, de nem valami szép látvány, inkább nem teszem ide fel. A Dömörkapunál ittam pár korty vizet a kútból, majd nekiindultam ismét csak felfelé a Misinára. Nem mentem sokat az erdőben amikor egy őz szaladt keresztbe az ösvényen. Mikor odaértem még a fák között figyelt, majd elsurrant a lombok között. A sárga sáv jelzésen míg a sipályánál szöszmötöltem egy futó beelőzött, a Rotary-nál szembe jött velem, miközben én egy másik srácot hagytam épp el. Nagy volt a forgalom a hegyen! Kimentem a Kis-Tubesi kilátóba, de csak egy-két képet csináltam és már mentem is fel a János-kilátóhoz. Útközben északra tőlem a bozótosban két vaddisznó csörtetett. Nem csak a hangjukról, hanem a szagukról is könnyen megismertem őket. A Tubesen pár napja még lehetett látni a Badacsonyt, most sajna nem volt ilyen jó a panoráma, nem is időztem soká, már fél hét volt és hétre szerettem volna hazaérni. A piros kereszten, majd egy erdei csapáson mentem le a Bányász-útig, hogy aztán azon haladjak tovább a Mandulásba. De még mielőtt leértem volna délről egy borz futott fel az ösvényre. Megállt egy pillanatra farkasszemet néztünk, aztán amilyen gyorsan jött olyan gyorsan távozott is. Északra a Tubes felé iszkolt, gépet gyorsan elővettem, de képet már nem tudtam csinálni. A Mandulásban a fák még zöldellnek, de a pirítógyökér levelei azok mind leszáradtak viszont a zöld termései már megjelentek. Itt-ott már piros is van!
Pirítógyökér (Tamus communis) zöld bogyói
A Mandulás játszó felé közeledve már egyre több kutyasétáltató és futó jött velem szembe. A játszótéren megint ittam, aztán a Kikelet felé elindultam haza. Egy nőstény szarvasbogár miatt még megálltam, kár hogy a párja nem volt vele! :)
Nagy szarvasbogár nősténye(Lucanus cervus)
Innen már egyenes út vezetett le a Szőlő utcán hazáig, az Ilona utcáig. 12 km lett a vége 2 óra 10 perc menetidő, hogy abból mennyit futhattam az passz, talán a felét! A többi fotózás volt!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...