Steyr-Damberg-Schwarzberg-Plattenberg-Pechgraben

  Harmadik nap reggelén sajnos búcsút kellett intenünk Steyr-nek, pedig még szívesen eltöltöttünk volna itt pár napot! Előző napi túráról itt olvashattok bővebben, az első napról pedig a bejegyzés elején található linkben. Az utolsó napot én privátban egy kis futással indítottam. A csapattal még este leegyeztettem, hogy hol és mikor fogunk találkozni, természetesen nem voltak ott, de erről majd később részletesebben is írok.Házigazdánktól már este elbúcsúztam, mert reggel negyed ötkor keltem és fél ötkor már úton voltam. Szombat hajnali futásom alkalmával már leírt útvonalon értem be a város központjába. Addig nem is volt gond!
Hajnali Steyr

Előző este tájékozódtam a térképen, hogy merre is kell mennem, a vasútállomásig nem is volt gond, ott aztán a MAN gyár mellett elszaladva, a beszédes nevű Damberggasse-n haladtam. De elnéztem a leágazást és tovább futottam az úton.
MAN gyár
A gyártól keletre egy kis kertvárosi részen kóvályogtam, míg meg nem láttam a Steyr végét jelző táblát! A távolban meg a Damberg is feltűnt. Irányba jó volt az út, hát nekiiramodtam.
Viszlát Steyr!
De hamar rájöttem, hogy az még sem olyan jó, ezért próbáltam kiegyenesíteni, de így meg kerítések, drótkerítések és villanypásztorok közé jutottam. Az egyiket átugrottam majd a újra aszfalt útra értem és folytattam tovább az emelkedést a Damberg felé.
Villanypásztorok, drótkerítések közt
Közben a Nap is feljött keleten, de még mindig nem találtam jelzéseket, amik megmutatták volna, hogy merre is kell menjek.
Jön fel a Nap!
Térképem a válltáskámban volt, de nem vettem elő. Ha jól néztem vissza akkor a 467-es turistaúton voltam ekkor, de Erdsegen-ben egy szál jelzés nem volt. Viszont a táj lenyűgözött! Nyugatra a látóhatáron egy cukorsüveg formájú hegy tetszett a legjobban. Ha valaki tudja mit láttam, annak előre is köszönöm a segítségét!
Lankás táj
St. Ulrich-ba beérve az első utcasarkon a Dambergwirt még zárva volt, de jelezte, hogy jó helyen járok!
Dambergwirt
Még mindig aszfaltúton futottam, de szép lassan emelkedtem fel a hegyen, mígnem az első útbaigazító tábla meglett! Innen már sima liba volt a Damberg.
Az első tábla
Egy nagy parkolóhoz értem a Schoiber Gasthauséhoz, gondolom nap közben itt rengetegen vannak, de negyed hétkor még egy fia lélek sem volt.
Schoiber Gasthaus
Steyr-ben már ismert tábla fogadott, ott futóknak, itt túrázóknak szólt. A fogadó felett a hegyoldalban távolról láttam a Laurenz kápolnát, de nem tudtam megnézni, mert még hosszú út várt rám.
Kirándulós tábla
Innen már semmi gond nem volt a jelzéssel, jól lehetett követni. Az út viszont egyre meredekebb lett.
Fenyők közt
Forrás nem láttam sehol, viszont volt egy műanyag cső amiből folyt a víz.Egy palack innivaló volt nálam, ezért azt gyors megittam és újra töltöttem. Bíztam benne, hogy iható a víz!
Vízvételi lehetőség
Közel a Damberg
Sűrű fenyőerdőből egy tar vágott részre értem ki, ahonnan már nagyon közelinek tűnt a felettem magasodó kilátó.
Kilátás a Damberg alól
Keskeny és meredek ösvényen aztán sikerült fél hétre felérnem a Dambergre. Kicsit furcsa volt látni, hogy a megszokott osztrák rend és precizitás is hiányzott. Valahogy úgy éreztem magam mintha egy otthoni kilátóban járnék. A fagerendák összefirkálva s az építményen is látszott, hogy nem a legmodernebb. De ez engem csöppet sem zavart.
Damberg
Itt már megsokasodtak a jelzések. A kilátó alatti sárga táblák négy irányba is mutattak. Például Steyr-be is!
Útbaigazító tábla a Damberg kilátónál
76 a kilátóból látható hegycsúcs, település távolsága és tengerszint feletti magassága olvasható az alábbi képen. Ez mind látható a Damberwarte-ből.
Dambergről látható hegyek listája!
1869-ben épült itt az első kilátó, a mai formáját 1972-ben nyerte el, tavaly kisebb renováláson esett át. A kilátó 36 méter magas, a lépcsőkön felfelé sétálva nagyjából 1/3-ad és 2/3-ad résznél van pad, ha valaki elfáradt volna, vagy tériszonyos lenne. Bár innen nem sokat látni, mert a környező fenyők betakarnak.
Első pillantás északra Steyr felé
A kilátó fém korlátján a látható csúcsok fel vannak tüntetve, ezek alapján próbáltam beazonosítani mit is látunk a képeken, több-kevesebb sikerrel!
Kalkalpen vonulatai
Déli panoráma
Plattenberg szélerőművei és mögötte valamelyik csúcs az Almkogel
Kitekintés Gesause NP felé
Szerencsés voltam, mert ugyan voltak felhők az égen, de elég messzire el lehetett látni. Pontosan nem tudom a feni képen melyik a Hochzinödl, de elméletileg rajta kell, hogy legyen. Légvonalban 50 kilométerre van innen.
Steyr a kilátóból
Természetesen itt is voltak, padok és meglepetésemre csúcskönyv is. Bár amikor kivettem megint csalódnom kellett kicsit. Össze vissza volt firkálva, be volt telve. Ausztriában a hegyek közt nem ez a megszokott. Bár ide mindenki fel tud  jönni, az is aki nem ide való! :( Magasabb részek már megválogatják az embereket!
Padok a kilátó tetején
Lábunk alatt Steyr
Gesause és a Kalkalpen
Talán a Hochtor és balra mellette a Hochzinödl
Plattenberg
Hochschwab?
Steyr központ
Kicsit sok lett a kép, de nem tudtam melyiket hagyjam ki. 20 percet voltam a kilátóban, gyorsan elszaladt az idő. Miután lejöttem még egyszer átfutottam a táblákat, majd elindultam a Schwarzberg felé.
Dambergwarte történelem
Vissza-vissza tekintgettem és persze fényképezgettem is párat. Jól látszik a képen, hogy mekkora is valójában a Dambergwarte.
Dambergwarte
Tábla szerint egy óra ide a Schwarzberg, majd újabb egy óra a Plattenberg ahonnan már közel a cél. Pont két órám volt még, hogy odaérjek a megbeszélt helyre. Sok jelzést itt nem felfestették a fára, hanem felszögelték és mellé még patkó is került!
Szerencsés jelzés
A földön egy érdekes lepke pihent, ha jól azonosítottam be akkor fémes medvelepke volt. 
Fémes medvelepke (Callimorpha dominula)
Folyamatosan ereszkedtem lefele, néhol keresgéltem a jelzést, de ha néha nehezen is de mindig meg lett a helyes irány.
Lefelé a fenyők közt
Kis emelkedő a Brascherberg oldalában, majd ismét lefelé kocogtam, egy tisztáson az első emberrel is összefutottam. Egy bringás tekert felfelé a Schwarzbergre, ahová én is tartottam.
Schwarzberg alatt
Merre is tovább?
Jobbra és balra is lehet menni, mindkét felől megközelíthető a csúcs. Vagy akár meg is kerülhető! Én jobbra, nyugatra tartva indultam, a kerékpáros pont ellenkezőleg.
Schwarzberg runde
Schwarzberg oldalában
Hamarosan egy elágazáshoz értem ahonnan a Rudolf Zeillinger weg-en felfutottam a Schwarzberg-re.
Rudolf Zeillinger weg táblája
Rengetegben
A bringás már fent volt, de mellette még egy idősebb házaspár is megelőzött. Nagy füves legelő a csúcs, egy kereszttel és paddal, asztallal. A csúcskönyvbe pont beírt a hölgy, ezért az most kimaradt, majd pár kép után már búcsút is intettem a Schwarzberg-nek.
Schwarzberg-en
Schwarzberg-ről a Dambergwarte
Fél óra alatt átértem a Damberg-ről, azaz pont fele annyi idő kellett mintha gyalogoltam volna. Nyugatról jöttem és délre távoztam. Egy kis házikó volt a hegy oldalában, lehet az idős házaspár itt lakhat?
Kis házikó a hegy oldalában
A ház után, ahogy beértem az erdőbe a jelzés eltűnt, de íz irányt sejtettem és gyorsan visszatértem a helyes ösvényre. 
Jobbra a Schwarzberg
Az E97-es széles turistaútba torkollt az ösvényen, ezután ezen futottam tovább. Ismét egy nagy tisztás következett, sarkában pedig táblák mutatták a helyes irányt. 
Magasles
Táblák rengetege
Erdei tisztás
Kisebb emelkedő jött a Willeiten bergre, a hegy északi oldalát erdő borította, majd mikor felértem a gerincre a déli oldalon nagy füves legelő fogadott.
4. Európai hosszútávú gyalogtúra útvonalán vagyok!
A négyes számú európai hosszútávú gyalogtúra jelzését kellett innen követnem. A túra Pireneusoktól egészen a Magyar tengerig azaz a Balatonig húzódik. A tábla szerint, de interneten rákeresve Portugália déli csücskétől indul és Görögországban, Kréta szigetén ér véget (10450 km). (Forrás: wikipedia)
Alpesi táj
4-es, 6-os és a 67-es turistaút
Kissé meleg volt a gerincen, árnyék meg sehol, de legalább jól tudtam haladni. Jelzés meg volt, nem kellett keresni, csak a táj miatt kellett folyton megállnom. 
Alpesi kavicsos út
Furcsa volt az út, mert két oldalt az autók által kijárt sávban le volt betonozva. Körülötte, meg közte viszont zöld fű volt, ilyet sem láttam még eddig. De gondolom meg van az oka, hogy így lebetonozták. 
Kerékpárral behajtani tilos!
Ja és kerékpárral nem lehet oda behajtani?! Természetesen itt is villanypásztorok mindenfelé, de itt szerencsére a turistautakat nem keresztezték. 
Jobbra tovább!
Utolsó nagyobb emelkedő várt rám a Plattenbergre, a szélerőművek már karnyújtásnyi távolságra voltak tőlem.  Az alsó képen látszik a nagy legelő amin pár perccel ezelőtt átfutottam. 
Plattenbergről visszatekintve
Virágot szinte semmi nem láttam, ezért raktam be ezt az enyves zsályát, mert ez az egy virágfotóm volt egész reggel. 
Enyves zsálya (Salvia glutinosa)
Plattenberg oldalában
A fenti képen látható fenyőerdő sáv után a lenti kép látványa fogadott. A völgy aljában Laussa, két nappal korábban már jártunk arra. Bár csak autóval. 
Laussa a Plattenbergről
Erre a magaslesre jó lett volna felmenni, de itt már negyed kilenc volt és nem akartam lekésni a találkát. 
Magasles
Itt már kisebb nagyobb családi házak, birtokok közé értem, az egyik előtt egy fán ez a kis törpe volt és talán látszik a kép sarkában, hogy két láda sör volt behűtve egy nagy műanyag kukában. Vízzel fel volt engedve a kuka és abban volt a sok-sok sör. Itt már elég szomjas voltam, kicsit el is csábultam, de aztán inkább tovább szaladtam. Jobb a békesség alapon. 
Erdei törpe
A Plattenberg-re nem mentem fel, nyugatról kerültem, sajnos pont végig szembe sütött a Nap, ezért a turbinákról nem sikerült valami jó képeket csinálnom, de azért így is látszanak a monumentális méreteik. 
Plattenberg
Szélerőművek
Egy aszfaltozott út vezetett fel a tetőre, de azt most kihagytam, mint ahogy ezt a fára épitett kilátót is. Ki volt oda rakva a létra is, de inkább csak lentről fotóztam le. 
Kilátó
Egy biotejgazdaság után már lent is voltam annál a kereszteződésnél, amit megbeszéltem a fúkkal. Háromnegyed kilencre ideértem, úgy beszéltem meg velük, hogy ha nincsenek még itt akkor elindulok Grossraming felé, úgyis onnan jönnek ide és akkor útközben felvesznek.
Találkozási pont
Innentől már aszfalton futottam, 23,5 km-nél jártam négy és negyed óra alatt értem ide 1300 méter szintemelkedéssel a lábamban. Már nem hiányzott a futás, de gondoltam spórolunk a benzinnel ha lentebb megyek.
Családfa?
Beértem a Pechgraben folyó völgyében, ami levezett az ugyanilyen nevű településbe. Út menti elszórt házak közt vasárnap reggel sokan megcsodáltak! Én meg az ő házaikat és nem tudom milyen faoszlopaikat, amikre gondolom a családtagok nevei voltak felfestve.
Alpesi  ház
Nagyon megörültem amikor meg láttam ezt a csapot, de nagyon el is szomorodtam mikor közel értem hozzá. Sajnos nem ivóvíz tábla volt rajta. Nagyon szomjas voltam, de nem kockáztattam. 
Kein trinkwasser!
Szép kis kápolnája volt a településnek, az egyik házból talán pont ide igyekezet egy idős házaspár népviseletbe öltözve. 
Sengsenschmiedkapelle Hl. Barba, Pechgraben
Tűzoltóság Pechgraben
A sűrűbben lakot rész után még mindig sehol sem voltak a srácok, pedig ekkor már negyed tíz volt. hamarosan csörög a telefonom és kiderült, hogy ők egészen lent Grossraming-nál vártak a körforgalomnál. 
Bányászati tanösvény Pechgraben határában
Ekkor felvilágosítottam őket merre jöjjenek és tíz perc múlva a falu határában lévő bányászati tanösvénynél a parkolóban sikerült találkoznunk. Hárman három féleképpen értelmezték a tegnap esti szavaimat, de végül szerencsémre megtaláltak.
Eddig futottam!
Háromszáz méter híján harminc kilométer lett a futás öt óra alatt. Nem mondom elfáradtam a végére. A patak jéghideg vizében megmosdottam, átöltöztem és indultunk is a Hochkar-hoz. Hamarosan erről is olvashattok!

Megjegyzések

Booking.com