2015. július 4., szombat

Elevenpark

  Már jó ideje ígérjük a gyerekeknek, hogy ha legközelebb Budapesten járunk, akkor elmegyünk az Elevenparkba. Most végre eljött az alakalom. Csütörtök reggel útra keltünk és meg sem álltunk az Új Buda Centerben található játszóházig. Szerencsénkre csak Budafokig kellett mennünk, így az M6-oson két óra alatt oda is értünk. Reggel kilenckor nyit, de mi csak 11 óra után értünk oda, de gondolom a hétközi időpont miatt nem volt nagy tömeg, mindent gördülékenyen, flottul ment. Egy-két játékelemnél kellett csak beállni a sorba. 
Elevenpark bejárat
A belépőárakról itt informálódhattok! Nem vészes, főleg ha azt vesszük, hogy egész napos elfoglaltság! Mi a családi belépőt választottuk, gyerekmenüvel és 3-3 zsetonnal. A játékok nagy része szabadon használható, csak egy-kettőhöz kell érme. Ilyen a dodzsem, a léghoki vagy a szivacslabda lövöldöző. 
Üdvözöl az Elevenpark
A bejárat mellett vannak az öltöző szekrények, itt levettük szandáljainkat, felhúztuk zoknijainkat és már indultunk is felfedezni a parkot. Nézzük mi az ami leköti és elfárasztja a lurkókat. Rögtön az első a bungee-trambulin, egy beülőbe bekötik a gyerekeket kicsit felhúzzák őket, majd ugrálhatnak míg ki nem fulladnak.
Bungee-trambulin
Következett a mászófal és a kalandpálya. A mászófalat mindketten kipróbálták, de a pályára kis fiam még nem mehetett fel, mert nem érte el a 130 cm-es magasságot. Nem szomorkodott, majd legközelebb már ő is mehet! Milda többször is végigment, nagyon tetszett neki az akadálypálya. Ide-oda mozgó fadarabokon és drótkötélen kellett egyensúlyoznia, de volt hogy hálóban tudott csak tovább haladni. 
Elevenpark kalandpálya
A nyolc pályás trambulin is nagyon bejött nekünk, egymás mellett ugráltunk, itt a felnőttek is jól szórakoztak. A játékok nagy részét mi is kipróbáltuk! Sokszor visszatértünk ide, popsira érkezést, szaltózást és tigrisbukfencet is gyakoroltuk. A terem hátsó felében voltak a nagy felfújható "légvárak", ilyen például a buborékhegy és mögötte a krokodil. 
Buborékhegy és a krokodil
A buborékhegyet alulról fújják, mindig máshol emelkedik fel, ha valaki rámegy az lenyomja és körülötte felemelkedik! Gurultunk, bukfenceztünk... A krokodilnak pedig a szája bizonyos időközönként becsukódik. Felmásznak a gyerekek, beülnek a fogak közé aztán pedig bekapja őket a fenevad! ha valaki nagyon fél hátul ki tud csúszni a farkincájánál. 
Noé bárkája
Ellentétes oldalon Noé bárkájába lehetett bemenni. Itt hatalmas babzsákok voltak a földre fektetve, a szülők legnagyobb örömére. Befeküdtünk ide és innen figyeltük a gyerekeket, hogy épp merre járnak! A babzsákokról jól láttuk ahogy a mászótoronyban el-el tűnnek a fiatalok, lecsúsznak, felmásznak, beugranak az ezernyi labda közé ...
Mászótorony verdákkal
A fenti képen két járgány is látszik, ezekből rengeteg féle volt, mindig csak felültek rá átmentek a következő játékhoz és ott hagyták. Mire végeztek azt már elvitte más, de akkor ott volt egy másik! Egyszemélyes, kétszemélyes, utánfutós, lábbal vagy épp kézzel hajható! Végére hagytam az elevenpark közepén álló csúszdát. Ez Damján kedvence volt sokszor lecsúsztunk egymás mellett rajta. Két kapaszkodóval ellátott szőnyegdarabot kellett felvinnünk a csúszda tetejére, majd sok-sok hengeren begyorsulva csusszantunk le a végére!
Csúszda
Kettő óra körül éheztünk, fáradtunk el, ekkor kikértünk a menüket. Pár perc alatt elkészült, a legnagyobb meglepetésünkre a gyerekmenühöz járt egy-egy playmobil emberke. Damján napokig ki sem adta a kezéből a kalózfiguráját! Azzal kelt, azzal feküdt! 
Elevenpark, Új Buda Center
A teraszon megebédeltünk, majd ismét belevetettük magunkat a játékokba. Fociztunk a sorokban található pályán, de kipróbáltuk a szivacslabda lövöldözőt és a dodzsemet is! Öt óra lehetett mikor elbúcsúztunk az Elevenparktól! Jó volt, szép volt, hamarosan visszatérünk!

2015. július 2., csütörtök

Virágos reggel a Mecseken

  Több mint egy hétig nem futottam a Mecsekben, nagyon vártam már a ma hajnalt, hogy végre ismét a jól ismert helyeken járjak. Tubes, Dömörkapu, Misina-tető és még sorolhatnám a helyeket, amiket ma reggel érintettem. A másik nagy öröm, hogy kölcsönkaptam egy Manfrotto állvány a www.vandorok.com szerkesztőjétől. Ma már vittem is magammal, nem könnyű vele futni, de majd belejövök!  Kicsit későn ötkor indultam,találkoztam is a Mecsek maratonosokkal és egészen nyolcig fent voltam az erdőben. Megnéztem a nőszőfüveket, még egy utolsó piros madársisakot is láttam, valamint elkezdtek nyílni a Janka sallangvirágok is! Összeszedtem egy csokrot a mai  képekből.
Janka sallangvirág (Himantoglossum jankae)
Janka sallangvirág (Himantoglossum jankae)
Janka sallangvirág (Himantoglossum jankae)
Közeli Janka sallangvirág (Himantoglossum jankae)

Utolsó piros madársisak (Cephalanthera rubra)


Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)


Közeli csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)

2015. június 24., szerda

Esti futás a Mecsekben

  Ma este is a terepet választottuk az aszfalt helyett! Hétre beszéltük meg a találkozót a Tettyére. De a többiek hétkor indultak lentről, így még pont belefért egy havi-hegyi kör mire felértek az Ágoston-tértől. Tettyétől az Irma úton futottunk fel a Dömörkapuhoz, majd tovább a sárga sáv jelzésen meg sem álltunk a Misina-tetőig. Végig ment a sztorizgatás, egymás ugratása! :) Itt sem álltunk le, az első fotószünetet a Kis-Tubesi kilátóban tartottuk! 
Gáborok a város felett
Az elmúlt napok felhős, borús, de jó panorámájú napjai után most egy felhő sem volt az égen és a kilátás sem romlott. Igazán megérte megállni itt pár percre. Már látszik a készülő tüskésréti szabadidő központ! Egyre több a víz a mederben és remélem a rekortán pályát is hamarosan kipróbálhatjuk! 
Pécstől a Harsányi-hegyig
A Tubesnél sem hagyhattuk ki a kilátót, Badacsony most nem látszott, bár Gábor győzködött, hogy látja, de szerintem az valami más lehetett, mert attól északabbra van a Badacsony! De az is lehet, hogy én tévedek, vagy rossz a látásom, de a képeken sem találtam, amiket készítettem. 
Hamarosan lemegy a Nap
Jakab-hegy felett a királyegyházi cementgyár tornyait sokszor látom, de most végre a konkurens beremendit is észre vettem. A Szársomlyótól nyugatra, valahol a Fekete-hegy felett lehetett látni a cementmű monstrumait.
Beremendi cementmű a Tubesről
A kép bal alsó sarkában még az M60-as autópálya egyik viaduktja is megfigyelhető! Jól elment az idő a srácok már krákogtak odalent! Ideje volt búcsút venni a János-kilátótól.
Jöhetne már?!
Piros háromszögön a Lapisig, majd zöld háromszögön és kereszten a Remete-rétig ereszkedtünk! A Sóshegyi-kilátó alatt csak halkan rákérdeztem, hogy ugye nem akarunk felmenni a kilátóba? Szerintem meg sem hallották a fiúk, mert csak úgy elviharzottunk alatta. Remete-rétnél megmutattam a nőszőfüves helyeimet, de már sötét volt a fényképezéshez. Egy vakusat azért csináltam!
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Már három hajtása kivirágzott. Most egy hétig, nem fogok tudni rájuk nézni, remélem mire újra arra járok akkor már teljes pompában virágzanak, csakúgy mint a csőrösek. A piros sáv jelzésen végig-végig futottunk a Manduláson át a Dömörkapuig, majd onnan már félhomályban a sárga sávot követve zárult be a kör és értünk vissza a Tettyére. A Magaslatin, Hunyadin egy darabig elkísértem őket, aztán elbúcsúztunk egymástól és két óra 14 perccel indulásom után haza is értem. 18,8 km lett a mai futás vége. 

2015. június 23., kedd

Kedd reggeli kör képei

  Kedd reggel fordítottam a szokásos körömön és most előbb mentem a remete-rétre és onnan fel a Tubesekre, majd haza. Fél ötkor értem fel a Niké-szoborhoz., a felhők alatt már pirkadt az ég. A Villányi-hegységtől a Papukig el lehetett látni innen. Bíztam is benne, hogy ma is szerencsém lesz a Badacsonnyal. 
Pirkadat a Nikénél
Elővettem babzsákomat és készítettem pár képet, majd jelzetlen ösvényeken felcsalinkáztam a Mandulásig. Innen már ráálltam a piros sáv turista sztrádára és meg sem álltam a Remete-rétig. A Mandulásban egy őz pár méterre sétált át az ösvényen, ha nem tapsoltam volna mikor megláttam, lehet ő észre sem vesz!
Piros madársisak (Cephalanthera rubra)
Az első utam a piros madársisakokhoz vezetett, nagy részük már lekonyult, de találtam még szép példányt is. A kislevelű nőszőfüvek szezonjának viszont már vége. Viszont elkezdett virágozni a széleslevelű nőszőfű. Nagyon nehéz őket beazonosítanom, de remélem nem tévedtem és tényleg a széleslevelűek vannak a képen. 
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Múlt héten találtam egy másik epipactust, mégpedig a csőrős nőszőfüvet. Ők még váratnak magukra, talán jövő hétre ők is kinyílnak. 
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
A Remete-rétről nem a szokásos úton futottam fel a Lapishoz, hanem egy számomra eddig ismeretlenen, jelzetlenen, az ösvény keresztezi a zöld négyzetet, majd a végén a zöld háromszögbe torkollik és ér fel a Sós-hegyi kilátó alá. Felmentem a kilátóba, gondoltam körülnézek milyen itt a panoráma. Milyen jól tettem!
Esik az eső Villányban!
Papuk gerinc
Vasárnap a Tubesről láttam a Badacsonyt, most pedig ha nagyon halványan is de a Sós-hegyi kilátóból is. A fák majdnem kitakarják, de pont el lehet közöttük, felettük látni! Az alábbi kép közepén látható a Badacsony! Tudom keresni kell, de ott van!
Badacsony a Sós-hegyi kilátóból
Tubesi tornyok
Lapis innen pár perc futás, majd onnan a János kilátó már egy kissé nehezebb dolog. Elindultam felfelé, már majdnem felértem, de aztán a farkasölő sisakvirágok miatt csak megálltam egy percre. Aztán mikor felértem meglepődve tapasztaltam, hogy eltűnt a Badacsony. Negyed órával korábban még láttam, de mire ideértem már hiába kerestem 
Pécsi Tv-torony és a zivatarfelhők
Minden irányba kikukucskáltam, a Papuk és a Villányi-hegység meg volt és Komló is jól látszott fentről. 
Komló a Tubesről
Innen már végig a sárga sáv jelzésen mentem, persze kitértem a Kis-Tubesi kilátóhoz. Innen is készítettem jó pár képet a környező hegyekről, településekről. 
Nagy-hegy a Villányi-hegységben
Tenkes és a Nagy-hegy
Jakab-hegy háttérben a Papukkal
Már bőven elmúlt hét óra mikor végre el tudtam indulni innen lefelé. De nem a legrövidebb utat választottam, hanem a Misina-tetőn át szaladtam le. A Tv-torony alatt is megálltam egy percre, majd bementem az erdőbe és vitt a lendület egészen a sípályáig.
Pécsi Tv-torony
Miközben a sárga sávon kocogtam lefelé egyszer csak a jobb kezem mellől kiugrott egy madár a bozótból és elrepült előbb az ösvényt követte, majd amikor már ritkásabb lett a lombkorona, felrepült az ágak közé. Szemből nem láttam, csak hátulról. De nagyon hasonlított a baglyokra. Barna és fekete volt a tollazata és úgy tűnt mintha nem lenne nyaka, csak nagy feje! :) Olyan hirtelen történt az egész, hogy a fényképezőgépemet még bekapcsolni sem volt időm.
 Baranyai peremizs (Inula spiraeifolia)
Mielőtt még leértem volna a Tettyére újabb védett növénybe futottam, mégpedig a Baranyai peremizsbe. Háromnegyed nyolcra értem haza, 15,75 km lett a ma reggeli köröm. Időben három és fél órát voltam oda, de ebből csak 2 óra volt a mozgási idő. Ezen a rövid távon is +880 méter volt a szintkülönbség!

2015. június 22., hétfő

Badacsony a Mecsekből

  Vasárnapra egy hosszabb 30 kilométeres futás terveztem, de aztán ismerve magamat és a rendelkezésre álló időmet ezt inkább eltoltam egy későbbi időpontra. Négykor a telefoncsörgésére pattantam ki az ágyból és próbáltam minél hamarabb kinyomni, nehogy mások is felkeljenek a családból. Fél ötre sikerült összekapnom magam, ekkor indultam a Tettyére. Még ekkor is csak körvonalazódott a fejemben, hogy merre és mit is akarok ma reggel. Kicsit fújt a szél és a Magaslati útról ahogy délre ki-ki leselkedtem a társasházak között, akkor láttam, hogy nagyon élesen jól látszik a Villányi-hegység két bástyája a Tenkes és a Szársomlyó! Dömörkapuhoz nem a szokásos úton mentem, hanem a kutyafuttató felett, az exVándorsport kulcsosházat érintve. A Felsőgyükési útnál egy csapásra letértem, erre eddig még sosem jártam. De milyen jó, hogy most erre mentem!
Pécs keleti városrésze
Hajnalodik
Egy felhagyott kőbánya felső peremére értem ki. Hangulatos hely jó kilátással Pécs keleti városrészére. Innen visszafutottam az erdőbe és a Rengeteg utcán és a Flóra-pihenőn át értem ki a Dömörkapuhoz. Napkelte a Flóra-pihenőné ért!
Flóra-pihenő
Útközben sok tornyos sisakoskosbort láttam egyiken egy hatalmas szitakötő pihent. Körbefotóztam jobbról-balról, lentről-fentről de csak nem akart elrepülni! Mondjuk nem bántam!
Valamilyen szitakötő pihen a tornyos sisakoskosboron (Anacamptis pyramidalis)
Lementem az egykori Dömörkapu turistaházhoz, ma Hotel Mediterrán a neve! Innen lehet lemenni Felsőgyükésbe, de én inkább visszafordultam és a Kis-rét felé kanyarodtam.
Hotel Mediterrán az egykori Dömörkapu turistaház
A múlt héten látott sarkvirágoknak hűlt helyét találtam! Lehet nem is azok voltak, de az is lehet hogy levirágoztak, harmadok variációra nem is akarok gondolni! Kicsit keresgéltem a környező erdők alján, semmi sikerrel, ezért inkább felmentem a sárga kereszt jelzéshez, majd nyílegyenesen a Rotary-körsétányhoz. egy-két turbánliliom még akadt, de már kevés, most inkább a farkasölő sisakvirágokkal van tele az erdő.
 Farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia)
Méter magasra is megnövő virágoknak elég egy kis szellő é már oda a jó felvétel. Szél pedig fújt rendesen, ezért nem volt könnyű dolgom. Van egy kis tisztás  Tubes oldalában, ahol rengeteg sárga gyűszűvirágot találtam múltkor.
Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora)
Most is megnéztem mielőtt még a János kilátó felé vettem volna az irányt. Az alsó szintjére érve legelőször a Papukot vettem észre, majd Orfűtől kissé északra halványan a Badacsony is előbukkant.
Jakab-hegy és a Papuk
Nagyon örültem, mert április óta nem volt hozzá szerencsém! Papukot sokszor látom, még a városból is látszik, de a Badacsonyhoz ritkábban van szerencsém.
Badacsony a Mecsekből
A fényképezőgépem objektívébe belemehetett egy kis por, mert amikor rázoomolok valamire akkor egy kis félkör alakú izé lesz a képen.
Halvány Badacsony
Kis-Tubesől a városban és a környező helységekben gyönyörködtem. Pellérdi halastavak, a Királyegyházi cementmű, a Malomvölgyi-tó, Keszü, Túrony, hogy csak pár érdekességet említsek, ami megfigyelhető innen.
Kis-Tubesi panoráma
A sárga háromszögön ereszkedtem le az Állatkerthez. Épül, szépül, de hogy lesznek kész őszre? A Kardos-úti kulcsosházat lefesthették, mert kissé zöldes árnyalatú lett a fala.
Kilátás Niké zászlóitól
Nikénél még kimentem a szoborhoz, majd a Mecsak-kaputól már pillanatok alatt hazaértem. 14,5 km-t mentem bruttó idő 4 óra, nettó idő 2 óra 14 perc! De ebből is sok volt a séta!