2015. december 31., csütörtök

2015-ben történt

  Tavaly is összegeztem az évemet, megpróbálom idén is összefoglalni a főbb állomásait és kedves történéseit. Ha az előző évi tartalmas volt, akkor ez most hatványozottan igaz. Futások, túrák, utazások és virágok terén is jó évet zártam. Bár mindig többet akar az ember, de talán jobb a fokozatosság elvét betartani és nem elhamarkodni a dolgokat. 
2015

2015. december 30., szerda

Tubes - Jakab-hegy - Tubes

  Hétfőn napközben szerveződött a kedd hajnali fejlámpás futás. Ötkor végül négyen indultunk a hét fő helyett! Pont az én hosszúra jelentkező társam mondta le a futást. A szokásos után futottunk fel a Tubesre, majd le a Lapisra. Itt Cili levált, később a többiek is. A Remete-réthez már egyedül érkeztem. Koromsötétben átmentem az úton és a kéktúra útvonalán elindultam a Jakab-hegynek. Végig-végig a fejlámpám fénye mellett emelkedtem a Vörös-hegyre, majd onnan le a Patacsi.mezőhöz, hogy onnan ismét csak felfelé caplassak. A Fenyves-forrás felett, de még a Kelta földvár előtt, egy hatalmas nagy fakitermelésnél egy pillanatra hátrafordulva ez a látvány fogadott. Természetesen kerestem egy állványt helyettesítő faágat és nekiálltam fotózgatni.
Visszatekintés

2015. december 28., hétfő

Tisza-parton

  Sajnos nem úgy alakult a hétvégém, ahogy szerettem volna, ezért csak egy laza futás fért bele Tiszakécskén. Lementem a Tisza-partra és végig kocogtam a gáton, az Európa házhoz, majd tovább a kerékpárúton. akkora volt a köd, hogy a Tisza vízét sem láttam, pedig kb 30-40 méterre voltam tőle. 
Tisza-parti életkép

2015. december 24., csütörtök

Karácsonyi futás

  Legelőször is szeretnék minden olvasómnak Békés, boldog ünnepeket kívánni! Boldog új évet még nem, mert addig még fogok párszor jelentkezni! :)
Boldog karácsonyt!

2015. december 22., kedd

Keddi futás

  Mai napra két futást is bevállaltam, a Mecsek maratonosokkal indultam a hajnali futáson, majd 7:30-tól Gáborékkal is mentem még egy órát. Öt órára nyolcan jöttünk össze a Tettye-téren, rövid létszám ellenőrzés után már nyargaltunk is fel a Dömörkapuhoz. Innen a szokásos kitérővel értük el a Misina-Tubes gerincet. Csillagos volt az ég, felhő alig volt az égen! Ideális futóidő volt! Hosszúnadrágban, pólóban, pulcsiban voltam, de lehet kissé túl is öltöztem. Hat körül értünk fel először a Tubesre. Szusszanásnyi pihenő, majd gyors ereszkedés a Lapisig. Ketten leváltak rövid körre jöttek, innen tovább futottunk a zöld kereszten a Remete-rétre. Itt hárman fordultak le a város irányába. Mi hárman, pedig hosszabb körre mentünk és a Büdös-kúti kulcsosházat vettük célba. Barnával, Nedivel és Banánnal cuppogtunk a sárban. Amikor a kék sáv elérte a sárga sávot, akkor elhatároztuk, hogy nem kínozzuk magunkat tovább inkább ismét felmegyünk a Lapisra, Tubesre. Arra legalább nem volt ekkora sár. A favágók nehéz gépei teljesen szétcseszték az erdei ösvényeket. Egyre jobban világosodott és ha jók az emlékeim akkor még a Lapis előtt lekapcsoltuk a fejlámpákat. Még hét óra sem volt amikor másodjára fent álltunk a Tubesen. Most már felmentünk a kilátóba! Pont jött fel a Nap. Igazán jól időzítettük az érkezésünket.
Tubesről a Makár-hegy

2015. december 20., vasárnap

Oda-vissza, körbe-körbe

  Az esti túra után reggel ismét a Mecsekben találtam magam. Nem tudtam pihenni?! A mindent beborító köd miatt nem terveztem semmi különöset mára, a cím is erre utal. A sárga sávon felfutottam a Misinára, majd a Kis-Tubesre és végül a Tubesre. Tegnap este óta nem lett jobb a helyzet, ezért a Rotary-ig ereszkedtem és futottam két kört rajta.
Futás

Télköszöntő Helian túra

    Szombat este hatkor találkoztunk a Tettye-téren. Az előzetes regisztrációk után már látszott, hogy sokan leszünk, ezért Gábor kérte, hogy jöjjek én is segédkezni. Végül Dorkával kiegészülve hárman kísértünk körülbelül 80-90 kirándulót. Gábor ment elől és ő ismertette a jelenlévőkkel a látnivalókat, érdekességeket, Dorka középen én pedig zártam a sort. Walkie talkieval kommunikáltunk egymás között. Megkaptam most is a gopro-t, majd hamarosan meglátjuk, most milyenek lettek a felvételek. Bár a nagy köd és a sötétség miatt most olyan jó felvételekre nem számítok mint legutóbb a Retyezátban. 
Csoportkép a Tettyén (Fotó: Benovics Gábor)

2015. december 18., péntek

Ha péntek akkor Tubes

  Hat előtt két perccel léptem ki az utcára, balra fordulta és meglepődve tapasztaltam, hogy valaki fut felém. Gábor volt és ha már így összefutottunk akkor együtt indultunk tovább. Tettyén csatlakozott hozzánk András is. Ők megbeszélték, hogy mennek reggel egyet, nekem meg szerencsém, volt hogy elcsíptem őket és nem egyedül kellett futnom. Kipróbáltam a kölcsönbe kapott pulzusmérő órát. Tettyétől folyamatosan felfelé mentünk, nem mondom, hogy siettünk, de szép egyenletes tempóban végig futottunk! Közben rá-rá tekintettem az órára, a legmagasabb érték 152 volt, de átlagban inkább 140 és 150 között volt a pulzusom. Egyenlőre azt nem tudom, hogy ez jó vagy nem jó, majd utánanézek a dolgoknak. Ahogy haladtunk felfelé a Tubes oldalában egyszer csak kitisztult az ég, megláttuk ahogy keleten egy sávban kezd vörösleni az ég alja. Nem sokára már a Kis-Tubesen a kilátóban állva csodáltunk rá a mai fényekre.
Kis-Tubesre érve

2015. december 17., csütörtök

Dupla kórházkör

  Futottunk ma, azaz tegnap este azaz éjjel két kórházkört. Az elsőt még hárman, a másodikat már ketten. Hat perc/km feletti lett az átlag, de ebben négy kisebb-nagyobb megálló is volt. Amikor haladtunk akkor öt perc/km-el mentünk. Lassan itt az év vége, a többieknek egyre több a szabadideje, de sajnos nekem még 24-én is dolgoznom kell. De inkább nem panaszkodom, mindenkinek arra van ideje, amire szakít! Úgyhogy ha napközben nem tudok menni futni, akkor megyek hajnalban vagy éjjel. Kaptam a Gábortól egy pulzusmérős órát próbára. Pénteken majd megnézem milyen pulzussal megyek felfelé... Ennyi! Jó éjt!

2015. december 15., kedd

Ha kedd akkor Tubes

    Megszámoltam ebben a hónapban eddig nyolcszor voltam a Tubesen, a maival együtt már kilencszer. Gondolkozom indulás előtt, aztán valahogy mindig emellett döntök. Mehetnék Remete-rétnek vagy Kantavárnak, de helyettük inkább felfutok a kilátókba. Már mondhatni mániákus! :) Kilenc és fél kilométer volt a mai táv, a sárgán fel és a sárga háromszögön, zöld négyzeten le a Tettyére. Nagy köd lent a városban és egészen a Misináig ugyanaz a kép fogadott, Annyi különbséggel, hogy a Dömörkaputól a fák ágai zúzmarásak voltak! Jó hangulata volt az erdőnek. A Misina után a parkolónál egy nagy csapatot előztem meg. A sorompó is fel volt nyitva, gondoltam azért mert idősebbek voltak a túrázok. Később kiderült nem miattuk volt, de ne szaladjunk ennyire előre. Egy kisebb osztálykiránduló csoportot is lehagytam a Rotary előtt. Majd innen kb 530 méter magasságtól feloszlott a köd, a fák sem voltak lefagyva. Kis-Tubesen már sütött a Nap és a Tv-torony is kikandikált a felhők felett.
Kis-Tubes

2015. december 13., vasárnap

Reggel a Tubesen

  A héten négyszer voltam futni és mind a négyszer voltam fent a Tubesen. Ma hajnalban is! 5:50-kor indultam, hogy már napkelte előtt fent legyek a kilátóban. A város felett sűrű köd volt, de bíztam benne, hogy odafent tiszta az idő. Dömörkapu előtt egy rókát ugrasztottam ki a bokorból, távolról világított a két szeme. Mikor közel értem hozzá iszkiri elszelelt. A Misina és a Kis-Tubes közötti parkolóban már két autó is volt, ezért sejtettem, hogy már megelőztek. Gyanúm beigazolódott két fotós már várta a napfelkeltét. Beálltam én is melléjük a kis babzsákommal! :)
Pirkadat

2015. december 12., szombat

Éjszakai fotós-futás

  Péntek reggel fékbetét cserére vittem a Tinót, ezért a futás eltolódott. Egészen késő estig. Fél tízkor tudtam indulni, de most nem akarlak titeket untatni, hogy merre és hogy mentem. Jobb vállamon a fotóstáska, bal vállamon a fotósállvány. Úgy néztem ki mint a felfegyverzett Rambo. 
  1. Első megállóm a Tettye feletti Balázs pihenő volt. Már a Magaslati láttam, hogy a város lejjebb fekvő részeit köd fedi, ezért mielőtt még fentebb mentem volna megálltam itt fotózni. Korlátról babzsák segítségével próbálkoztam.
    Tettye

2015. december 10., csütörtök

Félig aszfalt, félig terep

  Első körben futottam a Gáborékkal egy szokásos kórházkört. Bőven egy órán belül meg lett a tíz kilométer. Közben beszéltük, hogy jó lenne idén még egy hosszabbat futni. Az időpontot is belőttük, nem akarom elkiabálni, majd meglátjuk mi sül ki belőle. Az Ágoston téren elváltunk, a srácoknak nem is mondtam, hogy én még mit forgatok a fejemben. Indulás előtt még ránéztem a Tv-torony webkamerájára ekkor még lehetett látni a város fényeit. Gondoltam felmegyek és fotózok pár éjszakait. Miután elindultam egyedül a havi-hegyre már éreztem, hogy szitál az eső, de még ekkor is bíztam benne, hogy odafent jók lesznek a viszonyok. Tettyén elővettem a fejlámpámat és az Irma úton megindultam fel a Dömörkapunak. Aszfaltos, tükörtalpú cipőmben kissé csúszkáltam a vizes, saras sziklákon, de esés nélkül megúsztam a futást. Egész jól ment a felfelé, csak egy bedőlt fa miatt kellett belesétálnom kicsit. Meglepően sok fa volt a turistaúton. Kicsit olybá tűnt mintha valaki bizonyos távolságonként direkt odahordta volna!? A Tv-torony alatt már egyre nagyobb volt a köd. A Misinára érve a közlámpák fényei sokat segítettek, de a tv-toronyból semmi sem látszott. 
Útvonalam

2015. december 8., kedd

Keddi kocogás

  Tegnap este inspiráló előadáson vettem részt a Vagabond világjáró klubban. Az előadók 4 éves nászútjuk során megkerülték kerékpárral a földet! Rengeteg élményt és tapasztalatot osztottak meg velünk. Ha esetleg van még valaki aki nem hallott róluk, akkor itt utánuk nézhet 360fokbringa.hu.
  Reggel minden a megszokott keddi forgatókönyv szerint zajlott. Fél hétkor ébredés, pakolás és készülődés után fél  nyolckor indulás a gyerekekkel. Annyi változás volt, hogy most felcserélődött a sorrend és először az oviba, majd az isibe mentünk. Így nem a Tettyéről, hanem otthonról vágtam neki rövid egy órás futásomnak. Pálosok, Mecsek-kapu és a Kardos-úti kulcsosház után nem egyből fel mentem, hanem a mandulás felé. A városban most nem volt olyan köd mint tegnap, egészen a Hotel Kikelet magasságáig tiszta volt az idő. Afelett már mindent beborított a köd. Két futóval és egy kutyasétáltatóval találkoztam a Mandulásban, majd a Bányász úton már csak én mozogtam. Sunyi lapos emelkedő ez végig a Lapisig. Egy fokozatot visszakapcsoltam és lazán felkocogtam rajta. Onnan ugyanúgy a piros háromszögön még lassabban de felértem a Tubesre.
Jeges korlát

2015. december 7., hétfő

Jakobskogel futás

  Előző nap még Sárváron áztattuk magunkat, majd késő éjjel értünk ki Kaiserbrunn-ba. Hajnalban viszont már nem bírtam magammal és mennem kellett futni. Nem kisebb dolgot terveltem ki, mint hogy a Höllental-ból felfutok a Rax platóra és vissza. Négy óra harminca volt húzva az óra, de már a csörgés előtt felkeltem. Még este beöltöztem, hogy a sátorban ne ébresszek fel senkit. A cipőt az előtérben felhúztam, elmentem a mosdóba és háromnegyed ötkor nekiindultam. Átmentem a hídon és balra fordulva megkezdtem a kapaszkodást a via Brandschneide-nek nevezett úton. A tábla szerint két és fél óra erre a Rax kötélpálya felső állomása. 3,6 kilométeren több mint 1000 méter szintkülönbség várt rám. Sűrű fenyőerdőben fejlámpám fénye mellett az elején még kocogtam, később annyira meredek lett az ösvény, hogy intenzív gyaloglásra váltottam. Egy évvel ezelőtt voltam ezen a részen, akkor csak gyalogoltam és nem mentem fel egészen a felvonóig. Jó félóra telt el mire kezdett világosodni, elő is vettem a fényképezőgépemet és elkészültek az első felvételek a Höllental-ról, Kaiserbrunn-ról és a Schneeberg-ről. 
Kilátó a Höllental felett

2015. december 6., vasárnap

Futás a felhők felett és a felhőkben

Úgy alakult a mai napon, hogy reggel(hajnalban) nem tudtam futni menni. Szomorkodtam is mikor láttam a képeket a Tubesről. De "sajna" már bronzvasárnap van és nekem ilyenkor bent kell lennem a boltban. Késő délutánra azért sikerült egy kis időt a hobbimra szánnom és 15:25-kor felkerekedtem, hogy még napnyugta előtt felérjek a Tubesekre. Két napja nem látni a napot, kellett egy kis D-vitamin a szervezetemnek. A legrövidebb utat választottam, toronyiránt fel a hegyre. Pálosok - Mecsek-kapu - Kardos út - Bánffay Simon út. Ezen az úton értem fel a Szigriszt-kereszthez, ahol már sütött a Nap. Innen pedig a sárga sávon értem fel a Kis-Tubesre. A parkolóban rengeteg autó, sétálók, kerékpárosok és futók voltak a Mecseken. Persze mindenkinél fényképezőgép! Négy előtt pár perccel már én is a lemenő Nap melegében fürödve álltam meg a kilátóban. 
Felhők felett mindig süt a Nap!

2015. december 4., péntek

Fejlámpás futás a Mecsekben

  Ma csak hajnalban volt időm futni, ezért négyre felhúztam az órát, hogy még időben hazaérjek. Álmomban a Magaslati úton sétáltam, találkoztam szegedi barátaimmal valami kiülős helyen, söröztünk és dumáltunk, majd tovább gyalogoltam. Nem sokkal később már valahol vasúti sínek mellett voltam. Ekkor vettem észre, hogy elhagytam a hátizsákomat és a fényképezőgépemet. Megfordultam, lélekszakadva futottam és kerestem a cuccaimat.  Háromnegyed négykor erre ébredtem. Visszaaludni már nem tudtam, ezért inkább felöltöztem és mentem futni. 4:15-kor már az utcán indítottam be a Nike+ applikációt. felsétáltam a Magaslatiig, majd onnan elkezdtem kocogni. Egy lélek sem volt az utcán, még a kutyák sem ugattak. Semiramisnál bekapcsoltam a fejlámpámat és megindultam fel a Mecsekre. Dömörkapuig a sárga sávon, onnan a Kis-rét és a Rábay-fán keresztül a piros sávon futottam. Egy magányos lámpás ember sétált velem szembe a Lámpás-völgyi elágazó előtt, rajta kívül senkivel sem találkoztam a két és fél óra alatt. A műút után már hamarosan a kék sávhoz értem. Innen ezt a turistajelzést követtem A fák még mindig a keresztezésben vannak és nincsenek új kéktúra táblák sem. Itt már dagasztottam a sarat, a zöld sávra még nem, de a sárga sávra aztán már áttértem. Megindultam fel a Lapisnak. Itt ránéztem, hogy állok és módosítottam az eredeti terveimen. Egy órával indulás után még csak 9 kilométernél jártam. Túl korán fent lettem volna a János-kilátóban, ezért a Lapistól még tettem egy kis kunkort a történetbe. A sárga kereszt és háromszögön északról megkerültem a Tubeseket és a másik oldalról támadtam. Van egy rövid szakasza ennek az ösvénynek, ahonnan a keleti városrész fényei és a Tv-torony is jól látszik. Jó volt a másfél órás sötétség után egy  kis fényesség. A Kis-Tubesnél aztán már előkerült a táskámból a fényképezőgép is. Az első kép 7 másodperces expozíciós idővel a második kettő harminc másodpercessel készült. Az első és a harmadik képet ugyanonnan fotóztam, jól látszik mennyivel több fény került az érzékelőre a harminc másodpercesnél. Mindkettőnél beszaladtam a fejlámpámmal!
7 másodperces Kis-Tubes

2015. december 3., csütörtök

Szerda esti 19

  Gáborékkal 8:30-kor volt a találkozó, gondoltam most nem a belváros felé megyek le, hanem a Havi-hegynek. Kifutottam egészen a Wass Albert utcáig és azon valamint az Ady Endre és a Katalin utcán át értem le a Könyök utcába. Elszámoltam magam, mert ez több mint 3,5 km volt és csak negyed órát hagytam az egészre. Nyomtam rendesen és 18 perc alatt ott voltam a fiúknál. Ott lelassítottam, mert felsétáltunk az Ágoston térig és csak ott kezdtünk el kocogni. Körülbelül 55 perc alatt lefutottuk a kórházkört. Közben kitárgyaltuk mindenki hétvégi, illetve majdnem mindenki hétvégi futását, jövőbeli terveit! Illetve jövőbeli közös terveinket. Miután elköszöntünk egymástól nekem nem maradt más hátra mint egy laza hazafutás. 13,3 kilométernél jártam, ezért még egy közel 6 km-et rátettem. 1 óra 45 perc volt a mozgási idő, a beszélgetésekkel együtt 2 óra volt a mai edzés. 5'31"-es lett az átlag perc/km. Ha nem sétálunk akkor akár még sokkal jobb is lehetett volna. Hat kilométer is volt 5 alatti! Itt a futás részletei!

2015. december 1., kedd

Tettye-Tubes

  Ma is munka előtt, iskola, óvoda után mentem futni. Nyolc órára értem a Tettye étterem parkolójába. már kezdett szemerkélni az eső, de ekkor már nem tudott eltántorítani az időjárás. A vasárnapi hosszabbat még éreztem a lábamban, nem is igen esett jól a felfelé.  A Dömörkapuig nem kellett belesétálnom, de utána egyszer egy bedőlt miatt megálltam és azután pár száz méter intenzív gyaloglás következett. Sajnos már nyoma sincs a hétvégi hónak. A tv-torony és a Tubes körül is csak egy nagyobb hóember alsó gömbje maradt hírmondónak. Misinánál már meg volt a színt nagy része, kis ereszkedés, aztán pár perc szenvedés és már meg is érkeztem a Kis-Tubesre. 
Kis-Tubes

2015. november 29., vasárnap

November végén a Mecsekben

  Szombat reggelre ismét egy nagyobb adag hó érkezett a Dél-Dunántúlra. Délután a gyerekekkel a Tv-torony alatt szánkóztunk, csúszkáltunk. A városban már semmi nem volt ekkor, de fent még bőven volt hó. Már délelőtt összeállt a túraterv, el is meséltem Gábornak, aki adott is egy tippet. Ami miatt módosítottam az elképzeléseimen. Aztán menet közben természetesen azon is változtattam, de erről majd később. Ötkor akartam indulni, hogy még sötétben letudjam a táv felét, de csak negyed hatkor sikerült. Jól beöltöztem, idén először vettem fel a polársapkát és még a csősálat is a nyakamra húztam. Tettyénél kapcsoltam fel a fejlámpámat és a sárga sávon eredtem neki a sötétségnek. Dömörkapunál már a piros sávon ijesztett meg két úriember. Fél hat után a sötétben annyira meglepődtem, hogy jó estét köszöntem nekik! A sípályán is volt most már hó bőven, nem úgy mint múlt héten. Kis-rét után rövid emelkedőt követően óvatosan mentem le Kantavár felé. Sár nem volt, le volt fagyva, de szerencsére nem csúszott. Rábay-fánál nem tértem le a piros keresztre, hanem tovább mentem át a műúton, egészen a kéktúra jelzéséig. Két hete voltam erre azóta sem változott a helyzet, járhatatlan itt s piros sáv turistaút. Visszafordultam a kék sávra és felmentem a műútig, majd azon a Kereszt-kunyhóig. Itt ágazik le a műútról a kéktúra. 
Kéktúra tábla, Kereszt-kunyhó

2015. november 27., péntek

Fekete péntek

  Black Friday ide, fekete péntek oda, futni azért kell! Mai nap a munka és egyéb kötelezettségeim miatt csak hajnalban volt időm ezért ha nehezen is de fél ötkor sikerült felkelnem. Pontban ötkor indultam, de csak nagy nehezen tudtam meggyőzni magam, hogy ne a városban fussak. A fejlámpa is majdnem otthon maradt, a lépcsőházból mentem vissza érte. Aztán mikor kiválasztottam a cipőt akkor eldőlt, hogy terepre megyek. De amíg a Szőlő utcán bandukoltam felfelé addig az volt a fejemben, hogy futok egy Remete-rétet oda-vissza! A Mandulásban már amikor belemelegedtem természetesen már másként gondolkoztam. 5:37-re értem ki a piros sávon a rétre. Ahhoz képest, hogy az elején még sétáltam elég hamar kint voltam, ezért hát megindultam fel a Lapisra. Onnan meg hát karnyújtásnyira van a Tubes. Hát persze hogy felmentem. Itt is végig futottam egyszer sem sétáltam bele, egyszer sem álltam meg fotózni. Nagy előnye ez a fejlámpás futásnak! 5:56-kor már 612 méter magasan a Tubesen fagyoskodtam. A Remete-rét felett már voltak hófoltok, de igazán a Lapis, majd a Tubesen maradt csak igazán. A hóemberek is meg voltak még! Itt azért már előkerült a fényképezőgép, de csak pár kép erejéig, amik nem is lettek valami jók. Pár pillanat alatt átfutottam a Kis-Tubesre, itt már tovább időztem. Jól nézett ki a Tv-torony, ahogy mögötte már kezdett világosodni az ég.
Pirkadat előtt a Kis-Tubesen
6:12 perckor indultam le a hegyről. 9,12 km-nél jártam, 16-ot terveztem mára, ezért gondoltam, ha a sárga háromszög, sárga kereszt felé kitérek akkor meg is lesz. Arra is mentem, a Dömörkapótól aztán a szokásos módon a sárga sávon pillanatok alatt lent találtam magam a Tettyén. Még az erdőben voltam, amikor már annyira világos volt, hogy lekapcsolhattam a pilácsot! 6:48 percre értem haza, de sajnos csak 15,4 kilométer lett a vége. Sebaj majd a hétvégén egy kicsit többet megyek! 

2015. november 26., csütörtök

Esti futás és egy kis Hoka beszámoló

  Továbbra is gyűjtögetem a kilométereket, hogy meg legyen az év végére kitűzött célom. Most este is mentünk a srácokkal egy kórházkört, de utána még nem haza indultam, hanem kolbászoltam egyet a városban. 
Esti futás
Kimentem egészen a Zsolnay-negyedig, majd fel a Ledinán át egészen a Dunántúli Naplóig, onnan Engel János és a Hársfa utcán keresztül az Aranycipó pékségnél kanyarodtam fel a Kispiricsizma utcába. Azon végig mentem a Wass Albertig, hogy aztán a Havihegyi út érintésével érjek fel a Havi-hegyre. A templomnál megnéztem és még mindig csak 17 km-nél jártam, ezért a még a tettye utcán lementem a belvárosba. Átfutottam a várfalon és a Papnövelde, Káptalan utcán át értem a Székesegyházhoz. Barbakánnál sem fordultam még fel a hegynek, hanem a Xavér-tér felé mentem és csak ott a Török-kút felé futottam fel az MTA székház érintésével az Angster útra. Onnan pedig már egyenesen a Pálosok felé hazafutottam. Majdnem meg lett a 23 km és ezzel a héten már közel vagyok a 34-hez. 
  A fenti képen is látszik, hogy már csak 5,6 km kell és meg lesz a 3000 km az első generációs Hoka Rapa nui-ban. Év elején részletesebben írtam a cipőről, akkor 1400 km volt benne, azóta eltelt közel 10 hónap. Április vége óta meg van a második Hoka cipőm, abban is van már majdnem 1800 km. Felváltva használom mindkettőt. A régit minden szerda este a városi futások alkalmával, illetve nyáron száraz időben még terepre is mentem vele. Az újat csak terepen, abban voltam a Mecsek50-en, a Kinizsin vagy épp a Vérkörön, hogy csak a hosszabbakat említsem. A régi talpa szinte tükörsima, sőt több helyen már a sárga (Gáborék szerint purhab) rész is kilátszik. Az új vibram talp jobban bírja, de azért az is pont mire nagyon kellene (télre) addigra fog elfogyni. A csillapítás, az újnál tökéletes, a réginél főleg lefeléken a saroknál már nem az igazi, de összességében még mindig jónak mondható!
1. Hoka Rapa nui talpa 3000 km vegyes (aszfalt, terep) használat után
2. Hoka Rapa nui talpa 1800 km terepen való használat után
A felsőrésznél a régi jobbosát ragasztani kellett, az annyira jól sikerült, hogy még most is tart, viszont a balos is levált, azt még nem javíttattam meg, de hamarosan azt is meg kell. A lábujjaknál a textil főleg kívül kikopott, de semmilyen hátrányt nem veszek észre emiatt. Az újnál a ragasztás tökéletes, viszont oldalt ez is elkezdett elfesleni, de messze nem annyira mint a régi. 
1. Hoka Rapa nui felsőrésze
2. Hoka Rapa nui felsőrésze
A régi gyorsfűzője még egyben van, de már lelazul, az újnak meg a vérkörön lejött a fűző külső köpenye a belső magról. Ezért az is mindig lazul, valószínű itt nem úszom meg a hagyományos cipőfűzőre váltást. 
  Összességében még mindig meg vagyok mindkét cipővel elégedve! A következő is Hoka lesz! Talán a Speedgoat, de arra még forráshiány miatt várni kell! 

2015. november 24., kedd

Hóemberek a Mecseken

  Kissé bulváros lett a cím! Gondolkoztam még a hóhelyzet a Mecseken, de az túl snassz lett volna. Iskola, óvoda után most is mint már egy ideje nyolckor a Tettye-térről indultam rövid kis futásomra. Kíváncsi voltam, hogy hétvégi hóból mennyi maradt mára. Dömörkapu-Misina útvonalon mentem fel. A Tv-toronynál már semmi sem maradt, de reméltem fentebb még azért még maradt egy kevés. A sárga sávon futottam tovább, a Rotary körsétánynál a fűben egy kevéske még maradt, de a fákról teljesen eltűnt a fehér lepel. A Kis-Tubesnél találkoztam az első hóemberrel.
Kis-Tubesi hóember
Olvadozott, dülöngélt, de még állt. Egy hölgy megelőzött, a kutyusával a kilátóban nyújtott és gyönyörködött a városban.
Nyújtás a város felett
Kitekintés a Tv-torny felé!
Csak árnyékos részeken foltokban maradt mutatóba egy kevés hó. Viszont a beton jól le volt fagyva. Csak óvatosan aki arra ár! Szársomlyó és a Tenkes nagyon élesen látszott, viszont a Papuk nem. Sós-hegyi kilátó felé tekintgettem, egész jónak tűnt a panoráma arra is. Elindultam hát fel a János kilátóba. Tubes előtt a sorompónál második hóemberke is még tartotta magát.
A meghajló
Fentebb még három volt. A legnagyobb még egy pár kesztyűt is kapott. Kilátó alatt az asztalon két kis törpe hóemberrel már hét hóember élte túl az elmúlt két napot.
A hátradőlő
A kis harcos
A nagy kesztyűs
A kócos hajú
A legkisebb
Szerencsére jó hűvös volt odafent és ha minden igaz még az is lesz egy darabig. Milda sajnos a Kis-Tubestől lentebb hozta vasárnap a hókacsáját és el is olvadt. :( A János kilátó alsó szintjébe érve aztán nagyon megörültem. Eszméletlenül jó volt a panoráma észak-északnyugat felé. Badacsony és a Gulács nagyon erős volt. de még a bakonyi Kab-hegy is látszott. Hétvégén lesz a Tanúhegyek nyomában teljesítménytúra, ha el tudnék menni, akkor még vissza is lehetne tekinteni a Mecsekre. Bár ahhoz azért nagy szerencse is kellene.
Badacsony és a Gulács
Kab-hegy
Mecsektől a tanúhegyekig
Kilátás
Nehezen indultam le a kilátóból, de mennem kellett, mert 10-re be kellett érjek a munkahelyemre. 
Tubes
Piros háromszög
Innen leszaladtam a Lapisig, majd a Bányász úton a Mandulásba. Kilenc óra után öt perccel értem le a tornapályához, így igencsak nyargalhattam, hogy időben lent legyek a városban. Állatkert, majd Dömörkapu és aztán a Tettye. 9:20-ra értem le, majdnem 11 km lett a vége.

2015. november 23., hétfő

Első hó

  Szombat este megérkezett a várva várt télies időjárás. Lehűlt a levegő és szinte egész nap esett az eső. A városban! De a Mecsek magasabb részein már a hó! Vasárnap korán reggel indultam, hogy tovább gyűjtögessem a kilométereket. Nem volt kedvem messzire menni ezért inkább csak a Misina-Tubes körül futottam. Pontban hatkor indultam a felmenetel a szokásos utamon ment, azaz Tettye-Dömörkapu-Misina. Fejlámpa fényében legelőször a sípálya körül a fák oldalán vettem eszre hócsíkokat, majd a Tv-torony alatt már nagyobb hófoltok is voltak. Még sötét volt, de azért elővettem a fényképezőgépemet és kattintottam párat. Végül ide nem raktam be ezeket a képeket, mert később világosban jobbak születtek. Innen lementem a nyeregbe, majd elindultam fel a Tubesekhez. 
Hajnal a kis-Tubesen

2015. november 21., szombat

Sárvár Fürdő

  Vasárnap még a Balaton körül voltunk, az éjszakát Zalaszántón töltöttük, aztán hétfőn már Sárváron csobbantunk. Miközben elmentem a közeli kis boltba reggeliért, gyors elszaladtam a szomszédos Kotsy-vízimalomhoz. Még zárva volt, meg időm se lett volna bemenni, ezért csak kintről fotóztam le a  Balaton-felvidéki Nemzeti Park által kezelt épületet. 
Kotsy-vízimalom
Reggeli után gyors összepakoltunk, leadtuk a kulcsot és már indultunk is Sárvárra. 
Barbara-lak
Sümegen a vár alatti Spar-nál még meg kellett állnunk, én ki is használtam az időt és készítettem pár képet az erődítményről. Innen a 84-es főúton mentünk a fürdő felé. Még Ukkig sem jutottunk és félreállítottak a rendőrök. Elkérte az iratokat, majd miután mindent rendben talált megkérdezte, hogy tudom-e hogy világítás nélkül közlekedtem. Ekkor vettem csak észre, hogy valóban elfelejtettem felkapcsolni a lámpát. Gyors felkapcsoltam és szerencsémre szóbeli figyelmeztetéssel tovább engedett. Mindig felkapcsolom a lámpát, de ezután még jobban odafigyelek!
Sümegi vár
Reggel nyolckor nyitott a fürdő, de mi csak 10 körül értünk oda. Tavaly már voltunk itt, akkor rossz idő volt és csak a benti részt tudtuk használni, de az is annyira tetszett az egész családnak, hogy megígértük idén is elmegyünk. 
Az Alma együttes dalának is köszönhető, hogy a gyereke nem felejtették el a strandot. Na meg a kíváncsiság, hogy milyen is lehet a szabadtéri rész. A belépők megváltása után lepakoltunk az öltözőben, majd kisétáltunk és a gyerekmedencék mellett egy árnyékos részre lecuccoltunk. 
Kalózhajó Sárváron
Milda és Damján egyből bementek a medencékbe, mindkét medencét kipróbálták, mi a víz mellől figyeltük őket. 
Gyerekmedence, Sárvár
Később kicsit hátrébb is szétnéztünk, legelőször a hullámmedencébe mentünk be. Milda már jól úszott és ő bentebb akart menni, de Dami még csak úszógumizott és ő ott már nem érezte magát biztonságba. Ezért mikor jöttek a nagy hullámok inkább csak addig mentünk ahol még leért a lábunk. 
Hullámmedence, Sárvár
Mikor leállították a hullámzást, akkor újabb kihívásokat kerestünk. Ezek pedig a csúszdák voltak. Dalma nem jött velünk, ő lentről izgult értünk. Így felváltva csúsztam a gyerekekkel. Illetve a Milda a Kamikaze-n és a Mangon egyedül is lecsúszott jó párszor. 
Nagy csúszdák, Sárvár
Damjánnak a Turbulance jött be és azon rengetegszer le kellett vele jönnöm, amit egyáltalán nem bántam, mert nekem is nagyon tetszett. Két személyes fánkhoz kissé nehéz volt hozzájutni, de mikor sikerült, akkor  szaladtunk, hogy minél többször le tudjunk csúszni. 
Csúszda adatok
Mildával a Solar-on is lejöttünk párszor és én a Dragero-t is kipróbáltam. Az nagyon jó volt, bár mindkét térdemről lejött a bőr mire leértem. 
Turbulance-n
Jó pár óráig itt voltunk, de aztán még a lenti medencét és csúszdáját is ki kellett próbálni. Ez nem volt valami gyors ezért ha jól emlékszem csak egyszer jöttünk le rajta. A Milda kipróbálta ezt a színes korongokon való járást is. Ki vannak kötve a medence aljára, de nagyon imbolyognak, mozognak nem könnyű rajta maradni és végig menni. 
Akadálypálya medencében
A béltéri medencékre csak rövid időnk jutott, jó volt kicsit nosztalgiázni a szivárványos csúszdánál és a többi élményelemnél, de még menni akartunk a Turbulance-hoz. Alig tudtuk őket leállítani a csúszdákról, de a lenti talán zorb labdát mindketten ki akarták próbálni. Ha jól emlékszem 5 percig lehetett benne ugrálni, de mindketten hulla fáradtan bújtak ki a végén a labdából. Miután bemásztak, felfújták levegővel, majd mehetett a futkározás, ha ment volna, csak estek keltek, szinte megállni sem tudtak közben. 
Nagy labda
Most sem csalódtunk a Sárvárfürdőben, egész nyaraláson azt hallgattuk, hogy mikor jövünk vissza ide? :) Hat óra magasságában indultunk tovább, mert az éjszakát már Kaiserbrunn-ban szerettük volna tölteni. Szombathely után megvettem a 10 napos osztrák autópálya-matricát, amit sikerült rossz helyre ragasztanom, A hátoldalán mutatták, hogy a szélvédő bal felső sarkába vagy középre fentre kell. Én meg bal oldalra lentre tettem. Mikor észrevettem ezen aggódtam pár napig, de büntetés azóta sem jött. Valószínű csak ajánlott helyek ezek, de legközelebb erre is odafigyelek! Aspang Markt-ig könnyen eltaláltunk, de itt ránk sötétedett és Gloggnitz-ig az út több mint kalandos volt. Nem mindig tudtam hol vagyunk! Mellettem Dalma még nálam is jobban nyomta a féket a lefeléken. Szerpentinek és kihalt utcákon értünk át St. Corona am Wechsel megmászása után a Schwarza völgyébe. Innen már ismerős volt a táj és könnyen megtaláltuk az utat a Höllental-ba. Hétfő este Kaiserbrunn-ban nem volt nagy tömeg, gyors felállítottam a sátrat és beraktam az útközben elalvó gyerkőcöket. 11 óra volt mikor Dalmával mi is nyugovóra tértünk. Folytatásban a másnap hajnali Rax futásom következik!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...