2014. március 31., hétfő

Mecseki Zergék

  A Mecsek oldalban lakunk, ezért mikor reggel felkelek kinézek az ablakon és gyorsan el tudom dönteni merrefelé kéne aznap indulnom. Így volt szombat reggel is, az idő jónak ígérkezett ezért gondoltam egy kicsit hosszabb futásra indulok. Hét közben voltam a Flóra pihenőnél gondoltam most a másik irányba megyek egy kört.  a vége az lett, hogy mentem egy félmaratont, bár a tempó még nem az igazi, s a felfelékbe is belesétálok, de legalább sok szép növénnyel is találkoztam, amíg kint voltam a természetben. Az útvonalam: Hotel Kikelet-Mandulás-Lapis-Remeterét-Patacsi-mező-Éger-völgy-Szentkút-Remete rét-Mandulás-Hotel Kikelet. Amiket láttam, idén először találkoztam gumós nadálytővel, még mindig rengeteg a bogláros szellőrózsa, odvas és ujjas keltike.
Odvas keltikék

2014. március 28., péntek

Március végi kökörcsin és hérics lesen

  Február végi helyzet jelentés után gondoltam írok egy március végit is. Az helyzet, hogy a leány kökörcsinek nagy része levirágzott. Egy-két később virágzásnak indult növénykét leszámítva az összes elvirágzott. Tavaly április 20.-án még tudtam kökörcsineket fotózni idén vajmi kevés esélyem lesz erre. 
Elvirágzó kökörcsinek

2014. március 26., szerda

Itt a medvehagyma szezon

  A hetekben egyre többen keresnek rá a medvehagyma sóra a google-ben, ebből páran a blogomra is rátaláltak. Gondoltam hát idén is legyen egy medvehagymás bejegyzés. Bár a címben említett szezon már tart vagy 3 hete, de a napokban is voltam fent a Rotary környékén és van még bőven. Valamint egy két bimbóssal találkoztam még csak, tehát a virágzás még várat magára pár hetet. Hétvégén az Orfű-Pécs közötti út mentén rengetegen megálltak gyűjteni. Én ha tehetem inkább olyan helyeket keresek, amik messzebb vannak az autóutaktól. Például remek hely a Kis-rét környéke, vagy odébb Kantavár-Rábay fa körül is akad bőven a népies néven vadfokhagymának is nevezett csemegéből. 
Március eleji zsenge medvehagymák

2014. március 25., kedd

Délvidéki kockás liliom túra

  A hétvégén leugrottam a Dráva partjára. A fő ok a kockás liliom, de emellett még a Madár emlékpark, a Kormorános erdő tanösvény és a Dráva valamint annak holtágai is izgatták a fantáziámat. Minden nem sikerült, de azért elégedetten tértem haza. A mocsári kockás liliom vagy másnéven kotuliliom hazánkban védett növény, az eszmei értékét 10.000.-ről 50.000.-re emelte a hatóság, ezzel is jelezvén a faj veszélyeztetettségét. Egy érdekes írás a témában. Virágzási idejét április és május környékére teszik, de idén ő is mint szinte minen virág korábban nyílik. A mácius 15.-ei hétvégén már láttam a képeket a neten, aztán egész héten rakták fel sorban a szebbnél-szebb fotókat a webre. Nagyon gyorsan levirágzik, ezért féltem, hogy mire eljön a hétvége és kijutok hozzájuk már késő lesz. Azt is olvastam, hogy a Matty környéki erdőségekben korábban tömegesebben fordult elő, de sajnos itt is kisebb let az állománya, az elmúlt évekhez képest. 
mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)

2014. március 22., szombat

Marokkó 3. rész - Kasbák útján Marrakech-ig

  A sivatagi megpróbáltatások után az Atlasz és a Szahara közötti területeken haladtunk tovább. Ez az úgynevezett Kasbák útja, az út mentén sorban agyagvárosok és agyagerődítmények sorakoznak. Északra hófedte hegycsúcsok, alattunk és délnek végeláthatatlan hammada. Ahogy távolodtunk az Erg Chebbi-től egyre jobbak lettek a látási viszonyok. Erfoud körül már nyoma sem volt a zord időjárásnak.
Tinerhir oázisa, háttérben a Magas-Atlasz

2014. március 18., kedd

Fekete kökörcsinek a Mecsekben

  Múlt évben nem egészen normális időben (októberben) láttam először a Káli-medencében ezt a Leánykökörcsinnél apróbb termetű virágocskát. Idénre már felkészültem két lelőhelyet is felkutattam a Dél-Dunántúlon. A Villányi-hegységbe sajnos most még nem tudtam leugrani, ezért kézenfekvő volt a Cserkút mellettiek felkeresése. Az internet segítségével megismerkedtem egy a helyet nagyon jól ismerő úriemberrel, aki folyamatosan tájékoztatott a virágok állapotáról.
Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans)

2014. március 17., hétfő

Szedres újratöltve

 Két héttel ezelőtt megnéztem a Szedresi tarkasáfrányos. Hajnalban nem túl jó körülmények között jártam itt akkor, ezért elhatároztam, hogy mikor legközelebb erre járok visszatérek. Péntek délútán verőfényes napsütésben indultunk Pécsről Tiszakécskére. Négy óra tájban értünk a helyszínre. A táblával szemben leraktuk az autónkat, majd besétáltunk a lelőhelyre. Út közben áradoztam a családnak, hogy milyen szép lesz, ahogy a sok apró fehér virág beteriti a zöld aljnövényzetet. 
Szedresi tarkasáfrányos

Rövid séta a Zselicben

  Már több hete terveztem, hogy március elején lemegyek a Papukba egy fotós kirándulásra. A fő cél a sáfrányok és a Kakasmandikó fotózása volt. Be is szereztem a szükséges információkat (merre és hol találom a virágokat), aztán sajnos az élet közbeszólt és nem tudtam leutazni Horvátországba. De az idő sürgetett ezért egy hirtelen ötlet után azon kaptam magam, hogy beültettem magam mögé a családot és már robogtunk is a Zselic felé. 
Kakasmandikó (Erythronium dens-canis)

2014. március 16., vasárnap

Számvetés 2.0

  Március 15-e számomra mindig egy kicsit a visszatekintés napja, két évvel ezelőtt ezen a napon kezdtem el futni, azóta sok-sok kilóméter van már a lábamban. az idei szezon felemásra sikerült, kevesebbet mentem mint tavaly, de ezt két dologra tudom visszavezetni. az egyik, hogy január elején megműtötték a lábaimat, ezért 6 hetet teljesen ki kellett hagynom, a másik pedig hogy kissé átalakult az indíttatás. Korábban inkább futni mentem ki az erdőbe, de mára ez inkább a felfedezésről és folytonos keresésről szól. Virágok, növények és újabbnál újabb helyek felkeresése. Tavaly futottam a Villányi-hegységben kétszer is, de a mecseki kéktúra szakaszon is futottam, előbb a Mecseknádasd Árpádtető közötti szakaszt, majd az Abaliget Remete-rét között kocogtam. A köztes részen is jártam már többször. Kelet-Mecsekbe is több alkalommal eljutottam, voltam a Farkas-árokban, és Tolna megye legmagasabb pontjára is felfutottam. Tőserdő-Tiszaug részt is felfedeztem. Sok virágot megtaláltam, sok állattal összehozott a szerencse. Hallottam szarvasbőgést, elfutott előttem vaddisznó család, sőt egyszer egy borzot is kiugrasztottam a bokorból. Sok-sok kaland és természetben eltöltött kellemes percek remélem tovább-tovább szaporodnak idén is. 
Elgyötört Montrail Rockridge

2014. március 11., kedd

Pécsi leánykák

  Hetente kétszer felmegyek a Flóra pihenőhöz, de ma álltak össze igazán a feltételek a leánykökörcsinek fotozásához. Szépen nyiladoztak, sütöt a nap stb...
Leánykökörcsin

2014. március 7., péntek

Balázs Dénes nyomán Érden

  Még egyetemista koromban ismerkedtem meg az azóta is kedvelt utazó, kalandor nevével. Egyetemi spec. koll. előadásokon a földrészek tanulása során több könyvét ajánlotta az előadónk. Gyorsan beleszerettem, az első könyv amit elolvastam tőle az a Vándorúton Panamától Mexikóig, majd következett a Zambézitől délre, az Amazónia és a Bozóttaxival Madagaszkáron. Mindegyik a Gondolat kiadó Világjárók sorozat részeként jelent meg. Később nagy nehézségek árán hozzájutottam a Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig első kötetéhez, majd mire végigolvastam sikerült a vateráról megvennem a második Dél-Amerikáról szóló részét. Majd megszereztem az utolsó könyvét, az Életem - utazásaim címűt, ez hagyta a legmélyebb nyomokat bennem. Valamint ez véget terveztem már régóta egy érdi kirándulást. Az elmúlt hétvégén végre sikerült összehoznom. A szedresi pihenő után, visszatértünk a pályára, majd kis budaörsi kitérő után már robogtam is Érdre.
Balázs Dénes szobra az érdi Magyar Földrajzi Múzeum kertjében

2014. március 3., hétfő

Szedresi tarkasáfrányos

  Március első hétvégéje igazán jól alakult. Összekötöttem a kellemeset a hasznossal, már hogy mennünk kellett Budapestre és akkor ha már arra jártunk útba ejtettünk egyet s mást. mint például a szedres melletti tarkasáfrányost. Fél hét felé indultunk Pécsről ragyogó napsütésben az M6/60-as autópályán, majd mikor áthaladtunk a Bátaszék körüli alagutakon hirtelen hatalmas köd lepte el a tájat. Kijöttünk az utolsó, negyedik alagútból és pár méterre szűkült a látó távolság. Ekkor kicsit megijedtem, hogy most akkor, hogyan fogom megtalálni az oly régóta várt sáfrányaimat. De aztán mikor letértem Szekszárd után a sztrádáról már javultak a körülmények és mikor megérkeztünk a védett terület határát jelző táblához már újból sütött a nap. 
A szedresi tarkasáfrányos táblája

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...