2016. május 2., hétfő

Medvehagymás kalandtúra a Mecsekben

  Rendszeresen járok az erdőbe futni, de valahogy a gyerekeket nagyon nehezen tudom kicsábítani egy kis sétára a Mecsekre. Régebben a geoládákkal próbálkoztam, de egy idő után már az sem volt elég vonzó. Most ahogy jött a jó idő, ismét támadásba indultam. Ezúttal egy rövid körtúrát néztem ki, ahol érintetünk egy kéktúrás pecsételőhelyet. Reméltem ha csinálok egy igazolófüzetet a túrára, akkor szívesebben jönnek. Még egy geoláda is ki volt nézve a túrára. Amikor feldobtam az ötletet, akkor a Milda egyből lelkes lett, de Damjánnak ez még nem volt elég. Ekkor jött az ötlet, hogy hívjunk el barátokat is a sétára. De sajnos péntek délután már késő volt mindenkinek volt programja szombatra. Így aztán az indulás kicsit döcögősre sikerült, de végül beadta magát a kisfiam is. Bepakoltunk a hátizsákjainkba és kicsivel dél után megálltunk a remete-réti parkolóban. Mostanában hallani, hogy feltörik az autókat a Mecseken, ettől féltem kissé, de még a csomagtartó belső fedelét is felnyitottam, hogy lássák nincs semmi érték a kocsiban. A réten páran voltak, de mi itt nem időztünk, hanem indultunk is első állomáshelyünkre a Büdös-kúti kulcsosházhoz.
Indulás!
Damján még itt is bepróbálkozott, hogy ő nem jön kirándulni, de ha nehezen is azért sikerült meggyőzni a folytatásról. Az orfűi műút felett virágzó és már elvirágzott medvehagymák között kanyarogtunk a kék sáv turistajelzés mentén. Reggeli futásom során bejártam a túrát, kicsi sár volt, de egyáltalán nem volt vészes.
Közönséges nünüke  (Meloe proscarabaeus)
Kétszer láttam eddig nünükét a Mecsekben, mostani túrán viszont négyhez is volt szerencsénk. Az első nem sokkal Remete-rét után sétálgatott az ösvényen.
Hűha!
Majd a medvehagymák közt még orchideára is bukkantunk, mégpedig a korhadéklakó madárfészek békakontyra.
Madárfészek békakonty (Neottia nidus-avis)
Miután a keskeny ösvényünkről kiértünk a széles földes útra, akkor volt egy kis dagonya, de még a pont elviselhető kategóriából. Kerülgettük őket jobbról is meg balról is.
Büdös-kúti kulcsosház előtt
Pár perc múlva pedig már megláttuk a kulcsosház piros tetejét, ennek aztán igazán örültek a gyerekek. Átkeltünk a Jenő hídján, majd futás fel a házhoz.
Megérkeztünk!
A pecsételőládikót gyorsan megtalálták a gyerkőcök, majd előkerültek az igazolófüzetek is. Milda annyira készült, hogy péntek este ki is színezte a füzetet, Damjánt nem borzolta fel ennyire a történet. De itt már ő is lelkesebb volt.
Pecsételés
Tudtam, hogy hoznunk kell tintapárnát vagy filctollat, mert a dobozban lévő általában szárazak. A filccel gyors beszíneztük a nyomdát, majd egyesével mindkét füzetbe belepecsételtünk.
Igazolófüzet
A ház előtti asztalra kipakoltuk az elemózsiánkat, majd mindenki megtalálta fogára valót. Damján épp vajas kenyeret eszik zöldhagymával.
Jól megérdemelt vajas kenyér
Ettünk, ittunk, majd felkerekedtünk, hogy megkeressük a Büdöskúti források (GCBDKF) geoládát. Úgynevezett multiláda ez, ami annyit jelent, hogy meg kell találni egy kincsesládát, ebben van az jelszó egyik fele, majd a Feri-forráson látható évszám a második fele.
Feri-forrás
A forrás könnyen meg is lett, de a ládát hiába kerestük. GPS-ünk nem volt, de a leírás alapján azt gondoltam, hogy könnyen meg lesz. Utólag az interneten keresgélve láttam, hogy jó irányba kerestük, csak nem mentünk el addig ameddig kellett volna. Sebaj legalább lesz miért visszajönnünk ide!
Baranya megyei természetbarátok panteonja előtt
Az Éva-Jenci forrásnál is kerestük, de csak egy újabb nünükére bukkantunk, meg agy lónyelvű csodabogyó bokorra. A sziklákon pedig meztelen csigát kúsztak-másztak.
Éva-Jenci forrás
Itt is Milda volt a lelkesebb, kettesben keresgéltünk mindhiába. Virágokat persze találtam, mint ezt a fodros gólyaorrt.
Fodros Gólyaorr (Geranium phaeum)
Ezalatt Dalma és Damján a ház alatti tűzrakóhely körül sertepertélt.  A kibetonozott részen egy kis parázsló fadarabot találtak, amit aztán kis segítséggel könnyen begyújtottunk. Előkerült a kenyér és már készültek is a pirítósak. Daminak ezt tetszett a legjobban a túrában! :) Azt mondta ez sokkal finomabb volt mint ami otthon a kenyérpirítógépben készül.
Készül a pirítós
Közben egy kéktúrázó pár is megjelent, felkészületlenek voltak, tűzet is mi adtunk nekik és a filctollat is kölcsönkérték a pecsételéshez! Kulacsban hoztam vizet a forrásból, majd ráöntöttem a parázsra, hogy még véletlen se terjedjen tovább a tűz.
Büdöskút
A Füleki Mihály emlékkőig ugyanarra sétáltunk vissza, majd onnan nem a kék sávon, hanem a sárga kereszten folytattuk túránkat. Már reggel láttam itt egy jó nagy területen szagos mügét, de kevés volt a fény és gondoltam, majd délután lefotózom őket. Most már elég volt a fény, de valahogy egyik kép sem sikerült, ezért inkább nem is raktam ide fel.
Már a sárga kereszten
Teli pocakkal megindultunk felfelé Lapisnak. A túra legnehezebb része következett, 2,1 km-en 130 méter szintemelkedés várt ránk. Én zártam a sort, a többiek felváltva mentek elől. De általában a Mildával voltunk leghátul.
Évgyűrű számláló
Pár kivágott fa volt az út szélén, majdnem elkezdtük megszámolni, hány éves is lehetett mikor elfűrészelték. Végül abban maradtunk, hogy lefényképezem és majd otthon megszámoljuk. 60-70 év körülire saccolom, de a vágások miatt nagyon rosszul látszódnak az évgyűrűk.
Piros Gólyaorr (Geranium sanguineum)
Sok-sok medvehagyma között rengeteg vadvirágot figyeltünk meg. Amit tudtam mindegyiket elmondtam nekik. Fodros után szárazabb, nyíltabb területeken virított a piros gólyaorr, valamint tömegesen virágzott z olocsán csillaghúr.
Olocsán csillaghúr (Stellaria holostea)
Az ösvény általában egy fős volt, két oldalt pedig medvehagyma szegélyezte. Reggel még vizesek voltak, de délutánra már egész jól felszáradtak. Kissé saras lett a cipőnk, nadrágszárunk, de egész szárazon megúsztuk a túrát.
Medvehagymás ösvény
A medvehagymák közt kis foltokban olasz mügét is láttunk. Nehéz őket kiszúrni, de azért a virág és a levél mérete és formája is eltér a jóval gyakoribb medvehagymától.
Olasz müge(Asperula taurina)
A sárga kereszt és a hasonló formájú, de zöld színű jelzés keresztezésénél egy kidőlt fán megpihentünk pár percig. Útközben már megkezdődött az újabb energiabevitel, gyümölcslé és zabkeksz formájában.
Medvehagymák közt
Kiértünk a lapisi műútra, majd pár lépést tettünk az aszfalton, hogy aztán ráforduljunk a zöld háromszög jelzésre, ami a Sós-hegyi kilátóhoz vezetett minket. Egy-két hét fórban van a természet, az általában május végén, de inkább június elején virágzó turbánliliom szerintem pár hét és már virágozni fog.
Hamarosan a turbánliliom is!
A kilátóból olyan 30-40 km-es panoráma fogadott. Tenkes és a Szársomlyó látszott, de a Papukig nem lehetett ellátni. A város felett pedig szürke felhő gyülekeztek. Pár kép és már indultunk is tovább a Remete-rétre. Egy kilométer volt vissza, de azt szinte végig lefelé kellett már menni.
Pécs a Sós-hegyi kilátóból
Milda meredeknek találta a lépcsőt, ezért hátrafelé ment le. Viccesek volta, hogy egyik így, a másik meg fordítva ment le.
Felfelé? Lefelé?
A kilátó körül újabb védett virágokat figyelhettünk meg. Sok magyar zergevirág mellett egy satnya majomkosbor is volt az ösvény mellett.
Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)
Előbb a zöld háromszögön, majd a zöld kereszten bandukoltunk le a rétre. Útközben találtak két botot és azzal múlatták az idejüket. Végül a meredek "szánkópályán" már futottunk le egészen a Remete-réti játszótérig.
Túra közbeni kardozás!
Csak mi voltunk a tisztáson, a gyerekek játszottak, frizbiztünk és pisiltek, Dalma meg a maradék kaját készítette elő nekünk. Nem sok mindent maradt, de ami maradt azt itt meg is ettük. Sajnos már itt találtunk egy kullancsot Damján nyakában, később otthon Mildában is volt egy. :(
Remete-rét
Körülbelül öt óra volt mire visszamentünk a Tinóhoz. Örömmel konstatáltuk, hogy megúszta ő is épségben a kirándulást. Több mint négy órát voltunk oda és nagyon örültem, hogy mindenki jól érezte magát a túrán.
Autó is egyben maradt!
Megbeszéltük, hogy ezentúl sűrűbben fogunk sétálni a Mecsekben. Remélhetőleg legközelebb már nem csak négyesben járjuk majd az erdőt, hanem pár barátokkal, osztálytárssakkal kiegészülve.
Ha valaki kedvet kapott a túrához, akkor az igazolófüzetet innen letöltheti. 

2016. április 26., kedd

Áprilisi növényvilág a Mecsekben

 Idén eddig minden hónapban beszámoltam, hogy épp aktuálisan mi nyílik a Mecsekben. Legutóbb márciusban számoltam be, azóta sok minden változott. Teljesen bezöldültek a fák, záródtak a lombkoronák. Nyílnak a kevesebb napfényt kedvelő virágok, valamint emellett a melegkedvelőek is kezdenek előbújni. Persze vannak növények, amik ellenállnak minden időnek, ilyen az illatos hunyor ami gyakorlatilag november óta virágzik. 
 Medvehagyma (Allium ursinum)
Medvehagymás erdő
  Hetek óta virágzik a medvehagyma, szinte mindenhol zöld.fehérben pompázik az erdő aljnövényzete.
Olasz müge (Asperula taurina)
A medvehagymák között megbújnak az ugyancsak ilyen színben virágzó apró virágú szagos müge és a nagyobb virágú, de jóval ritkább olasz müge. Déli karsztbokorerdőkben illatoznak a jerikói loncok.
Jerikói lonc (Lonicera caprifolium)
Látni még nem is látszódnak, amikor az illatukat már messziről lehet érezni. Az első zergevirágok már egy hónapja megjelentek, mostanra már tömegesen virágzik a hegységben megtalálható mind a három faja. Legtöbbet a keletiből látni, de sok a magyar és a mecseki is.
Kaukázusi vagy keleti zergevirág (Doronicum caucasicum)
Már két hete virágzik a Mecsek talán legismertebb virága a bánáti bazsarózsa. Sajnos eddig még nem jutottam ki az élőhelyére, ezért róla csak tavalyi képet tudok mutatni.
Bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) 
A sárga koronafürt már nem ennyire híres, de védett növény ő is. Déli karsztbokor erdőkben gyakori.
Sárga koronafürt (Coronilla coronata)
Piros mécsvirágok az üde tölgyesek, gyertyánosok és bükkösök szélein fordul elő, szereti a félárnyékot. Hétvégén még virágzó tavaszi héricseket is láttam. Gombamód szaporodnak a pirítógyökér jellegzetes formájú levelei. Mindenre felkúsznak ami az útjukba esik.
Felfutó pirítógyökér (Tamus communis)
  A blogon már korábban írtam pár orchidea fajról, most őket is összefoglalom. a legelső idén is a sápadt kosbor volt, közvetlen utána jött az agárkosbor és a bodzaszagú ujjaskosbor.
Sápadt kosbor (Orchis pallens)
Sápadt kosbor (Orchis pallens)
Szerintem egy hét sem telt el és az első majomkosbor is kinyílt. Tavalyi fehér is már virágzik. Mára már tömegessé váltak, léptem-nyomon beléjük botlok! :)
Fehér majomkosbor (Orchis simia)
Majomkosbor (Orchis simia)
Bíboros kosborral viszont a Mecsekben még nem futottam össze, a Villányi-hegységben már nyílik, itt még nem találtam.
Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)
Fehér madársisakból is láttam pár virágzót, az ibolyás gérbicseknek viszont még kell pár nap. Végére hagytam a szarvasbangót! 1-2 hét előnyben van a természet, ezért már ők is virágoznak. Még nem mindenhol de már 4-et, 5-öt találtam.
Szarvas bangó (Ophrys scolopax)
  Nézzünk végül pár növényt, amik nem védettek és talán nem is kapnak olyan nagy figyelmet mint hasonszőrű ámde védett társaik. A foltos és a piros árvacsalán mellett megjelentek a sárga árvacsalánok is.
Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpurocaeruleum)
Az erdei gyöngyköles apró kék virágai például a majomkosborok körül bújnak meg. A magas gubóvirágok a száraz sziklagyepek jellemző növényei.
Indás Infű (Ajuga reptans)
Az indás ínfűvel is sokszor összefuthatunk a Mecsekben mostanában. Az ajakosvirágúak rendjébe tartozó borzas repkény mellett könnyen átsiklik a tekintetünk, de közelről nézve igazán szépek apró kis virágai.
Színeváltó Kutyatej (Euphorbia epithymoides)
Erdei kutyatejjel már egyre kevesebbet találkozok, de a farkas még bőven van és megjelent már a színeváltó kutyatej is.
Galajfojtó vajvirág (Orobanche caryophyllacea)
A galajfojtó vajvirág első példányai is megkezdték élősködő életformájukat.A bókoló fogasírok már eltűntek, helyettük a fehér és halvány rózsaszín virágú hagymás fogasírok virágoznak éppen.
Hagymás fogasír (Dentaria bulbifera)
A márciusban megjelenő tavaszi lednekek közül sok még áprilisban is bontja szirmait. Márciushoz hasonlóan még most is virágzik a meténg.
Déli méhfű vagy mecsekifű (Melittis melissophyllum)
A Mecsek tea alkotója a déli méhfű vagy mecsekifű is virágzik már. Hagymaszagú kányazsombor, közönséges méreggyilok, olocsán csillaghúr, hegyi len, piros gólyaorr, orvosi salamonpecsét, közönséges napvirág és mezei zsálya ... biztos sok minden kimaradt, de most ezek jutottak hirtelen az eszembe.
Hegyi len (Linum austriacum)
Mezei zsálya (Salvia pratensis)