Futás a Villányi-hegységben - Napiblog 2021/003

Vasárnap hajnalban és kora reggel hazánk legdélebbi hegységében futottam.

2021/003

  Ma is korán indult a napom. Ötkor ébresztő, majd negyed hét után pár perccel már a Tenkes csárda melletti parkolóban vártam, hogy az órám jelet fogjon. Az éjszakai eső után bíztam benne, hogy szép lesz a napkelte, de sajnos csalódnom kellett. 

De ne szaladjunk ennyire előre. Sötétben még az autóban sem igazán tudtam, hogy merre fussak ma. Első variáció a Tenkes - Csukma - Akasztódomb oda-vissza volt. De nyolcra mindenképp vissza szerettem volna érni a kocsihoz és az neccesnek tűnt, mert Csukma-keresztnél akartam napkeltézni. Szép innen a Szársomlyóval. 

Második variáció a kopasz-hegy volt, de az meg túl rövid és még volt egy órám a pirkadatig. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy felszaladok a Tenkesre, onnan le a kilátóig, majd vissza és utána még jöhet a Kopasz-hegy.

6:19-kor startoltam, miután a házakat elhagytam egyre meredekebb lett az ösvény, ezért egyből az egekbe szökött a pulzusom. Kék sávról a kék háromszögre váltottam. Ez vezetett a csúcsig, pontosabban nem addig, mert a Tenkes tetején egy katonai lokátor van. Ezért oda nem lehet felmenni, kerítéssel el is van zárva.

Pyber-kunyhó felé már a sárga sávon száguldoztam lefelé a Csodabogyó tanösvény kilátójához. Ez a Tenkes délkeleti oldalában van világosban szép innen a kilátás. De mos sötét volt, ezért szinte semmit nem láttam. Annyit lehetett érzékelni, hogy nem keleten, hanem dél, délnyugaton kezdett világosodni az égbolt. Keleten sűrű köd takarhatta a napot. Ekkor már sejtettem, hogy úszott a szép napfelkelte.

Mecsek a Villányi-hegységből
Visszafelé ugyanarra futottam amerről jöttem. Hét után értem vissza a kocsihoz, de meg sem álltam, hanem osontam tovább nyugatra a Kopasz-hegyre. Egyre jobban világosodott és egyre jobban láttam, hogy a Papuktól a Mecsekig minden frankó, de keletre sűrű felhők takarták a kilátást. Pontosabban a Harsányi-hegy még látszódott, de utána semmi. 
Kopasz-hegyi single track
Szeretem ezt az ösvényt, ami a kilátóig vezet. Szép single track, szinte végig futható és a kilátás mellett tavasszal az élővilág miatt is megéri egy túrát szervezni ide. A fényképezőgépem csak a kilátónál vettem elő, szóval képek csak utána készültek. Csináltam pár 4K Photo videót. Ezekből szoktam kivágni a szalagképben is látható futós képet. 

Innen már csak vissza kellett kocognom az autóhoz és vége is lett a mai futásnak. 10,7 km lett a vége és csak pár percet csúsztam a tervezett nyolc órához képest.

 

   Aki régóta követi a blogot és egy kicsit konyít a botanikához az sejtheti, hogy miért mentem ma a Villányi-hegységbe. Viszont sajnos most lukra futottam, tegnap már láttam képet a magyar kikericsről, de nekem most nem sikerült belebotlanom. 

Minimál

Köszönöm, hogy végigolvastad a bejegyzésem, várlak vissza holnap is. 😏

Megjegyzések