2015. július 31., péntek

Tekergés a Mecseken

  Reggel negyed ötkor ébredtem, de még korom sötét volt, ezért húztam az időt az indulással, ötkor sikerült elindulnom, de még ekkor sem volt valami világos. Esőt mondtak délelőttre és már gyülekeztek a felhők felettünk. Talán ez is közrejátszott a kései világossághoz. A Szőlő utcán felsétáltam a Francia-emlékműig, bemelegitésképpen. Majd innen már kocogósra vettem a tempót. Állatkertig még aszfalton mentem, majd onnan már a piros sávon haladtam Dömörkapuig. Innen a sárga sávon meg sem álltam egészen a Tv-torony bejáratáig.
Az ország legmagasabb épülete alatt
5:35 volt mire ide felértem. Itt készült pár kép, lefelé akartam menni a Kis-rét felé a sárga háromszögön, de aztán meggondoltam magam, mert ha már itt fent vagyok akkor nem hagyhatom ki a Tubes gerincet.
Kis-Tubesi kilátóban
Háromnegyed hatkor már a Kis-Tubesi kilátóban fotóztam a várost és a Papuk keleti végét. A nyugatit már felhők takarták! itt is csak rövid ideig időztem, hatkor már a János-kilátóban voltam.
Tubestől a Misináig
Elkezdett cseperegni az eső, a panoráma sem volt valami jó, ezért gyorsan fordultam vissza és meg sem álltam a Kis-rétig. Misina alsó parkolótól a sárga háromszögön, majd a sárga kereszten, arról pedig a volt síugró sánc mellett futva értem le az esőbeállóhoz. 6:22-öt mutatott a telefonom mire ideértem. A pár napja talált csőrös nőszőfű állapota sokat romlott a napokban, így csak rövid pihenőt tartottam és már szaladtam is a piros sávon vissza Dömörkapuhoz.
Sárga kövirózsa a Bertalan-sziklákon
6:35-kor már a Flóra-pihenő alatt a Bertalan-sziklákon fényképeztem a sárga kövirózsákat.Jelzetlen ösvényeken a Vándorsport kulcsosház felé mentem le a Tettyére.
Kutyafuttató a Tettye felett
Havihegy és a Tenkes
Tettye
7:02-kor állítottam le a rögzítést a házunk előtt az Ilona utcában. 13,4 km-t mentem két óra alatt, ebből mozgási idő 1 óra 33 perc, amiből még kb tíz perc séta volt a Szőlő utcán fel a Francia-emlékműig.  Mára ennyi, a végén már rendesen esett, aztán később leszakadt az ég.

2015. július 30., csütörtök

Nőszőfüves futás

  Kedd hajnalban most nem tartottam a Mecsek maratonosokkal, mert még a vasárnapi futáson talált nőszőfű izgatta a fantáziámat. Állvánnyal felfegyverkezve öt után pár perccel indultam neki a reggeli futásnak. Egyre rövidebbek a nappalok, fél ötkor még sötét van! :( A Dömörkapuig a szokásos utat választottam, de onnan nem a piros sávon mentem ki Nagy-mély-völgybe, hanem letértem a piros négyzetre. Ez a jelzés Hideg-völgy felé kanyarodik, majd a Lámpás-völgybe érkezik. Vannak kicsit nehezen járható részei, csalános, szederindás, szűk bozótos ösvények nem a kedvenceim. csak egy rövid szakaszon mentem a piros négyzeten, ezt követően az ugyanilyen színű keresztre tértem át, ami egy kicsit rövidebb úton vitt le a Lámpás-völgybe. A lenti képen látható irtásról egy a nem megszokott perspektívából nézhettem Pécsre. Miközben a tájat csodáltam a bokrok között egy 8-10 fős szarvas csorda keresett maguknak rejtekhelyet. 
Hajnalodik!
A Kantavári romokat megkerülve a forrásnál tértem rá a piros sávra, innen már a vasárnap is bejárt úton közelítettem meg a nagy-mély-völgyet. 
Lámpás-völgyben
Mikor Gáborral megtaláltuk nem akartam soká időzni itt, amúgy is még csak az alja virágzott. Most kedden már jobban nézett ki. Most meg a szél zavart be sokszor! Hiába vittem az állványt, most nem a kezemben mozdult el a gép, hanem a téma mozgott ide-oda.
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Kicsit több időm volt, ezért nem kapkodtam vártam mikor lesznek jobbak a körülmények. Negyedórát, húsz percet töltöttem itt. Szerintem azért sikerült pár ha nem is túl jó, de használható képet készítenem. Érdekes, hogy a Mecsek déli kitettségű oldalain már két hete levirágzottak a széleslevelűek, itt meg a hűvösebb, északi oldalban még csak most kezd. Hiába kerestem csak ezt az egy tövet láttam a környezetében. 
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Hazafelé már a jól bevált piros sávon futottam. Árpádtető és Lapis közti műútig emelkedett, addig csak cammogtam, majd onnan már beindultam. A Rábay-fa mellett csak úgy elkocogtam, viszont az egykori Kantavári kőbányához bementem egy pillanatra. 
Egykori Kantavári kőbánya
A kőbánya kőzete a középső triász korban keletkezett mészkő, melyben gipsz és kalcitkristályok, illetve apró csigák és kagylók ma­rad­ványai figyelhetőek meg. Még egyetemista koromban, terepgyakorlaton jártam itt először. 
Jellegzetes fa a piros sáv mentén
Egy elvirágzott fehér madársisak volt az út szélén, majd leértem a piros négyzeti elágazáshoz. Innen ismét emelkedett a terep. Gondolom a faszállító autóknak lesimították az utat itt. Ennek az lett az eredménye, hogy minden csupa sár itt. Eddig egy árokban utat talált magának az időszakos csapadékvíz és mellette lehetett haladni, most nehezebb. Szerencsére azért nem esett annyi csapadék a napokban és lehetett kocogni felfelé.
Erdei út
A Kis-réttől már szinte szintben visz az ösvény Dömörkapuig. Menet közben egy félig besült csőrős nőszőfű is az utamba akadt. Innen is köszönöm a facebook-os növényhatározók segítségét! Egyedül nem ment volna, számomra annyira egyformák!
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila)
Dömörkapunál megálltam a mecseki kisvasút állomásánál. Épp átfestik a kocsikat, interneten lehet szavazni, hogy melyik mesefigura kerüljön fel az oldalukra. Hamarosan meglátjuk, hogy kik nyerték el az utazóközönség tetszését! 
Mecseki kisvasut
Nem az Irma úton mentem le a városba, hanem a Szaniszló-pihenőtől a zöld kereszten a kikeletig és onnan a Szőlőn haza. A Francia-emlékműnél megszakítottam egy pillanatra a futást, hogy megnézzem milyen a panoráma. 
Felhők felett a Papuk
A képeken látszik, hogy Pécs és a Papuk között köd borította a tájat. De a horvát hegység 900 méter közeli csúcsai és főgerince jól kirajzolódott a távolban. 
Magasház és a Papuk
14,5 km lett a vége, kényelmesen sok fotószünettel két és fél óra alatt. 

Sokadik kórházkör az idén

  Gondolkoztam, hogy megszámolom hányadik kórházkörünk volt az idén, de aztán inkább letettem róla. Útvonal és a társaság is a szokásos. Most is mint mindig a futócipő volt a fő téma! :) Jó tempóban bőven 50 percen belül lefutottuk a kört! Most egy darabig nyári szünet lesz a szerdai esti futásokban, bár két hét múlva még lehet összejön egy, de aztán már csak szeptember elején áll össze a csapat! Ez most egy ilyen rövid bejegyzés lett, a keddi futásomról szóló, ami még készülőfélben van, képekben és szövegben is gazdagabb lesz ezt megígérem!

2015. július 29., szerda

Árpádtetőről a Tubesre

  Ez volt a negyedik 30 kilométeres vasárnapom. A legtempósabb is, köszönhető annak, hogy nem egyedül, hanem Bázzal mentünk egy jó kör a Mecsekben. Ő is akart hosszabbat menni én is, így adta magát a lehetőség, a meleg és családi elfoglaltságaink miatt 5:30-kor randiztunk a Tettyén, hogy aztán nekivágjunk az erdőnek. Fényképezőgépem vittem magammal, de az első 6-7 km-en nem vettem ki a táskából.
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
A Nagy-mély völgyben a fenti virág volt az első fotószünet! De utána sem sokat húztam az időt. Tettyétől a Dömörkapuig a sárga sávon, onnan pedig a piros sáv turistajelzésen futottunk. Kis-rét, Kantavár, Rábay-fa, fel a műútig, majd onnan ereszkedtünk be a Nagy-mély-völgybe. Kánya-forrásnál volt az első frissítőpontunk.
A fák mögött a Mély-völgyi kőfülke
Ittunk egy keveset, majd folytattuk utunkat a völgyben, mígnem a kék kör jelzésre át nem tértünk. Felkapaszkodtunk a gerincre, egy darabig tudtuk követni a jelzéseket, majd eltűntek és egy erdei úton lyukadtunk ki a Petnyák-völgybe.
Csalánosban
Pont a zöld sáv és a piros kereszt elágazásához értünk ki. Innen nem a Melegmányi-völgy felé, hanem a Tripammer-fához indultunk. Nem emlékszem pontosan, de talán még nem is jártam a zöld sáv ezen szakaszán.
Petnyák-völgy keresztezése
Jó darabig a vadregényes völgy oldalában kanyarogtunk, majd átkeltünk a patakon, hogy aztán ismét egy kis emelkedő következhessen.A sűrű erdőket, néhol irtások szabdalták. 
Irtáson
A Tripammer-fához érve szusszanásnyi pihenőt tartottunk, valamint megbeszéltük, hogy menjünk még ki Árpádtetőig. 
Tripammer-fa
A kék sáv turistajelzést követve pillantok alatt a 66-os út mellett találtuk magunkat. Á sem mentünk rajta, csak kikukucskáltunk az erdőből és már fordultunk is vissza.
66-os út Árpádtetőnél
Tripammer-fáig ugyanazon az úton haladtunk, majd onnan még tovább a kék sávon, egészen a Fehér-kúti kulcsosházig. Pár kép aztán már vágtattunk is tovább.
Kéktúra bélyegzőhely a Fehér-kúti kulcsosház oldalában
Valahol errefelé néztem rá a telefonomra és 16,7 km-t mutatott, megdumáltunk, hogy még a Tubesre jó lenne felmenni! Rábay-fától, leszaladtunk Kantavárig, hogy ott újból frissítsünk. Ittam és megtöltöttem a palackomat is. 
Kantavári forrás és esőbeálló
Innen a sárga kör és utána a sárga kereszt jelzésű turistautakon értünk fel a Lapishoz. Onnan pedig további emelkedő várt ránk egészen a 612 méter magas Tubesig. Gábor nem jött fel a kilátóba, lent maradt szélárnyékban. 
Pécs, Papuk és a Jakab-hegy
Sötét felhők tornyosultak az égen, de ennek ellenére már mikor az alsó lépcsősor végére értem láttam a távolban a Papukot! Ez sok reményre adott okot, rögtön ki is pillantottam északnak. Az alábbi képen látható mit is láttam elsőre!
Első pillantás
Azon még nem sok minden kivehető, de ha kicsit ránagyítok akkor már egészen jól látszanak a Tapolcai-medence tanúhegyei. Ha valaki tudja, hogy a Badacsony és a Gulács mellett még melyik kettő tanúhegy figyelhető meg? Az kérem kommentben írja meg nekem! Nem akartam badarságokat írni!
Tapolcai-medence tanúhegyei
Itt pedig már egészen közelről, csak a Badacsony és a Gulács figyelhető meg.
Badacsony a Tubesről
Nem is tudom mennyi időt voltam fent a János-kilátóban, mert csak úgy röpültek a percek. Gábornak elújságoltam lent, hogy miket láttam, de ő inkább az indulás mellett döntött!
Misina-tető
A Kis-Tubeshez még kimentünk, onnan is jól megfigyelhető volt a Papuk, aztán futottunk tovább lefelé a sárga sávon. Misina-tető után a Dömörkapu volt a következő megállonk. Ittunk egy keveset, közben pedig megbeszéltük, hogy van még időnk, ezért menjünk még egy kis kört a Mandulásban. 
Kis-Tubesi kilátás
Állatkert, játszótér után találkoztunk Hakival, aki csatlakozott hozzánk egy darabig. a kis kör elágazásánál szétváltak útjaink, visszafordultunk, a Mandulásban megkóstoltuk a kút vizét, majd a Kikelet szálló felé a zöld négyzeten, sárga sávon visszatértünk hajnali kiindulópontunkra. 28,5 km.t mutatott a Nike+. Itt szétváltunk, én még tettem egy kis kitérőt a Pálosok felé, hogy meglegyen a 30. A táv meg is lett, de sikerült közben egy jü nagyot hasalnom. Valamibe belerúgtam és már csak annyit tudtam korrigálni, hogy ne a betonra érkezzek, hanem a járda és az úttest közé a fűbe. Igy csak a térdemről jött le egy kicsit a bőr, de elég jól megúsztam. Gyorsan felpattantam és mintha mi sem történt volna futottam tovább. A Pálosoknál ekkortájt lett vége a vasárnapi misének, páran jöttek velem szembe, nem tudom látták-e, ahogy kidőlök az útról? De senki nem kérdezett rá, hogy jól vagyok.-e? 
  Elég jó időt mentünk, mivel 3 és fél óra alatt megjártuk a 30,3 km-es távot, ebből a mozgási idő 2 óra 59 perc! De ami meglepő volt, az az hogy 1735 méter szintemelkedést hozott ki a GPS! Ezt azért kissé soknak tartom, bár mentünk szintet bőven, de ennyit azért talán nem!

2015. július 27., hétfő

Rotary körsétányon

  Péntek reggel mikor elindultam még magam sem tudtam merre fogok menni. Tettyétől felfutottam a Dömörkapuhoz, majd onnan a Kis-rét felé fordultam. De odáig már nem jutottam , mert a sípályán mentem fel a sárga sáv jelzésig a síházhoz. A meredek emelkedő 1/3-át sikerült futnom, aztán jobb a békesség alapon felsétáltam. 
Itt jöttem fel
Innen már végig a sárgán szaladtam a Misinán, Kis-Tubesen át a Tubesi János-kilátóig. A toronyba felmentem, de igazán nem volt semmi különös, legalábbis panoráma szempontjából. Lefelé a piros háromszög jelzést választottam és menet közben találtam ki, hogy megyek egy kör a Rotary-n. 
Misina a Tubesről
Ritkán szoktam teljes kört menni, mert mindig vagy az északin vagy a délin futok. 550 méter tengerszint körül kialakított körsétány pedig sokak kedvelt futóterepe. Valahogy én mindig csak valamelyik virág miatt vagy a Tubesről lefelé használom a sétányt.
Piros háromszög és a Rotary körsétány találkozása
A nyugati oldaláról indultam, kereszteztem a Lapis és Tubes közti sárga sáv jelzést, majd elhaladtam a Vörösmarty idézetes ("Az ember fáj a földnek") kőtábla mellett és kiértem az alábbi kis tisztáshoz. A körsétányon sajnos csak itt van rendes kilátás, a többi helyen már betakarnak a fák. Innen a Kelet-Mecsek 600-as csúcsai is megfigyelhetőek. 
Kis tisztás a Rotary északi oldalában
Nem sokáig élvezhettem a nap sugarakat, mert ismét bementem a sűrűbe. Leginkább bükkfák alkotják itt az erdőt, de sok egyéb faj is megfigyelhető itt, ezeket a tanösvény táblái be is mutatják számunkra. Ilyen például az Öreg-tölgy, amiből már a korhadéklakó állatok lakmároznak.
Öreg-tölgy
Tavasszal itt medvehagymák borítják az erdő alját, az illatuk pedig még a látványuknál is élvezetesebb. A keleti végpontnál ismét a sárga sáv jelzéssel találkozok. Innen lehetne lemenni a Misina felé, de most még folytattam tovább a köröm.
Rotary tábla
A fenti táblán minden fontos dolog elolvasható, amit a körsétányról tudni érdemes. A fáradt turisták pedig a lenti padon pihenhetik ki magukat.
Rotary körsétány
A déli oldalra fordulva megváltozik a táj, a magas fákat sűrű karsztbokorerdő váltja. A fák valóban nem magasak, de annyira azért igen, hogy ne lehessen látni az alattunk elterülő Pécsett. Hamarosan az 1998-ban felállított Rotary emlékkőhöz érek.
Rotary emlékkő
Az út másik oldalán a ferde rétegződésű mészkőlapokra, pedig egy Rotary körsétány tábla lett elhelyezve.
Rotary körsétány
A déli oldal melegkedvelő virágai is megjelennek, ilyen például az ágas homokliliom vagy épp a sárga hagyma. Ők jóé viselik a szárazságot, de más most nem figyelhető meg erre.  
Gyarmati-kereszt
A Gyarmati-kereszt és a piros kereszt elhagyása után a Tubesi nyiladéktól még kitekintek, szép időben a Papuk is látszik innen, de most csak a Jakab-hegyig lehet ellátni. Felettem látom a János-kilátót, de még elmegyek a Lapis felé és a sárga sávon megyek fel másodjára a Tubesre.
Ezeken voltam
A kilátóba már nem megyek fel, csak futok tovább a Kis-Tubest is kikerülöm és pillanatok alatt lent vagyok a Misina alsó parkolójánál. Innen a sárga háromszöget választottam lefelé. Az állatkerthez fél nyolc felé érek már javában megy a munka, de nem tudom, hogyan fognak kinyitni ősszel? A kerítést lebontották, szalagkorlátot húztak ki helyette. Gomba mód szaporodnak a kifutók és egyéb épületek, de az is látszik, hogy van még munka bőven!
Állatkert 2015 július
Kardos-úton, Kikeleten át érem el a Szőlő utcát, meredeken leereszkedem és már otthon is vagyok. 14,5 km lett a vége, 1 óra 47 perc a mozgási idő. A sok fotószünet miatt a teljes idő két és fél óra volt.

2015. július 24., péntek

Villámfotók

    Tegnap este dörgéssel, villámlással érkezett a nyári zivatar! Gyors ötlettől vezérelve kimentem a teraszunkra, letettem a korlát szélére a babzsákomat és próbálkoztam pár képet csinálni a villámokról. Olyan szerencsém volt, hogy már az első képen sikerült egyet elkapni. Utána még 20-25 képet csináltam, ezek közül 4-5-ön láthatóak még az égi jelenségek. Ekkor eleredt az eső és nem szerettem volna bőrig ázni, ezért felhagytam a fotózással. Folyamatosan villámlott, ezért is sikerült elcsípnem ilyen sokat. F 8,0-as rekesszel, ISO 80-al és 7 másodperces záridővel készültek a képek.
Az első villám
Istennyila

2015. július 23., csütörtök

Júliusi kórházkör

  Nem is emlékszem már mikor voltunk utoljára a szokásos szerda esti kórházkörön. Ebben a hónapban biztos nem, ma este Fókával szenvedtünk ketten a rekkenő hőségben. Pedig fél tízkor találkoztunk az Ágoston téren, de még ekkor is nagyon meleg volt, szinte levegőt venni is nehezünkre esett. Az elmúlt napok izzadásai nem múltak el nyom nélkül, a bal cicimet teljesen kidörzsölték a vizes pólók. Ezért ma olyan Krupiczkásan nyomtam, azaz félmeztelenül. Szerencsémre vagy szerencséjükre nem sokan voltak már az utcán és sötétben amúgy sem sokat láttak az izmos felsőtestemből! Ezen kívül laza kör volt semmi extrával, mivel kicsit korábban mentem ezért 10 km helyett 13,7 lett a vége a mai futásnak. 142 kilométernél járok a hónapban, ha minden jól alakul akkor ebben a hónapban is meg lesz a 200 km. Ebben az évben eddig csak februárban (194 km) nem lett meg a 200 kili.